Egyedül Csép Rózsika verse
Egyedül
Kereslek az úton a padka menti fákban,
Szemedet kutatom levél villanásban,
S míg lábam alatt porzik az utca köve,
Minden sugallat jel, hogy visszatérsz ide.
Együtt csatangoltunk a dombokon át,
Magunkba szívtuk a nyár zamatát,
Lebarnult bőrödön sikongott a fény,
Sok színes falevél most Terólad mesél.
A völgy is velünk cinkosan nevetett,
Visszhangzott az utunk és minket követett.
Mindez már a múlté, az idő szétrombolta,
S két ország tenyerét kettőnk közé húzta.
Összetartoztunk, mint fa és a levele,
Kettétört szerelmünk két szívnek a fele,
Te voltál egykor érzelmeim atyja,
Egyedül sivárak, s a gondjaimnak foglya.
Mit megalkottál, a földi létben válasz,
Emlék filmkockái, számomra a vigasz.
Fentről mosolyogsz, de szívemben maradsz,
Minden oly szép volt, fény volt és tavasz.
Mindezt versbe írom, hogy sebem összeforrjon,
A lelkem tiszta, él, s még vágyak a porondon,
S bár közös múltunk lassan kihűlőben,
Keresni foglak én egy újabb szerelemben.
Csipkerózsa versek, 2023 augusztus 28, Kóka,
Szerzői jog védett
Csép Rózsika
