Krúdy est Újpest 2023 11 02

Kezdj a miérttel!

(Simon Sinek után szabadon )

Ez jellemezte igazán Horváth Edit remek műsor koncepcióját és műsorvezetését november 2-án Újpesti Szabó Ervin könyvtárban megtartott Krúdy esten.

Edit gondoskodó szeretete okán az est mécses gyújtással indult. Tiszteletet és emlékezést engedve Halottak napja kapcsán az elhunyt Krúdy tagokra, Krúdy Gyulára.

Az estet Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke nyitotta meg, Radnóti Miklós Mint a bika című versével.

Verset itt hallgathatod meg Végvári Tamás előadásában.

Erdődi Gábor

Költő, múfordító

William Blake

verseket olvasott fel saját fordításában. Elhangzott: Díszek Tigris című vers

„Tigris! Tigris! szikra-szem
Rém-erdei éjjelen
Mily isten gyúrt nap alatt
Szimmetrikus szörnyalak?” (Erdődi Gábor fordítása)

Farkas Bíborka

író, költő

„Alsós koromban képregényírással szórakoztattam magam, ” tudtuk meg bemutatkozásában.

Majd részletet halottunk könyvéből a druida megpróbáltatásiról.

Magyary Hunor

író, költő

Hunor sportoló és magánnyomozó múltjába kaptunk betekintést.

A mikor kérdésre így válaszolt. ” Két pénzbehajtás között írtam egy romantikus verset”

Ezt megfejelte könyvének egy humoros részletével is.

Satrafa története igen elgondolkodtató……

Szedő Tibor

1979-ben született enyhe értelmi fogyatékkal. Ötévesen kezdett el a BVSC-ben úszni. Tizenöt évesen a spanyolországi Európa-bajnokságon két ezüstérmet szerzett a váltókban, pillangóúszásban pedig bronzérmes lett. 2000-ben a Sydney-i paralimpián a 4×50 méteres vegyesváltóban paralimpiai bajnok lett.

olvashatjuk a Paralimpiai Olimpiai bizottság weblapján.

Szedő Tibor e mellett Krúdy Ezüstérmes író,költő . Legújabb vesres kötetét a héten mutatta be Csepelen. Megtudtuk az írás tudománya felé, nagynénje Marék Veronika író, grafikus indította el.

Szabó Márta

Krúdy díszokleveles író, költő

Mártitól megtudtuk, hogy 7 gyermekes nagycsaládból érkezik. Gyermekként kis faluban lakott. Így iskolásként kollégiumban élt. A kollégium könyvtára kisgyermekként számára a Csodák Palotája volt. Mintegy elvarázsolt kastélyban érezte magát a könyvtár falai között.

Természetesen szebbnél-szebb rövid verssel örvendeztetett meg minket.

Molnár Julianna

Krúdy díszokleveles író, költő

Teljes nevén Jágerné Molnár Julianna Budapesten Pesterzsébeten él és itt is dolgozott. Sok kisgyermek életét növelte munkás évei alatt hiszen óvónőként, fejlesztő pedagógusként dolgozott. Látható is csodás vidámságán, érdeklődő, szerető tekintetén.

Versírásra egy csodálatos szerelmi látomás indította el 2021 őszén. Szerelmes és Istenes versei ámulatba ejtették a Krúdi kör jelenlévő közönségét.

Fehér Ágnes

Krúdy Kör estjén Fehér Ági festőművészként jenet meg. Csodálatos képei, a könyvtár földszinti olvasótermében tekinthetők meg. A tűz, az ablak képei számomra remek élményt nyújtanak.

Mint láthatjátok a házikedvencekről készült festményei is figyelemreméltók.

Ha ez még nem lenne elég megtudtuk van egy 10 éves nagyfia Marci és egy pici leánykája is.

Na , de még ezt is tudja fokozni mert egyszer csak előkerült egy vastag regény is a kincsestárából. Barátainak és olvasóinak csak az volt a kifogása a könyv ellen, hogy olyan nehéz mint egy fél tégla.

Bemutatkozásnál a könyv fülszövegét is felolvasta.

Szöllősi Dávid

Krúdy Kör irodalmi estjeiről a zene sem hiányozhat. Ma Dávid a Rimszerész mandolint ragadt és 3 zeneszámmal örvendeztett meg bennünket. Ebből 2 a Halottak napjához kapcsolódott és zárószámként egy vidám dallal is meglepett bennünket.

Tartalmas Irodalmi est jó hanulata megragadta a jelen levő költőket is. Így Takács László, Jousse Erzsike, Balázs Erzsi , Reményi Éva, Nguyen Piroska is meglepett bennünket 1-1 verssel.

Gedon Péter

Krúdy Kör nagy hangsúlyt fektet Krúdy Gyula megismertetésére. Így ez az est sem múlt el Krúdy történet nélkül.

Péter építész ,festőművész jól ismeri Krúdy Gyula törzshelyeit.
Így mesélt az egyik kedvenc törzshelyéről a Mélypincéről is.

Mitől mély pince?

A kocsmát egy meglévő kb 6 emelt mély római korra datált pince felölé építették és innen hozta Poldi bácsi a jó bort a nála vendégeskedő írodalmároknak, így Krúdy Gyulának is a régi Tabánban.

Vidám, tartalmas, bizsergető szellemi fürdő részesei lehettünk a könyvtár olvasótermében a Krúdy Kör szervezésében. A teljességhez hozzá tartozik új költővel is gazdagodott a Krúdy Körösök népes tábora.

Az estet Németh Nyiba Sándor József Attila szavalata zárta, majd szerény, vendégfogadás, de annál melegebb barátságosabb beszélgetések zárták találkozónkat.

Hálásan köszönöm minden résztvevőnek, szereplőnek Horváth Edit műsorvezetőnek, Németh Nyiba Sándor elnöknek munkáját!

Legközelebb a könyvtárban, dec 7-én találkozunk, ami a egyben a 2023 as Krúdy estek utolsó irodalmi ünnepe lesz.

Majorné Nyulász Kriszta
2023 11 04

IRODALMI TÁBOROK, KRÚDY GYULA SZÉPÍRÓ SZELLEMISÉGÉBEN Németh NYIBA Sándor írása

IRODALMI TÁBOROK, KRÚDY GYULA SZÉPÍRÓ SZELLEMISÉGÉBEN

Negyvenkettedik teltházas író,- költő,- festő,- művészeti alkotótábor valósult meg Németh Nyiba Sándor Krúdy Kör elnök vezetésével.

Helyszínek:Aranyosapáti, Sitke, Balatonszárszó, Kiskőrös, Celldömölk, Gárdony, Esztergom, Makó, Balassagyarmat, Somlóvásárhely, Horpács.

Aranyosapáti tábor:

„Lovagvár tulajdonosai, Nick Ferenc és felesége Katalin, lányuk Annamária fáradhatatlanul megteremtették az ideális körülményeket. Tartalmas programokon vehettünk részt. Meglátogattuk a környék nevezetességeit, többek között Kölcsey sírját, iskolákban, a környék idősek otthonaiban, művelődési házakban, színes programokkal terjesztettük a kultúrát. Mindenütt szíves fogadtatásban volt részünk. Ellátogatott a táborba a mindannyiunk által tisztelt Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, akivel kétórás beszélgetést folytatott NYIBA az űrutazásáról és elhangzott a neki írt zenés verse, dala. Lenyűgözte a tábor hangulata, több alkalommal ellátogatott a rendezvényekre. A tábor művészei elmentek Farkas Bertalan szülőhelyére, Gyulaházára. Táborunkat megtisztelte Ratkó József legendás költő özvegye és fiuk József, aki tanítványom volt a Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetében. Előadásuk során megosztottak titkokat, érdekességeket a költő életéről.

Sitke tábor:

A Kovács család patinás sitkei kastélyában, korhű közegben több alkalommal táboroztunk. Nagy tudású irodalmárok tartottak előadást a költészet tudományáról. Megtisztelt bennünket a Kossuth-díjas Baranyi Ferenc író, költő, a József Attila-díjas Devecsery László író, költő. Balázs Fecó által támogatott sitkei kápolnában és a helyi katolikus templomban szavaltunk. Néhányan részt vettünk Merseváton Tóth II. József az Aranycsapat legendás csatárának szülőfalujában, a róla elnevezett pálya és öltözője került avatásra.

A Krúdy bronzérmes Batári István megfestette Tóth II. Józsefet, ami átadásra került, az ünnepségen elhangzott az Aranycsapat c. DE-PRESSION EGYÜTTESEM dala.

Balatonszárszó tábor:

Gémes Fogadóban több alkalommal találkoztunk. „József Attila emlékének
ápolása”, a költő óriás a Makai nyaralóban, testvére férjének családjával Szárszón töltötte élete utolsó idejét s napjait. József Attila múzeumban szavaltunk, megemlékeztünk. Meglepetésvendégünk volt dr. Garamvölgyi
László dandártábornok, aki megírta József Attila halálának tisztázatlan körülményeit.

Előadást tartott Kaiser László irodalmár, dramaturg és néhai Németh Oszkár, a Fonográf dobosa. A jókedv, vidámság sem maradhatott el, esti bográcsozás, ének, baráti beszélgetés után a szombat esti diplomaosztó gálaműsor ünnepélyes keretek közt történt.

Kiskőrös tábor:

Szarvas Fogadóba többször visszatértünk: „Petőfi Sándor emlékének ápolása”. Szülőháza a Főtéren található, tiszteletére ott szavaltunk mindannyian. Előadást tartott Székely Gàbor Petőfi-kutató, ellátogatott ide is Dr. Garamvölgyi László és Kaiser László, valamint Dr. Vermes György a „limerick királya” és Csiga Sándor P. Box szövegírója és Tóth Miklós „Adj helyet magad mellett” dalszerzője.

Celldömölk tábor:

Vadvirág Hotelben „Weöres Sándor és Károlyi Amy emlékének ápolása” Csöngén, Weöres Sándor emlékházban Turi Török Tibor szobrász domborműveit, Gémes Kata és Gál Mihály festményeit avattuk a költőkről. Előadást tartott dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna Weöres Sándor-kutató a házaspárról. Celldömölki Művelődési Házban előadást tartottam a költő óriások életéről.

Gárdony tábor:

Viking Hotelben táboroztunk „Gárdonyi Géza emlékének ápolása”. Gárdonyi szülőházába látogattunk, megemlékeztünk az író-költőről szavaltunk. Előadássorozaton vettünk részt, Gárdonyi és Csoóri Sándor életéről hallottunk történeteket. Bakonyi István irodalomtörténész a Gárdonyi házának falán lévő domborművek történetéről mesélt.

Esztergom tábor:

Szent Adalbert Hotel adott otthont „Babits Mihály emlékének ápolása”. Az Esztergomi Bazilikába látogattunk, a kupola kávézó- ilátóban szavaltunk.
Előadást tartott Dante-ról Madarász Imre irodalomtörténész. A zene sem maradhatott el, a legendás Szigeti Ferenc, a Karthago Együttes alapítója gitározott. Néhányan ellátogattunk Babits és Török Szofi nyaralójához, élő videó bejelentkezéssel megemlékeztem a házaspárról. A hotel impozáns konferencia termében Török Nándor beszélt Babits munkásságáról.

Makó tábor:

A Glorius Luxus Hotelben királyi ellátásban részesültünk „József Attila emlékének ápolása”. Az Espersit Házba látogattunk, ahol József Attila legkedvesebb diákkori éveit töltötte. Espersit János jómódú ügyvéd, irodalom imádó támogatta József Attilát anyagilag, erkölcsileg. Juhász Gyula is itt talált otthonra nagy szeretetben. József Attila szobája, ágya a mai napig látható, frissen megvetve. Makó történelmének rejtelmes titkait tártuk fel. Meglátogattuk a Skanzent, a nagy múltú Korona Szállóban étkeztünk. Dorogi Sándor,
Balatonszárszó expolgármestere, aki Makón töltötte gimnáziumi éveit, nagy költőnk életéről mesélt. A makói művelődési ház részére adományoztuk Batári István festőművész József Attila portréját.

Balassagyarmat tábor:

A Cédrus Club Hotelban töltöttünk három napot. „ Szabó Lőrinc és Krúdy Gyula emlékének ápolása”. Szabó Lőrinc gyermekkori háza előtt, ahol szüleivel lakott, megemlékeztünk és a mellette levő Svejk Vendéglőben ebédelünk, vacsoráztunk. A nagy múltú étterem tulajdonosa irodalomkedvelő, nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a Krúdy Kört vendégül láthatta. Az étteremben elhelyeztük Baráti István Szabó Lőrinc portréját. Átmentünk Szlovákiába, ahol Krúdy ősei éltek. A temetőben és az emléktáblánál megemlékeztünk a szépíró Krúdyról, szavaltunk, történeteket meséltünk. A Cédrus Club Hotelnek ajándékoztuk Kassák József festményét és Wittenberger Erzsébet Krúdy portréját. A hotel halljában festmény kiállítás is megrendezésre került.

Somlóvásárhely tábor:

A Kolonics Pincészet adott otthont a Krúdy táborozóinak. „Nagy László emlékének ápolása”. Ellátogattunk Iszkázra, Nagy László és felesége, Szécsi Margit egykori otthonába, ami jelenleg emlékmúzeum. Átadtuk Gémes Kata festőművész Nagy László és Gál Mihály festőművész Szécsi Margit festményét az emlékmúzeum részére. Átadásra került Turi Török Tibor szobrász domborműve Nagy Lászlóról. A múzeumban megmutattuk a közönségnek a szobrászművész Krúdy mellszobrát, mely az óbudai Krúdy Gyula Gimnáziumba került. A Pincészetben megrendeztük a szavaló,- festmény,- énekversenyt. Komoly díjazásokat kaptak a versenyzők: a Biro Family nyomdától és a Kéhli Vendéglőtől valamint a Zila Kávéháztól. Somló Tanúhegy sok borkülönlegességet rejt, az összejöveteleken megkóstoltuk, ami igen jó hangulatban zajlott az irodalmi beszélgetéseken.

Horpács tábor:

Kálmán Kertje a szállásunk neve. „Mikszáth Kálmán emlékének ápolása” Horpács misztikus település, Mikszáth család birtoka, kedvelt kúriája a kis faluban található, eredeti bútoraival, személyes tárgyaival. Azon szerencsések közé tartoztunk, akik még eredeti állapotában tekinthettük meg. Horpács polgármestere, Molnár Zoltán Gábor tárlatvezetése visszarepített bennünket Mikszáth egykori földi életéhez. Elmondta, hogy az épületet lezárják, renoválják, sokáig nem lesz látogatható. Mikszáth Kálmán feleségének sírja itt található, tiszteletünket ott is leróttuk. A kúriában átadtuk Batári István festőművész Mikszáth Kálmán festményét. Turi Török Tibor domborműve is elkészült, majd a felújított kúriában kapnak otthont. Ipolyszécsényke településen megrendezték a Palóc Találkozót, ahol a Krúdy Kör tagjai bemutatkoztak. Ember István főszervező meghívásának tettünk eleget. Kálmán Kertje Hotelnek Jousse Erzsébet író, költő, festő Mikszáthról készült alkotását átadtuk, ami rögtön a falra is került.

Az éjszakában nyúló tartalmas beszélgetések összekovácsolták az írókat, költőket. Izzott körülöttünk a világ, az emberi egok határtalanok, de ebben a közegben a lelkek mélységében mindenki önmagára talált. Naponta, többszöri lehetőség volt a bemutatkozásra, szavalásra, és egymás életútjának megismerésére. Számomra megtiszteltetés volt, hogy a Krúdy Irodalmi Kör Alkotó Táborai az NKA Nemzeti Kulturális Alap és az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. Az élet tele van kihívással, bánattal, örömmel, a gondolkodás szentélyében, az őszinteség kuckójában; az Alkotó Táborokban otthonra leltünk.

„NE SZÉGYELLD, HOGY VAN LELKED, AZ ÉLET NEM FELEJT”

Budapdest, 2022. Szeptember 21.
Németh Nyiba Sándor
író, költő, zeneszerző
A Magyar Kultúra Lovagja
Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke

Élménybeszámolók a táborokról

Krúdy Gyula a szépíró Németh NYIBA Sándor esszé

KRÚDY GYULA A SZÉPÍRÓ, A HALHATATLAN LEGENDA

Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.)
író, újságíró, a magyar modern próza kiemelkedő alakja.

A KIS KRÚDY, MINT CSELÉDLÁNY FIA

Apja, Krúdy Gyula (1850–1900) dzsentri jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel. Anyja, Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású. A tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Nagyapja tudomására jutott, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julianna gyermeket vár fiától, haragjában elzavarta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Krúdy apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető.

Anyjától, s talán még inkább apai nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48- s honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered.

Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.

IFJÚ KRÚDY, MINT FÉRJ

Nyíregyházán a gimnáziumi évek alatt kezdett el írni. Az iskola újságában és a Nyírség összes lapjaiban megjelentek publikációi. A helyi sajtóban felfigyeltek csavaros gondolataira, fordulatos, érzelmes írásaira. Budapestre, amikor felkerültek a publikációi, Spiegler Bellát kérték meg, hogy foglalkozzon Krúdy Gyulával. Ő indította el az írói karrierjét Budapesten és
az országban. Később feleségül vette és született tőle három gyermeke: Gyula, Ilona és Mária majd a második házasságából Váradi Zsuzsannától született Krúdy Zsuzsa.
Krúdy magányos farkasként élte az életét, semmilyen irodalmi körhöz nem tartozott, egyszer ellátogatott a Petőfi Társaság rendezvényére, többet nem ment. Ezzel lezárult az irodalmi körök látogatása. Sajátos, egyedi írásstílust alakított ki, a gazdag szókinccsel rendelkező író belopta magát az olvasók szívébe. Elkezdődött az újságírói karrierje, élete folyamán, több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után.

Krúdy Gyula és Spiegler Bella

Krúdy Család

Kicsapongó életet élt, mindennap járta az éjszakai szórakozóhelyeket, bordélyházakba járt. Krúdy konflissal és fiákerrel közlekedett, lovas bérkocsival. A kocsisok gyakran tették fel azt a kérdést: Krúdy úr hová megyünk? A válasz így hangzott: Haza, de nagy kerülő úton!

Meteor szálló,

Ma a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal működik benne.

Kedvenc helyeit mindennap végigjárta. A Meteor Szállót, A Három Hollót, Japán Kávéházat, Magyar Király Hotelt, Tabánt. A házassága Bellával megromlott, a kicsapongó életvitele miatt.

részlet Krúdy Gyula Szépvadászné tabáni kocsmái c írásából

„– Nem kell komolyan venni az életet, csak a jó bort kell mindig keresni – mond Szépvadászné.

De amint a Görög utcai toronyban delet ütött az óra: már eltűnt Szépvadászné. „

ROYAL SZÁLLODA, MARGITSZIGETI SZÁLLÓ KALANDOK

Krúdy megismerkedett Váradi Reginával a Royal Szálló igazgatójának feleségével, szerelmi viszonyt folytatott a hölggyel és beköltözött a szállodába. Később egy alkalommal Váradiné meghívta a siófoki nyaralójába Krúdy Gyulát, akkor találkozott először a 16 éves Zsuzsa lányával. Az első pillantásra szerelmesek lettek egymásba, Krúdy az ottlét után magával vitte a fiatal lányt. Váradiné és férje utánuk mentek, a pályaudvarról hazahozták. A későbbiekben Zsuzsa bekerült egy internátusba, majd megkereste az írót, ekkor már a margitszigeti szállóba lakott. Odaköltözött, majd 19 éves korában terhes lett kislányukkal Zsuzsannával. Krúdy elvette feleségül a nála 21 évvel fiatalabb hölgyet.

Margitszigeti Royal szálló

Szálló történetét itt olvashatod

A PÉNZ HATALMA KRÚDY ÉLETÉBEN

Krúdy Gyulának az életviteléhez nagyon sok pénzt kellett, ezért mindig talált támogatókat, pályázatokat, ahol hozzájutott nagyobb összegekhez. Jó viszonyt ápolt a cukorgyáros irodalomtörténész Hatvany Lajossal, egyik alkalommal meghívta az osztrák kastélyába, két hétig ott tartózkodott. Krúdy levelet írt feleségének, hogy sajnos még nem sikerült beszélni anyagiakról a Lajossal,

„de úgy látom nagy a gond, mert az asszonynál van a pénz”.

Krúdy Gyula egyik alkalommal hazautazott szüleihez Nyíregyházára. Édesapja nem volt otthon. Elkérte édesanyjától a lovakat és elindultak mulatni a kocsissal. Egész hajnalig ment a dorbézolás, ettek, ittak, énekeltek, majd délelőtt megjelentek gyalog. Édesanyja megkérdezte, hogy hol vannak a lovak? Krúdy Gyula azt felelte, hogy otthagytuk a lovakat számla ellenében. Édesanyja egy nyaklevessel válaszolt, majd kiváltotta a lovakat.

Az első házasságából született Mária nevű lánya egy szomorú levelet írt az édesapjának: „édesapa te egy jó nevű gazdag író vagy, édesanyánk nagyon nehezen nevel bennünket, néha még ennivalót sem tudok vinni az iskolába. Segíts nekünk, hogy tudjak tovább tanulni, küldjél nekünk egy kis pénzt”.

Egy irodalmi pályázatot nyert Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond, 7000 korona volt a fődíj. A győzteseknek a pénz bizonyos százalékát fel kellett ajánlani a fiatal és szegény íróknak. Krúdy levelet írt a kuratórium vezetőjének, Kosztolányi Dezsőnek, hogy nem szeretné nyilvánosan átvenni a díjat, mert akkor oda jönnének azok az emberek, akiknek tartozik. Nem lenne elég a díj összege a kifizetésre, még neki kellene kipótolni. Egy év múlva új levelet írt az író, melyben kérte Kosztolányit, hogy most én vagyok a szegény, kérném a pályázatból a támogatást. A válasz Kosztolányitól: sajnos már nem vagyok a kuratórium tagja.

KRÚDY ÉS A GASZTRONÓMIA

Krúdy nagyon szerette a különleges ízeket. Az Újházi-tyúkhúsleves a szakács Újházy Ede barátja találmánya. Krúdy egyik kedvenc étele lett, gyakran rendelt Újházy-féle tyúkhúslevest. Krúdy népszerűsége tette híressé sokunk kedvenc ételét.

Repertoárjába tartozott a velős csont, mely nem más, mint főtt marhacsont pirítóssal tálalva. Az íróról nevezték el a fűszeres sertéshúst, a Krúdy pecsenyét. A legenda nevéhez fűződik a

Krúdy Fröccs: 1 l borban 1 dl szóda és 9 dl bor.

KRÚDY MUNKÁSSÁGA

Krúdy a munkában nagyon kitartó, következetes és fáradhatatlan munkabírása volt. Műveit a kritika és a közönség is értékelte, ám az 1920-as évekre szinte elfelejtették. A második világháború után viszont elfoglalta az őt megillető helyet irodalmunkban és ma is a 21.század egyik legjobb és legjelentősebb prózaírójának tartják számon.

Krúdy Zsuzsa lányának mondta: ha nem Krúdyt, akkor Jókait olvass!

Krúdy Gyula egyértelműen kicsapongó életet élt, a zűrös élete mellett, már említettem, hogy több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után. Leghíresebb művei: Hét Bagoly, A vörös postakocsi, Szindbád, Álmos könyv (apai nagyanyja naplójának ötletéből született meg).

Több, mint húsz álnéven publikált. Leggyakoribbak: Ábrándi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Régi ablakok alatt sétáló, Szindbád.

Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. Margitszigeten a nagy és kis szállóban Bródy Sándorral és Szép Ernővel lakott. Krúdy Gyula és Ady Endre nagyon jó barátok voltak, Ady Endre éjszakái címmel egy könyvet is írt Adyról. A Nyugat szerkesztősége Krúdyt kérte fel, hogy megírja a nekrológot Ady haláláról.

1978. KRÚDY GYULA
Krúdy Gy. (1878-1933) születésének 100. évfordulója alkalmából. Tervező Kass János

PILISY RÓZA A MŰVELT KURTIZÁN „A MAGYAR KAMÉLIÁS HÖLGY”

Apponyi gróf felfedezettje Pilisy Róza, aki kitűnt szépségével és okosságával, a gróf pártfogoltja lett. Tanítatta, később lakást vásárolt neki. Róza úgy döntött, hogy férfiak társaságában fog művelődni, társalkodó hölgy lesz. Tehetős kuncsaftok segítségével – Apponyi gróf, hercegek és királyok, politikusok, jómódú, befolyásos férfiak – felépült a Magyar utca 21. szám alatt Pilisy Róza patinás, elit fogadója. A férfiak titkos találkozóhelye, ahol az irodalom és az erotika jól megfért egymás mellett. Krúdy Gyula egyik törzshelye volt, szerelmi szálak fűzték Rózához. Pekár Gyula irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagozatának a tagja, államtitkár, Pilisy Róza törzsvendége, a nagy szerelme lett. Pekár arra kérte Rózát, hogy
hagyjon fel a ház vezetésével, akkor elveszi feleségül. Róza nem akart felhagyni, dulakodásba fajult a vitájuk. Róza nagyon súlyosan megsérült. A rendőrség megjelent a helyszínen és megállapították, hogy ő nem követhetett el öngyilkosságot. Pekár Gyula nagyon befolyásos ember volt, ezért elsimította az ügyet, nem lett következménye. Később Pilisy Róza elmesélte Krúdy Gyulának az igaz történetet, majd megírta a Francia kastély című kisregényében. Pekár Gyula kezébe került a könyv. Magára ismert a regényben, sértve érezte magát, mindent elkövetett, hogy tönkretegye Krúdy Gyulát. Betiltatta a könyveit, kiköltöztette a margitszigeti otthonából, munkát nem kapott, tönkrement.

KRÚDY GYULA VÉGNAPJAI

Krúdy már nagyon beteg volt, szív, máj, tüdő problémákkal küszködött, többször kezelték a Liget Szanatóriumban. Sajnos segíteni már nem tudtak rajta. Krúdy Gyula végnapjai igen szomorúak voltak a Templom utca 10. sz alatt. Az Óbuda Önkormányzata szükséglakást biztosított a családnak. Egy szoba-konyhában lakott feleségével és lányával, nagyon rossz körülmények között. A közös udvaron disznókat is tartottak. Kevés volt a lakbér és a fizetnivaló, de már azt sem tudta kiegyenlíteni, tartozást halmozott fel. Kapott egy levelet 1933. május 5-én a hivataltól, hogy ki kell költözni a lakásból, de az író ezt már nem érte meg. A szépíró Krúdy Gyulát itt érte a halál 1933. május 12-én hajnalban élete 55 évében. Felesége a halál órájában nem tartózkodott otthon. Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is a férfi bécsi úti lakásában tartózkodott. A gyászév letelte után hozzáment
feleségül.

Krúdy Gyula a karizmatikus egyéniségével, különcségével, meghatározó alakja volt a magyar szépirodalomnak. Úgy élt, ahogy senki sem tudott. Bevezette az embereket az ínyenc ételek
birodalmába. Sokszínűségével a hölgyek bálványaként élhette a hétköznapok ünnepét. A 190 cm robusztus alakjában egy óriási gyermeki lélek lakott, akinek fogalmazásában megbújt a titkok világa. A szépíró bennünk lakik, mellyel átölelte Magyarországot.

Vác, 2022. szeptember 10.
Szerkesztette:
Németh Nyiba Sándor
író, költő
a Magyar Kultúra Lovagja
a Krúdy Kör elnöke

Krúdy Gyula családja Stancsics Erzsébet írása

Krúdy Gyula családja

Krúdy Kör Küldetése

A Krúdy Gyula Irodalmi Kör évtizedek óta ápolja a nagy magyar prózaíró szellemi értékeit, ezért minden tagunk jól ismeri élettörténetét, műveit. Most azonban inkább felmenőivel foglalkoznék, amelyre mindenki kíváncsi, nemcsak saját családjában, hanem Krúdynál is. Vajon honnan örökölte tehetségét, természetét, egyéb személyes, szellemi értékeit? „Kire ütött ez a gyerek?” – tehetnénk fel a jól ismert kérdést. Lapozzuk fel hát a történelmet, és nézzünk bele, ameddig visszatekinthetünk e szokatlan, furcsa ősök élettörténetébe.

Krúdy Gyula ősei

A Krúdy család ősei Zólyomból származnak, a XVII. sz.-ban nyertek címeres nemeslevelet. A családban evangélikusok és katolikusok voltak. Ez az ág a XVIII. századtól törzsgyökeres volt Nógrádban, Szécsénykovácsiban. Az író is gyakran megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes táj, és nagyapja, Krúdy
Gyula, aki 1823-1901-ig élt és Nyíregyházán halt meg. Honvédtiszt volt, a komáromi vár védelmének többszörösen kitűntetett katonája.

Krúdy Gyula írások Kálmánról

Nagyapja testvére, Krúdy Kálmán 1826-1861-ig élt, szintén honvédtiszt, vörössipkás zászlóaljparancsnok, aki Világos után sem tette le a fegyvert, hanem utóvédharcokat folytatott a felvidéken. Rebellisként, a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány életét idézte meg az író később az „Álmok hőse” és a „Repülj, fecském” c. írásában. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből merített. Mikszáth Kálmán is megidézte alakját „Krúdy Kálmán csínytevései” c. művében.

Mikszáth Kálmán : Krúdy Csínytevései rádiójáték

Nagyszülők

Nagyanyja, Radics Mária 1831- ben Várpalotán született és 1922-ben Nyíregyházán hunyt el. Ő szintén az író történeteinek egyik központi alakja volt és igazi párja Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 évi házasság után elvált tőle, élete végéig bánta, hogy ott hagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer majd visszatér hozzá. Persze lehet, hogy a táncolós történet, amint sok más családjával kapcsolatos eset, inkább csak Krúdy fantáziájának szüleménye volt.

Nagyanyja amolyan XIX. századi ezotériás ezermester volt, az álomfejtés, tenyérjóslás, gyógyítás és kuruzslás magasiskoláját űzte, amiben egyik legértőbb és legodaadóbb hallgatója unokája volt, aki Álmoskönyvében gyakorlatilag az ő álomfejtéseit adta közre. Így már látjuk, hogy Krúdy Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémságát pedig nagyapjától, a legendás honvédtiszttől és nőcsábásztól.

Nagyszülei várpalotai élete igen nagy hatással volt a fiatal íróra. Apja is itt született 1850-ben, de hamarosan Nyíregyházára költöztek, ahová nagyanyja válása után követte fiát. Az unoka, a legifjabb Krúdy Gyula az ő meséin, történetein nőtt fel. Országos hírű íróként is gyakran megfordult Várpalotán. Műveiben megörökítette a város múlt századi világát, romantikáját, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázslatos hangulatát. Utolsó várpalotai útja 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején lehetett feleségével.

Ennek emlékét az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. művei idézik fel.

Várpalotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Írói fantáziával színezte ki az „Ál-Petőfi”, a Palotai álmok, az Öreg idő, Sobriék, a Vasmacska történeteit.

A táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyságok díja, az Aranykéz utcai szép napok c. műveiben.

Várpalotán utcát neveztek el róla, a városi könyvtár felvette a nevét, ahol vendégként a Krúdy Kör többször is megfordult. A Művelődési Központ mellett áll bronz szobra, Borbás Tibor alkotása.

Krúdy Gyula Ál-Petőfi Írásából részlet

„Arra riadt fel, hogy hatalmas ordítás hangzik az emeleti lépcső felől:

– Fogják meg! Tolvaj! Elvitte az aranyórámat!

Egy háló-ruhás férfi volt a kiáltozó, aki az ágyból kiugorva, bő fehér nadrágban, mezítláb üldözött egy tarka-barka, vándorszínészkülsejü fiatalembert, akinek jellemző tulajdonsága füligérő cilinderkalapja volt. Kék, szárnyaskabát fecskefarokként lebegett a menekülő után.”

Krúdy Ál-Petőfi c. írása itt olvasható

1927-ben Balatonfüreden gyógykezeltette magát, művei között számos balatoni vonatkozású írás is olvasható, pl. Holdas est Füreden, A XIX. század vizitkártyái, stb.

És most szóljunk pár szót szüleiről is, akiknek élete nem kevésbé romantikus, mint nagyszüleié. Apja, Krúdy Gyula 1850-1900 nemesi származású dzsentri, jómódú ügyvéd, képviselő. Anyja, Csákányi Julianna, a család cselédje volt. Csak a tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a 18 éves szobalányuk gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a háztól. Hónapokig terhesen kőművesek mellett dolgozott építkezéseken. Az apa végül megenyhült, szobát bérelt a lány számára és ezt látván, a család is elfogadta, hogy a szolgálólányt fiúk párjaként kezeljék. Krúdy, szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és gazdagság világát is, ami írói munkásságában lépten-nyomon felfedezhető. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni. Élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.

Krúdy Gyula szülei

Mint tudjuk, Krúdy Gyula megélte a mélység és magasság minden fokát, volt dúsgazdag és olyan szegény, amilyet kevesen láttak. Kosztolányi Dezső, A Hét c. lap 1912-es, júliusi kiadásában ezt írja Krúdyról: „…az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent lát, mint a többiek…Ez a világ, amit ő álmodik a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk előtt sóhajt el innen…”

Dióhéjban ennyit Krúdy Gyula történelemmé vált múltjáról, őseiről…

Stancsics Erzsébet írása

Petőfi Antológia

PETÖFI NYOMÁBAN „Krúdys hittel”

Az őskövület Petőfit, a világirodalom öt legnagyobb költője között tartják
számon.

Az irodalomtörténészek szerint, Petőfi minimum 4 helyen született, több mint 6
helyen halt meg.

Ötvennégy nyelvre fordították műveit, kétszáz településen járt, száz helyen
írt verseket. Petőfi lépteibe süpped a lét

Kétszáz szerelmes verse látott napvilágot, ebből száz vers Szendrey Júliához íródott.

Júlia nemcsak feleség, egy írógéniusz volt. Szenvedélyes szerelmük megölelte a forrongó világot. A nehéz sorsú forradalmár mélyen szántó megfogalmazásai lényeglátók. A lázadó költő megváltoztatta a magyar irodalom jellegét. Egyedi írásai új értelmezést nyertek a költészet palettáján.

Székely Gábor és Németh NYIBA Sándor Balázspusztán a táborban

Székely Gábor Petőfi-kutató, Krúdy-Aranyérmes, a Magyar Kultúra Lovagja, író, költő ötlete alapján valósult meg az antológia. Az alkotók esszéket, verseket írtak a költőről, festmények és grafikák is helyet kaptak az antológiában.

A Petőfi Irodalmi Múzeum után, a legnagyobb
magángyűjteménnyel Székely Gábor rendelkezik, Magyarország büszkesége. Az emlékmúzeum a Kunszentmiklósi Helytörténeti Gyűjteményben található. Gábor a kiadvány
teljeskörű finanszírozását vállalta. Az érdeklődő olvasók számára kuriózum az antológia. Az örökkévalóság misztikumában lebeg Petőfi titokzatos rejtélye. Az időtlenség sziklájába véste a magyarság hitvallását, az idő szava hozzánk szól.

Németh Nyiba Sándor
A Magyar Kultúra Lovagja
Krúdy Kör elnöke (2023)

« Régebbi bejegyzések