NYÁRI EMLÉK –
VEZETETT IRODALMI VÁROSI SÉTA NAGYJAINK NYOMÁBAN, NÉMETH NYIBA SÁNDORRAL, A KRÚDY GYULA IRODALMI KÖR ELNÖKÉVEL.
Németh Nyiba Sándor életcélja, a Krúdy Kör – már 41 éve fennálló – méltó ápolása. Feladatának tekinti, hogy átadja tudását mind az irodalommal kapcsolatban, mind nagy költőink, zenészeink, festőink életéről, munkásságáról.
Ez évben is/ 2023/ hetente voltak Krúdy estek, kéthavonta irodalmi táborok, és, hogy ne legyenek „üres járatok” többször szervezett vezetett irodalmi sétát pl. a Fiumei temetőbe, ahol nagyjaink sírjai
találhatók. Rengeteg információval bővítette meglévő tudásunkat, akik részt vettek a sétán, biztosan emlékezetes marad számukra.
Egy forró augusztusi délután egy újabb találkozóra hívott bennünket elnökünk. A nagy meleg ellenéreis mintegy 40-en találkoztunk ezen a városi sétán a Ferenciek terén – a kútszobornál.
Innen első állomásunk Ady múzeumához vezetett. Ezt az Ady – emléklakást születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben hozták létre. Ez volt Ady utolsó lakása, amit Boncza Berta, Ady felesége örökölt apja halála után, és a házaspár 1917 őszétől, mintegy 2,5 évet lakott itt a költő haláláig. A múzeumi látogatáson nagyszerű tárlatvezetést kaptunk.
Tovább sétálva a Centrál kávéházhoz értünk, ahol Pilinszky János domborműve található.
Megtudhattuk, hogy Pilinszky tanítványa és nagy tisztelője kezdeményezte, hogy az íróról emléktábla/szobor készüljön. Végül egy háromdimenziós keretes kép született, és azért került a Kávéház falára, mert Pilinszky János gyakran tartózkodott ott. Pilinszky János a jobb kezében cigarettát tart és a füstje Négysoros c. versének szövegét tartalmazza. A szobrot Tóth Dávid
szobrászművész alkotta, akit Nobel -díjra is jelöltek. Pilinszkyn kívül idejárt még Ady, Babits, Szabó Lőrinc és Karinthy is. Utunk során érintettük a Károlyi kertet, ez egy gyönyörű kicsi városi park, kis patakokkal, gyönyörű fákkal kialakítva. A park tulajdonképpen az egykori Károlyi-palota kertje, a Károlyi család tulajdona volt.
A következő megállóhely a Magyar u. 20 szám volt. Miért érdekes ez számunkra? Megtudhattuk Németh Nyiba Sándor elnökünktől, aki érdekes történeteket mesélt. Ez a lakás Pilisi Róza, magyar írónő, művelt kurtizán, „a magyar kaméliás hölgy” tulajdona volt.
Krúdy Gyula szerint apja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát, Láng Borbálát, és ebből a románcból született Pilisi Róza, akit nagyszülei neveltek Pilisen, de amikor 17 évesen teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött. A kapcsolatuk nem tartott sokáig.
Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára. Itt egy szalont rendezett be, mely igen jól jövedelmezett, hiszen előkelő urak jártak hozzá.
kép: Pilisi Róza
forrás: http://taban-anno.blogspot.com
Ebből a pénzből egy fényűző otthont alakított ki a Magyar u. 20 szám alatt, amely bordélyházként is működött. Szalonjában megfordultak politikusok,
híres írók, hercegek és királyok is. Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisi, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja. A „madamnak” komoly szerelmi viszonya volt Pekári
Gyulával, aki író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár és miniszter volt.
Erről a szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, és mivel fény derült a titkos kapcsolatra, emiatt Pilisi öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott, és Pekár Gyula tönkretette Krúdy Gyula életét.
Innen tovább sétálva felidézte elnökünk, hogy a sarkon volt régen egy fogadó Asztrik néven, ahol Petőfi Sándor lakott. Amiért ez fontos, hogy Petőfi itt írta meg a János vitézt 6 nap és 6 éjszaka alatt. Ez a fogadó ma már nincs meg. Petőfi egyébként Budapesten, több helyen is lakott, többek között a Rákóczi út 13 szám alatt is. Itt 3 év, 3 hónapig lakott Szendrei Júliával és fiával az emeleten. Akkor itt lakott fél évig Jókai Mór is Petőfiék albérlőjeként.
Sétánkat folytatva a Király utcába érkeztünk, ahol Krúdy Gyula lakott. Ez volt első bp.-i lakása.
Mivel élete sokkal inkább szerelmi botrányaitól, mintsem a magánéletében elért sikereitől volt hangos, így az apjától kapott, a jogi egyetemre szánt tandíjat is gyorsan elverte. Ezért novelláit az
Egyetértés című lapnak küldte el, ahol a szerkesztő a 28 éves Spiegler Arabellát bízta meg az értékelésükkel. Hamar egymásba szerettek, majd két év után Krúdy elvette feleségül Bellát. Az
esküvőt Krúdy apja akadályozta meg, mert úgy gondolta fia végleg elzüllik egy írónő mellett. A házasságukból 3 gyermek született.
Krúdyt egyértelműen első felesége segítette az irodalomhoz.
Krúdy házassága mégsem sikerült, mert a kicsapongó életet nem hagyta abba. Krúdy életében szeretők jöttek és szeretők mentek, de a válás gondolata addig nem merült fel, amíg meg nem szöktette aktuális szeretője kiskorú lányát, Zsuzsát. A lány 21 évvel volt fiatalabb Krúdynál. Siófokon, egy nyaraláson, a Royal szállóban ismerkedtek meg. Úgy szöktette meg a lányt, akit a szülők az állomásról visszavittek, de később újra találkoztak, és akkor már össze is költöztek.
Krúdy válása évekig tartott, közben Zsuzsától is született egy lánya.
Következő pont a Kazinczy u. 55, ahol elsétáltunk Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus kocsmája előtt, melyet 1987-ben nyitott meg.
Az Oktogonhoz közeledve az Andrássy út felőli végén álltunk meg, ahol Jókai Mór szobra látható szemben az Ady Endre szoborral.
Nem messze innen épült a Palermo Hotel, ahova Krúdy Gyula gyakran járt.
Tovább folytatva sétánkat az Andrássy úton, baloldalon helyezkedett el a Japán kávéház. A pesti művészvilág valamennyi szakmai területéről jártak ide, híres asztaltársaságai voltak költőkből,
írókból, újságírókból. A teljesség igénye nélkül Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Rejtő Jenő, Bródy Sándor és József Attila is.
Természetesen elnök úrnak ide vonatkozó aforizmája is volt. József Attila egyszer nagyon berúgott itt a kávéházban, és Nagy Lajos kísérte haza. József Attila egész úton panaszkodott, hogy őt mellőzik, nem tartják nagyra. Amikor már a lakás ajtaja előtt álltak, Nagy Lajos megjegyezte József Attilának: az
a te bajod Attila, hogy azt hiszed, mindent te találtál ki, pedig én sem… 🙂
Közben az Andrássy útra értünk, ahol a nagyon híres Három Holló vendéglő található, Ady egykori törzshelye. A kávéház közvetlenül az Opera mellett volt, a mai Hajós utca, Andrássy út sarkán. Adyt
budapesti évei alatt esténként általában itt lehetett megtalálni. Krúdy Gyula is sokat járt ide, leírása szerint egy füstös, gyanús, vörös plüsskanapés félvilági hely volt. A színház épület két oldalát 2 márványszfinx szobor ékesíti, Stróbl Alajos munkája. Ez azért is érdekes, mert Ady egyik éjszakába nyúló nagy ivászatkor meglovagolta az egyik szobrot igencsak illuminált állapotban, mert Lédát vélte felismerni a nőoroszlánban. Azonban a szobor levetette a nagy zsenit, aki komolyabb sérülést is szenvedett. Ady később ebből novellát írt Haragos Szfinx címmel.
Az Andrássy út 6. számhoz érve látjuk azt az épületet, ahol József Attila 1928-tól két éven át egy cselédlakásban élt, vagy inkább nélkülözött, mert a lakásban a réz ágyon kívül nem volt semmi. Nem volt pénze fűtésre, alig evett, és volt, hogy napokig ki sem mozdult, de még az ágyából sem. Ebben az időben Vágó Mártával volt kapcsolata.
Tovább sétálva a mai Pilvax köz 1-3. számú épület helyén állt a híres, történelmi nevezetességű Pilvax kávéház és étterem. Itt kezdődtek el 1848. március 15-én a reggeli órákban a forradalmi események, a márciusi ifjak vezetésével, akiknek a politikai célja elsősorban egy felelős magyar kormány és népképviseleti parlament felállítása volt. Itt fogalmazták meg a 12 pontot is magában foglaló „Mit kíván a magyar nemzet, legyen béke, szabadság és egyetértés…” kezdetű kiáltványt. A Pilvaxról egyébként először Petőfi Sándor neve merül fel bennünk az ismert történelmi események miatt.
Sétánk során a következő fontos helyszín a Petőfi Sándor utca 6. számú épület. Itt volt a lakása és női kalapboltja Léda (Brüll Adél) nővérének, Bertának 1912-ig, amikor is lebontották az épületet. Ezt főleg Léda miatt fontos megemlíteni, hiszen Ady Endrének különös kapcsolata volt Brüll Adéllal, akihez Ady kb. 70 verset írt. Ady a Léda- szerelem időszakában többször is megfordult Bertáéknál.
Elérkeztünk a mostani Zara üzlethez, ahol régen Cserépfalvi Imre nevével fémjelzett könyvkiadója volt. Szerződtetett írói közé tartozott többek közt Kassák Lajos és József Attila, valamint a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki a Szép Szó című irodalmi folyóirat első évfolyamát.
József Attila Kiáltozás című kötetét is ő jelentette meg, de sajnos nem fogyott belőle egy példány sem, hiába járt be naponta érdeklődni a költő. Végül megsajnálva József Attilát, maga Cserépfalvi vett
meg 3 db-ot a könyvből, hogy elhitesse vele, hogy valaki vásárolt belőle.
Mivel József Attila életében sosem kapott Baumgartner- díjat,(tudjuk az okát) hiszen megsértette Babits Mihályt, mert kritizálni merte verseit, azzal a megjegyzéssel, hogy azok gyengék, még van mit tanulnia, sőt Babits jó pár versét át is írta József Attila.
A nagy Baumgartner díjat végül is halála után kapta meg posztumusz, és a díjhoz járó pénzből testvérei, Jolán és Etelka kezdeményezésére Cserépfalvi Imre adta ki, majd 2 X 2000 kötetet nyomtattak még ki utólag.
Közben a Magyar Király Szállodához értünk. Az épület a Vörösmarty tér és a Roosevelt tér között húzódik, majdnem a Váci utca folytatása. Krúdy és Ady kedvenc helye volt.
Utunk következő állomása az Aranykéz utca, a Régi posta utca és a Türr István utca között húzódik. Itt működött az 1800-as években az Aranykéz Fogadó. Vágó Márta lakott itt e helyen, a mai Pipacs bár helyén. Az épület 1914-ig üzemelt, majd elbontották. Az Aranykéz utca az egykori Aranykéz fogadó után kapta nevét.
Ez a hosszú, egész délutánt-estét átfogó séta mintegy 4 és fél órán át tartott, 15 km-t tettünk meg összesen. Németh Nyiba Sándor elnök úr fáradhatatlan lelkesedéssel mutatta be a fontos helyeket, Szénási Sándorral, a Krúdy Irodalmi Kör versszakosztály-vezetőjével együtt sok érdekességet mesélt.
A nagy meleg és a hosszú út ellenére is lelkes maradt a csapat egy része, akik végig jártuk ezt a páratlan és élményekben gazdag programot.
Ezekért az élményekért is érdemes ehhez a kivételesen egyedi, összetartó, nívós Irodalmi körhöz tartozni.
Köszönjük Elnök úrnak a munkáját, minden elismerésünk rendkívüli tudásához.
Horváth Edit
Krúdy bronzérmes költő
2023 augusztus