Corvin 16 Együttműködés

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

művészeti, kulturális tevékenység végzésének elősegítésére, a művészet és a kultúra ápolására és terjesztésére

Amely létrejött közös akaratból egyrészt:

a CORVIN MŰVÉSZKÖR, Képviselő: Terdik Szilvia elnök

másrészt: a KRÚDY GYULA IRODALMI KÖR (rövidítve: Krúdy Kör) egyesület, Képviselő:

Németh Nyiba Sándor elnök, Egyesület székhelye: 1036. Budapest, Ill. ker. Mókus utca 22.

együttesen: Felek – között, az alulírott napon és helyen az alábbiakban rögzített feltételekkel:

Preambulum

A két, több évtizedes múlttal bíró (Corvin Művészkör 58 éves, Krúdy Kör 40 éves) országos hatókörű, nemzetközi szálakkal is rendelkező művészeti kör alapító/létesítő okiratában, Társasági Szerződésében egyaránt szerepel a művészet és a kultúra ápolása, terjesztése, valamint a társaság tagjainak segítése műveik/alkotásaik létrehozásában és nyilvánosság elé tárásában.

A megállapodás célja és tárgya

A Felek megállapodnak abban, hogy a közös célok megvalósítása érdekében:

a) rendezvényeikről egymást értesítik és azokra limitált számban, vendégként, egymás tagjait meghívják.

b) a Corvin Művészkör és a Krúdy Kör tudomásul veszi, hogy tagjai — saját akaratukból — beléphetnek a másik társaság tagjai közé, akár rendes tagként, akár tiszteletbeli tagként amennyiben beválaszthatják őket. A közös tagságra, mint erősítő kapocsra és mindkét Kört gazdagító tényezőre tekintenek.

c) a Felek kölcsönösen lehetővé teszik egymás tagjainak, műveik (írások, képzőművészeti, iparművészeti alkotások, stb.) lehetőség szerinti bemutatását saját rendezvényeiken.

d) a Felek igyekeznek megteremteni annak lehetőségét, hogy országos jelentőségű fórumokon – pl. könyvhét, kiállítások, tárlatok, stb. – közösen is megjelenhessenek, segítve egymást a nyilvánosság elérésében.

e) a Felek lehetővé teszik az általuk létrehozott kiadványokban, hogy témaazonosság esetén térítésmentesen megjelenhessenek.

Egyéb rendelkezések

1. A Felek jelen megállapodás aláírásával elismerik, hogy tevékenységüket a mindenkor hatályos jogszabályok rendelkezésein k betartása mellett folytatják.

2. A Felek a jelen megállapodást határozott időtartamra — 3 évre – kötik: 2026. 03.08-ig. A Megállapodás a Felek egyetértése mellett három évenként meghosszabbítható és tartalma aktualizálható.

3. A jelen megállapodás szerinti kommunikáció a Felek között írásban történik. Felek ezen túlmenően, egymás munkájának elősegítése és a megállapodás minél hatékonyabb teljesíthetősége érdekében törekednek az elektronikus úton történő kommunikációra.

4. Felek részéről kapcsolattartásra jogosultak: a mindenkori elnökök.

5. A Felek a jelen megállapodás aláírásával magukra nézve megerősítik a megállapodási cél elérése érdekében együttműködési kötelezettségüket, melynek keretében kötelesek a megállapodás teljesítését befolyásoló minden lényeges körülményt egymással haladéktalanul közölni.

6. A Felek megállapodnak, hogy a jelen megállapodással és annak teljesítésével kapcsolatos, vagy az egymásról, különösen egymás működéséről, szervezetéről tudomásukra jutott, birtokukba került információt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 201 Lévi CXII. törvény vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően kezelnek.

7. Felek rögzítik, hogy a jelen megállapodás keretében folytatandó együttműködés nem eredményezheti a jogszabályban meghatározott feladat- és hatáskörük módosítását, illetőleg nem érinti a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásáért fennálló felelősségüket.

8. Az Együttműködési megállapodás mindkét fél részéről indoklás nélkül megszüntethető, abban az esetben, ha a két művészeti kör valamelyike úgy ítéli meg, hogy az együttműködés már nem szolgálja a művészeti kör érdekeit. A megszűnést minden esetben írásban kell eljuttatni a másik fél részére legalább 30 nappal megszűnés dátuma előtt.

9. Felek kijelentik, hogy jelen megállapodás végrehajtása költségvetési vonzattal nem jár.

Budapest 2023.03.08.

Terdik Szilvia Németh NYIBA Sándor

Corvin Művészkör elnök Krúdy Kör Elnök

Nyári emlék Legendák nyomában Irodalmi séta 2023 06 29

NYÁRI EMLÉK –

VEZETETT IRODALMI VÁROSI SÉTA NAGYJAINK NYOMÁBAN, NÉMETH NYIBA SÁNDORRAL, A KRÚDY GYULA IRODALMI KÖR ELNÖKÉVEL.

Németh Nyiba Sándor életcélja, a Krúdy Kör – már 41 éve fennálló – méltó ápolása. Feladatának tekinti, hogy átadja tudását mind az irodalommal kapcsolatban, mind nagy költőink, zenészeink, festőink életéről, munkásságáról.

Ez évben is/ 2023/ hetente voltak Krúdy estek, kéthavonta irodalmi táborok, és, hogy ne legyenek „üres járatok” többször szervezett vezetett irodalmi sétát pl. a Fiumei temetőbe, ahol nagyjaink sírjai
találhatók. Rengeteg információval bővítette meglévő tudásunkat, akik részt vettek a sétán, biztosan emlékezetes marad számukra.

Egy forró augusztusi délután egy újabb találkozóra hívott bennünket elnökünk. A nagy meleg ellenéreis mintegy 40-en találkoztunk ezen a városi sétán a Ferenciek terén – a kútszobornál.

Innen első állomásunk Ady múzeumához vezetett. Ezt az Ady – emléklakást születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben hozták létre. Ez volt Ady utolsó lakása, amit Boncza Berta, Ady felesége örökölt apja halála után, és a házaspár 1917 őszétől, mintegy 2,5 évet lakott itt a költő haláláig. A múzeumi látogatáson nagyszerű tárlatvezetést kaptunk.

Tovább sétálva a Centrál kávéházhoz értünk, ahol Pilinszky János domborműve található.
Megtudhattuk, hogy Pilinszky tanítványa és nagy tisztelője kezdeményezte, hogy az íróról emléktábla/szobor készüljön. Végül egy háromdimenziós keretes kép született, és azért került a Kávéház falára, mert Pilinszky János gyakran tartózkodott ott. Pilinszky János a jobb kezében cigarettát tart és a füstje Négysoros c. versének szövegét tartalmazza. A szobrot Tóth Dávid
szobrászművész alkotta, akit Nobel -díjra is jelöltek. Pilinszkyn kívül idejárt még Ady, Babits, Szabó Lőrinc és Karinthy is. Utunk során érintettük a Károlyi kertet, ez egy gyönyörű kicsi városi park, kis patakokkal, gyönyörű fákkal kialakítva. A park tulajdonképpen az egykori Károlyi-palota kertje, a Károlyi család tulajdona volt.

A következő megállóhely a Magyar u. 20 szám volt. Miért érdekes ez számunkra? Megtudhattuk Németh Nyiba Sándor elnökünktől, aki érdekes történeteket mesélt. Ez a lakás Pilisi Róza, magyar írónő, művelt kurtizán, „a magyar kaméliás hölgy” tulajdona volt.

Krúdy Gyula szerint apja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát, Láng Borbálát, és ebből a románcból született Pilisi Róza, akit nagyszülei neveltek Pilisen, de amikor 17 évesen teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött. A kapcsolatuk nem tartott sokáig.

Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára. Itt egy szalont rendezett be, mely igen jól jövedelmezett, hiszen előkelő urak jártak hozzá.

kép: Pilisi Róza

forrás: http://taban-anno.blogspot.com

Ebből a pénzből egy fényűző otthont alakított ki a Magyar u. 20 szám alatt, amely bordélyházként is működött. Szalonjában megfordultak politikusok,
híres írók, hercegek és királyok is. Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisi, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja. A „madamnak” komoly szerelmi viszonya volt Pekári
Gyulával, aki író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár és miniszter volt.

Erről a szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, és mivel fény derült a titkos kapcsolatra, emiatt Pilisi öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott, és Pekár Gyula tönkretette Krúdy Gyula életét.

Innen tovább sétálva felidézte elnökünk, hogy a sarkon volt régen egy fogadó Asztrik néven, ahol Petőfi Sándor lakott. Amiért ez fontos, hogy Petőfi itt írta meg a János vitézt 6 nap és 6 éjszaka alatt. Ez a fogadó ma már nincs meg. Petőfi egyébként Budapesten, több helyen is lakott, többek között a Rákóczi út 13 szám alatt is. Itt 3 év, 3 hónapig lakott Szendrei Júliával és fiával az emeleten. Akkor itt lakott fél évig Jókai Mór is Petőfiék albérlőjeként.

Sétánkat folytatva a Király utcába érkeztünk, ahol Krúdy Gyula lakott. Ez volt első bp.-i lakása.

Mivel élete sokkal inkább szerelmi botrányaitól, mintsem a magánéletében elért sikereitől volt hangos, így az apjától kapott, a jogi egyetemre szánt tandíjat is gyorsan elverte. Ezért novelláit az
Egyetértés című lapnak küldte el, ahol a szerkesztő a 28 éves Spiegler Arabellát bízta meg az értékelésükkel. Hamar egymásba szerettek, majd két év után Krúdy elvette feleségül Bellát. Az
esküvőt Krúdy apja akadályozta meg, mert úgy gondolta fia végleg elzüllik egy írónő mellett. A házasságukból 3 gyermek született.

Krúdyt egyértelműen első felesége segítette az irodalomhoz.

Krúdy házassága mégsem sikerült, mert a kicsapongó életet nem hagyta abba. Krúdy életében szeretők jöttek és szeretők mentek, de a válás gondolata addig nem merült fel, amíg meg nem szöktette aktuális szeretője kiskorú lányát, Zsuzsát. A lány 21 évvel volt fiatalabb Krúdynál. Siófokon, egy nyaraláson, a Royal szállóban ismerkedtek meg. Úgy szöktette meg a lányt, akit a szülők az állomásról visszavittek, de később újra találkoztak, és akkor már össze is költöztek.

Krúdy válása évekig tartott, közben Zsuzsától is született egy lánya.

Következő pont a Kazinczy u. 55, ahol elsétáltunk Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus kocsmája előtt, melyet 1987-ben nyitott meg.

Az Oktogonhoz közeledve az Andrássy út felőli végén álltunk meg, ahol Jókai Mór szobra látható szemben az Ady Endre szoborral.

Nem messze innen épült a Palermo Hotel, ahova Krúdy Gyula gyakran járt.

Tovább folytatva sétánkat az Andrássy úton, baloldalon helyezkedett el a Japán kávéház. A pesti művészvilág valamennyi szakmai területéről jártak ide, híres asztaltársaságai voltak költőkből,
írókból, újságírókból. A teljesség igénye nélkül Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Rejtő Jenő, Bródy Sándor és József Attila is.

József Attila -Koszorus Aranka festménye

Természetesen elnök úrnak ide vonatkozó aforizmája is volt. József Attila egyszer nagyon berúgott itt a kávéházban, és Nagy Lajos kísérte haza. József Attila egész úton panaszkodott, hogy őt mellőzik, nem tartják nagyra. Amikor már a lakás ajtaja előtt álltak, Nagy Lajos megjegyezte József Attilának: az
a te bajod Attila, hogy azt hiszed, mindent te találtál ki, pedig én sem… 🙂

Közben az Andrássy útra értünk, ahol a nagyon híres Három Holló vendéglő található, Ady egykori törzshelye. A kávéház közvetlenül az Opera mellett volt, a mai Hajós utca, Andrássy út sarkán. Adyt
budapesti évei alatt esténként általában itt lehetett megtalálni. Krúdy Gyula is sokat járt ide, leírása szerint egy füstös, gyanús, vörös plüsskanapés félvilági hely volt. A színház épület két oldalát 2 márványszfinx szobor ékesíti, Stróbl Alajos munkája. Ez azért is érdekes, mert Ady egyik éjszakába nyúló nagy ivászatkor meglovagolta az egyik szobrot igencsak illuminált állapotban, mert Lédát vélte felismerni a nőoroszlánban. Azonban a szobor levetette a nagy zsenit, aki komolyabb sérülést is szenvedett. Ady később ebből novellát írt Haragos Szfinx címmel.
Az Andrássy út 6. számhoz érve látjuk azt az épületet, ahol József Attila 1928-tól két éven át egy cselédlakásban élt, vagy inkább nélkülözött, mert a lakásban a réz ágyon kívül nem volt semmi. Nem volt pénze fűtésre, alig evett, és volt, hogy napokig ki sem mozdult, de még az ágyából sem. Ebben az időben Vágó Mártával volt kapcsolata.

Tovább sétálva a mai Pilvax köz 1-3. számú épület helyén állt a híres, történelmi nevezetességű Pilvax kávéház és étterem. Itt kezdődtek el 1848. március 15-én a reggeli órákban a forradalmi események, a márciusi ifjak vezetésével, akiknek a politikai célja elsősorban egy felelős magyar kormány és népképviseleti parlament felállítása volt. Itt fogalmazták meg a 12 pontot is magában foglaló „Mit kíván a magyar nemzet, legyen béke, szabadság és egyetértés…” kezdetű kiáltványt. A Pilvaxról egyébként először Petőfi Sándor neve merül fel bennünk az ismert történelmi események miatt.

Sétánk során a következő fontos helyszín a Petőfi Sándor utca 6. számú épület. Itt volt a lakása és női kalapboltja Léda (Brüll Adél) nővérének, Bertának 1912-ig, amikor is lebontották az épületet. Ezt főleg Léda miatt fontos megemlíteni, hiszen Ady Endrének különös kapcsolata volt Brüll Adéllal, akihez Ady kb. 70 verset írt. Ady a Léda- szerelem időszakában többször is megfordult Bertáéknál.

Elérkeztünk a mostani Zara üzlethez, ahol régen Cserépfalvi Imre nevével fémjelzett könyvkiadója volt. Szerződtetett írói közé tartozott többek közt Kassák Lajos és József Attila, valamint a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki a Szép Szó című irodalmi folyóirat első évfolyamát.
József Attila Kiáltozás című kötetét is ő jelentette meg, de sajnos nem fogyott belőle egy példány sem, hiába járt be naponta érdeklődni a költő. Végül megsajnálva József Attilát, maga Cserépfalvi vett
meg 3 db-ot a könyvből, hogy elhitesse vele, hogy valaki vásárolt belőle.
Mivel József Attila életében sosem kapott Baumgartner- díjat,(tudjuk az okát) hiszen megsértette Babits Mihályt, mert kritizálni merte verseit, azzal a megjegyzéssel, hogy azok gyengék, még van mit tanulnia, sőt Babits jó pár versét át is írta József Attila.
A nagy Baumgartner díjat végül is halála után kapta meg posztumusz, és a díjhoz járó pénzből testvérei, Jolán és Etelka kezdeményezésére Cserépfalvi Imre adta ki, majd 2 X 2000 kötetet nyomtattak még ki utólag.
Közben a Magyar Király Szállodához értünk. Az épület a Vörösmarty tér és a Roosevelt tér között húzódik, majdnem a Váci utca folytatása. Krúdy és Ady kedvenc helye volt.

Utunk következő állomása az Aranykéz utca, a Régi posta utca és a Türr István utca között húzódik. Itt működött az 1800-as években az Aranykéz Fogadó. Vágó Márta lakott itt e helyen, a mai Pipacs bár helyén. Az épület 1914-ig üzemelt, majd elbontották. Az Aranykéz utca az egykori Aranykéz fogadó után kapta nevét.

Ez a hosszú, egész délutánt-estét átfogó séta mintegy 4 és fél órán át tartott, 15 km-t tettünk meg összesen. Németh Nyiba Sándor elnök úr fáradhatatlan lelkesedéssel mutatta be a fontos helyeket, Szénási Sándorral, a Krúdy Irodalmi Kör versszakosztály-vezetőjével együtt sok érdekességet mesélt.

A nagy meleg és a hosszú út ellenére is lelkes maradt a csapat egy része, akik végig jártuk ezt a páratlan és élményekben gazdag programot.

Ezekért az élményekért is érdemes ehhez a kivételesen egyedi, összetartó, nívós Irodalmi körhöz tartozni.

Köszönjük Elnök úrnak a munkáját, minden elismerésünk rendkívüli tudásához.

Horváth Edit
Krúdy bronzérmes költő

2023 augusztus

Krúdy Gyula írása Petőfiről

PETŐFI

*

Új Világ 1899 július Krúdy Gyula cikke:

„A szívem dobban, amikor ezt a nevet leírva látom….ennek a névnek még mindig igen nagy melegség sugárzik ki minden betűjéből….Ünnepi köntöst öltök máma, és nagyon szépen óhajtanék írni….A deli, karcsú ifjú magyarról, a nemzeti hősről, a mi költőnkről…nem sokára lészen ötven esztendeje, hogy a szilaj fekete magyar eltűnt a földről(Való, hogy égbe szállott egyenesen?)…

.Ez talán nem is jutna eszébe senkinek, csak a magunk féle álmodozóknak és ápolgatván a nemzeti érzéseket, mély búval lehajtjuk fejünket….Mert ha jól vesszük Petőfi Sándor nem csak az enyém, nem csak a szomszédomé, hanem mindenkié ebben a keserves országban. főként ennek a keserves országnak keserves népéé Petőfi Sándor. Azé a népé, amelyik ezer esztendőn át csendesen a földet túrta, és az eke fölé görnyedve vigadott, vagy inkább szomorkodott-mert erre több oka volt mint vigasságra… A jó áldott fekete magyar föld táplálta erővel ezt a népet.

Egyszer csak Kiskőrösön (vagy Szabadszálláson?) kitudja szalmafödél alatt Petrovicsné egy kisfiúnak adott életet. Amikor ő e földre szállott. Jó isten, annak a barna, ráncos kezű parasztasszonynak tán még a miniszter urak is kezet csókolnának, mert csodálatos asszony volt ő.

Nagyasszony, szinte hősies….amikor a kis Sándort karjaiban ringatta, és szerető szemével elnézte a kisfiút.. vajon megmozdult e lelkében valami sejtelem,…hogy ki lészen egykor abból az ünges kis kölyökből?….És később amikor az ő fia az országutak csavargójaként álomra fejét hajtotta le, gondolt-e arra az a csodálatos asszony, hogy a komédiás Sándort egykor ünnepi hangulattal és imádással környékezzük? Aki maga volt az ifjúság és a tavasz…”

Gyárfás Tamás gyűjtése

forrás: Gyárfás Tamás cikk

Petőfi dagerotípia

Krúdy Gyula

Írta: Gyárfás Tamás

Krúdy Gyula a huszadik század magyar prózájának vitathatatlanul egyik legnagyobb alakja. Életműve mintegy kilencven regény, harminc színdarab, 2400 novella és elbeszélés, 1800 cikk, riport, és tudósítás. Művészete sajátosan ível át Jókai és Mikszáth novelláinak sajátos világától a modern prózáig. Sokrétű életműve páratlan bőségű és világirodalmi értékű.

Krúdy Gyula festmény-Szegény Ildikó Gizella alkotása--részlet

Hatalmas életművet hagyott maga után, a teljesség igénye nélkül: Vörös Postakocsi, Szindbád történetei, Rezeda Kázmér. Ennek ellenére egyik legismertebb műve az Álmoskönyv lett. Írói kibontakozásában serdülő kora óta mellette állt és segítette apai nagyanyja Radics Mária, aki tizenhat évesen került „a gróffal” Komáromba, ott a honvédzászló alatt fogadnak örök hűséget egymásnak miközben

dörögtek a német ágyúk s az ő oldalán élte végig az ostromot.

Nagyszülők

(Krúdy nagyapja nem volt gróf de annak idején a józanabb és előkelőbb hazafiak Kossuth ellenében Széchenyi István Grófra szavaztak s attól kezdve az atyafiságban mindenki „a gróf”- nak nevezte) Radics Mária a nagyanya a művelt dalmát asszony sok ellentétes hajlam keveredett benne, józan és felvilágosult, sokat olvas. Szeret politizálni, de csak férfiak társaságában. Katonás házirendet tart, ugyanakkor babonás. Nagy hatással volt unokájára. Otthon volt a misztériumok világában, kedvelte az álomfejtést ami bele is épült a Krúdy – életműbe. Világa: álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás különös varázsos keveréke.

Krúdy ellenállhatatlanul vonzódott a különcökhöz,
ez természetes is, hiszen ők kínálták az újságíró számára a leghálásabb szépírói feladatokat. „ Krúdy izgalmas szerepet teremt magának,….titkon dantei pokolkörökbe járt: pénzzel, itallal, halállal viaskodott, mint Ady.”

Az impresszionizmus mellett egyedi sajátossága műveinek a való időt szerte foszlató, az idősíkok egymásba játszására lehetőséget adó álom és emlékezés.

Az álomképek és a valóság egybemosása látomásokká teszik epikus alkotásait, tág teret engedve a szabad asszociációknak, a való világ helyébe lépő de el nem szakadó regény -világnak.

A felidézett emlékek és álmok kapcsolatot teremtenek múlt és jelen, fikció és valóság között.

A vissza, visszatérő motívumok nem csak improvizatív, mögöttük logika, tudatosság rejlik.

A huszadik század magyar prózájának nagyjai közül Krúdy Gyula kötődik ha öntudatlanul is, de a legerősebben a hagyományhoz, a múlthoz. Családja és társadalmi osztálya legendáihoz, ifjúkora kimeríthetetlenül gazdag emlékeihez. Életműve páratlan bőségű világa: álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás varázslatos keveréke,

A korszakváltás fordulóján megfeneklett, kisiklott életeket, tragikus emberi sorsokat ábrázol.

Szuverén költői világot teremt, amely nyelvileg és formailag, időkezelésben, lélekrajzban mai prózai törekvéseket is megelőz. Hitelesen varázsolja elénk a való életet, a nyírségi millió lepusztult dzsentrivilágát, a századvég mulató, züllött, éjszakai Pestjét. Hősei többnyire az élet szerencsétlen hajótöröttjei, akik mélyen átérzik a kor nyomorúságát.

Krúdy íróként is gyötrődő ember, zavarba ejtően bonyolult jelenség. Életében és műveiben annyi a vélt és valódi ellentmondás, hogy igazi megértéséhez fokozott figyelemmel kell vizsgálni: hogy honnan és hogyan indul s mit hoz magával milyen személyek és tényezők alakítják művészetét s határozzák meg pályafutását.

Krúdy műveiben fontos a háttér, a valóság alapját a környezet jelenti. Szerelmese volt a magyar tájnak, szülőföldjének a Felvidéknek senki sem ismerte nála jobban az ódon József – városi utcácskákat, a Tabán varázslatos világát, Óbuda hangulatos kocsmáit. Amilyen hatalmas ember , szellemileg is olyan erős volt. Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége.

Krúdy szülők

Radics Mária Krúdy nagymamája

48-as veteránok Köztük Krúdy nagyapja

Krúdy az újságíró

Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége. A XX. század egyik legnagyobb magyar íróművésze a nagy ívű regény, a történelmi freskók mellett a kisebb terjedelmű műfajnak a hírlapi tárcának volt kiemelkedő jelentőségű mestere, (több mint kétezer írás) . Színes és gazdag tartalmú cikkeinek legértékesebb csoportját azok az írások jelentették, melyek a magyar irodalomról szóltak. E műveiben kortársairól és barátairól írt: Adyról, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről és Gárdonyi Gézáról, de nagynevű elődeiről sem feledkezett meg. Petőfi Sándorról, Jókai Mórról, Vörösmarty Mihályról Mikszáth Kálmánról Más írásaiban olyan emberekre hívta fel a figyelmet, akik különc magatartásukkal, sajátos életformájukkal színezték az ezredforduló s az utána következő időszak magyar társadalmának életét. Munkássága világirodalmi jelentőségű volt. Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjas író mondta egy beszélgetésben, hogy a sors mindig igazságtalan , ha nem így lenne, akkor

Krúdy Gyulának járt volna egy Nobel-díj akár életében, vagy utána posztumus

Kattints Krúdy Újságcikk Petőfiről

Krúdyt olvasni és megérteni nem könnyű feladat. csodálatos és bámulatra méltó, hogy milyen mély és sokoldalú ismeretei voltak a XIX. és XX század magyar irodalmáról. A XX. század egyik legnagyobb íróművésze a nagy ívű regények mellett a kisebb terjedelmű írások, az ezredforduló után hódító hírlapi tárcának is kiemelkedő jelentőségű mestere volt, írásait , esszéit olvasva rádöbbenhetünk, hogy mekkora ember volt! Képet alkothatunk

irodalomtörténeti munkásságáról, műveltségéről és mély emberismeretéről.

Az író nagyapja I. Gyula (Széchénykovácsi 1823 – Nyíregyháza 1913.) „ a gróf úr”….. 1848 – 49 honvéd százados

A Szabadságharc leverése után halálra ítélik, évekig bujdosik, később kegyelmet kap s haza tér. Nagykállón megyei főügyész később ügyvédi irodát nyit Nyíregyházán. Kilencvenhárom éves korában hal meg. Az író így emlékezik rá: „ A nagyapám negyven szivart szívott el napjában, meg is halt csaknem százéves korában, de kocsmába nem járt. Inkább a cselédszobák körül settenkedett s nem minden siker nélkül. Sokszor és sokat írt nagyapjáról a katonás nyalka kemény tekintetű öregúrról, aki még nógrádi kiejtéssel beszélt magyarul s ha féktelen természetén s öregkorban is gyakori szerelmi fellobbanásain olykor elnézően ironizál, mindig csodálattal és szeretettel idézi fel szálfaegyenes hajlíthatatlan alakját.

Atyai nagyanyjáról a művelt dalmát asszonyról már említést tettem az Álmoskönyv kapcsán , a várpalotai születésű nagymama túléli urát az ezredforduló tájékán elhagyja a nyíregyházi kúriát s visszaköltözik szülőföldjére kilencvenhat évet élt meg. Krúdy műveiben él tovább, többnyire a saját nevén, a Palotai álmokban vagy az Ál-Petőfiben. Így emlékezik vissza:

Krúdy gyermekkorom idézet

„ Gyermekkoromnak egy részét nagyanyámnál töltöttem, aki a legnyugodtabb asszony volt….. Elvált férjétől, akit halálosan szeretett, meghalt egy fia, akiért csaknem mindenét feláldozta…. egyedül volt s mozdulatlan arccal kötögetett az ablaknál.

Késő vénségéig vállfűzőt viselt, alig állt szóba az emberekkel. Párizsból hozatta a ruháit. Senkit sem szeretett (az elvált férjén kívül , de azt rajongva mint egy cseléd…..) közömbös volt neki élet és halál.

vállfűző (főnév)

1. a női ruha felső része, a népviseletben: „pruszlik”

Részlet az Álmoskönyvből

Ablakokat nyitni. Hideg időjárás.

Vízöntő havában: nagy hó.

Ablakzár. Szószátyárságod miatt megszidnak.

Ablakon kinézni. Vendéged elmarad.

Szent Mihály napján: hosszú tél. Szélvész.

Jegyzeteim szerint: idegen házban sétálni és idegen ablakon kitekingetni: asszonynál szerető jegye, aki jön. Idegen ablakon át idegen arcot látni: szomorkodó házasélet jele.

Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.

Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz.

Ablakot törötten látni. Halaszd el utazásodat.

Bak havában: nagy szerencsétlenség.

Álmoskönyv Krúdy Gyula

Kisdiák Krúdy

Krúdy 17 évesen

Az emlékezőtehetsége megállott a 48-iki forradalom eseményeinél, azóta –mióta „a gróf” vele táncolt a sáncokon, nem történt érdemleges esemény a világon.

E szótlan, büszke boldogtalan öregasszony mellett töltöttem gyermekéveim egy részét. A később a húszas években írt nagyszerű kisregénye az N.N. is ha kissé áttételes formában is hű képet ad arról a hatásról amivel a szabadságharcos és betyáros világból oly korán az álmok világába csábítja a fiút, elszakítva legendás nagybátyja , Krúdy Kálmán a vakmerő lovas, a „Kandúr” a nagybácsi világából.
Egykor ő is a szabadságharc hőse, Klapka adjutánsa szintén Komáromban harcol, de Világos után nem teszi le a fegyvert, harcedzett veteránokból álló csapatával gerillaharcokat folytat az osztrák csendőrség és az áruló urak ellen, végül elárulják csapdába csalják és le lövik. A nyírségben valóságos népi hősként emlegetik. Katona Béla így reagál: Egy ilyen nagyapa és egy ilyen nagybácsi bűvkörében nevelkedett ifjúkorában Krúdy Gyula.

Csodálható e, hogy olyan mélyen belevésődött 48 emléke? Az író sok mindennel szembefordult, sok mindent eltékozolt , de a 48-hoz való kötödését magával vitte egész életére. Legendás világ ez a világ a kisfiú számára s nyilván mulatságos is, hogy nagyapjának a megyei főügyésznek, akinek üldöznie kellene a betyárokat, az öccse maga is betyár! S ha évek múlva az emlékek ködéből feltűnik a kállói megyeháza zsalugáteres ablakában „a gróf” töröksapkás feje, vele együtt merül fel a múltból a „Kandúr” azaz Krúdy Kálmán.”

*

Temetői séta összefoglaló 2023 06 22

Gyárfás Tamás teljes írása

Sétánk során Megálltunk (nem ebben a sorrendben) Ady Endre sírjánál, Léda asszony sírjánál.

ADY TEMETÉSE

Olyan vad volt a temetés mint amilyen Ady Endre élete is volt. Talán egy tucat tudhatta a sok ezerből, aki a Múzeum-kertben hömpölygött, hogy ki is volt Ady Endre.
Neve megtöltötte az újságok hasábjait. A Köztársaság halottja írta róla a hírlap, el is jött mindenki aki nem akart ellenforradalmár lenni…. Néha felmorajlott a tömeg, Arany János szobrán is lógtak, gyerekek és katonák. Nem volt rend Ady temetésén, miért is lett volna, hisz nem volt rend sehol az országban.

”….Azt gondolom: nagyon szép temetésed volt ..Mindegy is, hisz úgy sem éltél, csak szenvedtél….csak szomorkodtál….”Te utolsó kuruc!” Most már a szfinx hátán ülsz, már soha sem esel le Krúdy Gyula (Naplómból) részlet

Ady és Léda

SÉTA A TEMETŐBEN

Részletek: Gyárfás Tamás Írásából

Mi a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai 2023 június 22. én egy verőfényes nyári délután lélekemelő és örömteli sétán vettünk részt a Fiumei-úti Sírkertben a Kör elnökének Németh Nyiba Sándornak a Magyar Kultúra Lovagjának vezetésével.

Fiumei sírkert története:

A Fiumei úti sírkert több mint temető, egy különleges szeglete a világnak, Katedrális, ahová ha belépsz megáll körűlötted az idő.

Csodálatos arborétum, ahol a ritka és gyönyörű fák és növénykülönlegességek árnyékában olyan Óriások nyugszanak mint Kossuth Lajos, Erkel Ferenc, a Petőfi család, Arany, Ady , József Attila s szinte vég nélküli a sor. A gazdag növény-és állatvilágáról arborétumként is ismert temetőkert mintegy 56 hektáron terül el.

Utunkat folytatva, Kosztolányi, Karinthy Frigyes, és Ferenc, Faludy György Jókai Mór, Móricz Zsigmond, és Heltai Jenő a női szívek nagy varázslójának sírja előtt is eltöltöttünk egy kis időt. Elismerően bólintottunk Munkácsy Mihály phanteonjánál , ennél szebb helyen nem is nyugodhatna a nemzet asztalosa és festőművésze , a romantikusan realista ábrázoló festőművész, aki missziót teljesített, Aki európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé.

Hosszabb időt szenteltünk az óriások: Ady, Babits Mihály, Szabó Lőrinc , Krúdy Gyula és József Attila sírjánál, ahol a legendák verseit szavaltuk.. Babits és kortársai Adytól Juhász Gyuláig, Kosztolányitól Osváthig, Tóth Árpádtól Krúdyig. Móricztól Ignotusig csak néhányan, és még mennyien vannak az Óriások szigetén.

S nagy örömünkre bolyonghatunk közöttük lelkes apró Gulliverként .

S a legenda Krúdy Gyula sírjánál is elmerengtünk arról, hogy mekkora ember volt, nem csak fizikai voltában, hanem páratlan szellemével és tudásával korának meghatározó személyisége, egy zseni volt Élete utolsó időszakára már rányomta bélyegét a betegség és a szegénység, de az utolsó pillanatig remélt és dolgozott.

S egyszer csak ott álltunk a huszadik század és a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének, József Attilának Bronzból öntött obeliszkje előtt . Melyre a feltehetően halála előtt írt utolsó versét az IME HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT című versét vésték. örömmel tölt el, hogy a helyszínen elszavalhattam e gyönyörű verset. Ismerjük megrázó élettörténetét s halálát, hogy öngyilkosság volt e vagy véletlen baleset, ma is megosztott, mind a közvélemény, mind a költő életét kutató szakemberek körében.

Gyárfás Tamás fotó

József Attila

Flórának írt szerelmes versei a magyar irodalom gyöngyszemei s beleborzong aki ismeri e szerencsétlen szerelmi háromszög történetét Illyés Gyula, dr Kozmutza Flóra Emilia, és József Attila között. Utolsó Siestében töltött szanatóriumi kezelése során meglátogatták barátai: Kodolányi János , Szabó Lőrinc és elment Illyés Gyula is,

akivel hosszú ellenségeskedés után kibékültek . József Attila halála megrendítette az egész írói társadalmat.

Temetőkerti sétánkat már a kora esti órákban A Petőfi család illetve Mikszáth Kálmán sírjánál fejeztük be.

2023 június 23 Gyárfás Tamás alias Stamler Toncsi

József Attila sírja

Petőfi család sírja: előtte Wittenberger Erzsébet

Németh Nyiba Sándor, Gál Mihály festőművészek

Petőfi Sándorról készült portréi