Eötvös Kollégium tagok
tagja az elhíresült Eötvös Kollégiumnak, olyan társak körében mint: Fodor András, Spiró György, Szász Imre, Hankiss Elemér, Bibó István vagy Tamás Lajos s ahonnan 21 évesen kirúgták diáktársaival együtt. A nagy bűnt az volt, hogy nem hirdették fennhangon Rajk László és társainak bűnösségét, Radnóti szavaival szólva…” néma volt netán s csak lelkesedni rest”.S nem volt elég, ez az értelmiségi nemzedék soha sem heverte ki a Collegium bezárását, s azt ami utána következett, de szellemük mégis tovább élt. 1955-től 1989.
Munkássága
az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Sok száz kortársa, írók és költők műveinek, valamint klasszikusaink munkáinak , szerkesztésében és kiadásában töltött be komoly szerepet.
Versei
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Már az 1940-es második felében elkészült első verseskönyve, a Sárangyal de csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Összes versei 1997-ben jelennek meg.
Irodalmi díjai:
A puhuló rezsim is felismeri zsenialitását,
- József Attila díj (1972)
- Radnóti díj (1982),
- Déry Tibor díj (1987).
Az Európa kiadó oszlopos tagjaként , mind pedig a rendszerváltás utáni minőségi ismeretterjesztés legendás alakjaként számtalan elismeréssel jutalmazták, többek között:.
- (1995) Kossuth-díj,
- (2018) a Nemzet Művésze.
- (2022) Magyar Érdemrend, középkereszt csillaggal.
Ami Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában,szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Kortársa Domokos Mátyás írja a rájellemző lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”.
Tanítványai:
A hetvenes évektől a kilencvenes évekig népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett az ELTE bölcsészkarán. megszámlálhatatlan tanítványainak a száma, közéjük tartozott többek közt
- N. Kiss Zsuzsa,
- Ferencz Győző ,
- Imre Flóra ,
- Kemény István,
- Papp Gábor Zsigmond, ,
- Szabó Szilárd,
- Vadász Géza,
- Babarczy Eszter. 1955–1995 között
- Pór Judit műfordító házastársa,
élete utolsó időszakát Ispánkon töltötte, Mondhatjuk, (átvitt értelemben), hogy túlélte korát, az utolsó polihisztorok közé tartozott, hiszen az olyasféle tudásra, műveltségre ami rá jellemző volt, napjainkban mér nem igen lehet szert tenni.
Gyárfás Tamás írása
