Babits Mihály Stancsics Erzsébet írása

Babits Mihály Stancsics Erzsébet írása

                                 Babits Mihályról

 A XX. század egyik legnagyobb irodalmi egyénisége 1883-ban született Szekszárdon. Ady és Kosztolányi mellett Babits volt az impresszionista-szimbolikus irány legtöbbre tartott művésze. Költeményei, műfordításai, elbeszélő munkái és tanulmányai irodalomtörténeti pálya emlékezetes alkotásai. Apja törvényszéki bíró volt Szekszárdon, utóbb a királyi tábla bírája Pécsett. Anyja Kelemen Auróra egy dunántúli szolgabíró lánya.

 

Tanulmányai során magyar és latin nyelvből szerzett tanári oklevelet, amit 12 évig tanított. Vidéki tanársága idején megismerte az Alföld életét, Erdély világát. A 12 éves állami szolgálat után visszavonult az iskolától és teljesen írói hivatásának élt.

1908-tól a Nyugat egyik szerkesztője és a Baumgarten alapítvány gondnoka, jelentős hatással irányította az új nemzedék írói törekvéseit. Neve ismertté vált az olvasóközönség előtt. Az I. világháború idején nemcsak a nacionalista kritikával, hanem a hatóságokkal is meggyűlt a baja. Hazaellenességet és istenkáromlást vetettek a szemére. A Fortissimo c. verséért elkobozták a Nyugatot.

1921-ben feleségül vette Tanner Ilonát, aki később Török Szophie néven neves írónő lett. Házat vettek Esztergomban, a nyári hónapokat ettől kezdve itt töltötte feleségével. Gyermekük nem született, de örökbe fogadták Ilona öccsének gyermekét, aki teherbe ejtett egy cselédlányt. A fiatalok nem tudták és nem is akarták megtartani, így a Babits házaspár sajátjaként nevelte fel. Életük felpezsdült az új jövevény érkezésétől, amikor Ildikó megszületett. A lány nagyon szoros kapcsolatot ápolt velük, éppen ezért döbbent meg, amikor kamaszként egy irodalomkönyvből tudta meg, hogy nem vér szerintiek a szülei. Ildikó soha nem tudta feldolgozni s ez a trauma mindhármuk életét örökre megváltoztatta.

De térjünk vissza Babits pályafutásához. 1929. a Baumgarten alapítvány kamatai kiosztásának első éve. Az évdíjak és segélyek kiosztásában Babits Mihályé a döntő szó. Ettől kezdve támadásokat intéznek ellene a hírlapokban és folyóiratokban. Az alapítványból irodalompolitikai tényező lett. Ezt állították róla:

„Babits, a Baumgarten súlyánál fogva egy régen túlhaladott irodalomszemléletet kényszerített rá az ifjú magyar irodalomra. A mesterember, a zsenigyűlölő a magyar és emberi problémáktól elszakadt költő hallatlan békót rakott a fiatal jutalmazottakra.”

1930-ban megválasztották a Kisfaludy – ársaság tagjává. A választást elkeseredett küzdelem előzte meg. Kellemetlenségei támadtak a Nyugat szerkesztése miatt is.

1930-ban kiderült, hogy Babits gégerákban szenvedett. Műtétje után már csak írásban tudott kommunikálni a világgal. Utolsó műveiben a világháború és a saját betegsége kapcsán hangulata még az addiginál is komorabb lett, ő maga pedig teljesen elzárva élt a külvilágtól.

1940-ben kitüntették az olasz San Remo díjjal, amelyet Dante eposzának fordításával méltán kiérdemelt. A jutalmat még személyesen vette át Olaszországban. Ugyanebben az évben megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává. Addigi ellenségei is végre becsülni kezdték munkásságát.

Sajnos egész életére rányomta bélyegét a sokféle betegség. Gyenge alkatú gyermekként többször volt felső légúti betegsége, majd fiatal felnőtt korában reumás panaszai is lettek. Idegrendszere instabil volt. Az 1930-as évek közepétől jelentkeztek nehézlégzési problémái. A gégében lévő szűkületet az ezen a területen lévő daganat okozta. 1941-ben bekövetkezett halála után felesége, Ilona összeomlott, közös barátaik nagy része elfordult tőle. Fogadott lányukkal, Ildikóval is megromlott a viszonya, majd teljesen meg is szakadt. A lány 1956-ban Amerikába disszidált, Ilona pedig válaszul kitagadta minden örökségből. Ildikó végül egy lakókocsiban tengette életét, s annyira egyedül élt, hogy amikor meghalt, csak hetek múlva találtak rá.

Ilona még így írt versében lánya születésekor: „Mindegy már, mi volt, s mi hiába hullt, fecsegő múltam csukódj be! Van ez olyan édes, mint a szerelem…” A múlt azonban mindig kísértette és így ért véget egy család élete, amely csodálatosan szép is lehetett volna.

Költészetéről, műveiről ebben a rövid időben nincs mód beszélni, de még hozzátenném, hogy halála után összes művét Török Sophie rendezte sajtó alá és a Franklin Társaság adta ki.

Stancsics Erzsébet   2023 11 16

Arany János M. Jankó János írása

Arany János M. Jankó János írása

Arany János

Kétszázhat éve, 1817 métrcius 2-én született Arany János, akiről mindenki tanult az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből és ezt szeretném megismertetni veletek.

 1. Sokoldalú tehetség volt

Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni- hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott . Zongorázni és gitározni is tanult. Az angolt felnőtt korára autodidakta módon sajátította el, éppen ezért valószínűleg nemtudott volna elbeszélgetni egy angollal, Shakespeare fordítása viszont nem okozott neki problémát. Latinul, görögül, németül és franciául is olvasott.

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott.

3. Az Üllői úton lakott

1860 körül kapott az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkán álló épületben egy négyszobás lakást. Ez a terület, akkor még a
város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.
Az éptület ma is megtalálható.

4. Ezt a versét nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany –életrajzában szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám art a költő nem akarta elfogadni, mivel korábban Haynau is megkapta. Végül a belügyminisrter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állttőlag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonbanKosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt írta.

,,Hasfájásban szenvedek,
 Kiskeresztet küldenek,
Ha csak egyet tojhatnám,
Száz keresztért nem adnám.”

A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Amellett, hogy verseket irt, fordított, még gitározott és zongorázott is. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára barátaitól, és emlékezetbő leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorló iskolát hivják így, de Szánhalombattán, Győrött,Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egyNew York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

A walesi Montgomeryben díszpolgárrá avatták Arany Jánost a walesi bárdok költőjét, születésének kétszénadik éve alkalmából 2017 -ben.
Eric Fairbrother, (férbradör) a balladában megörökített település polgármestere adományozta a Montgomery Szabad Polgára posztumusz címet.

8. Arany János nagykőrösi szobra volt az ország első színezett szobra

Az 1910. szeptember 25-én felavatott nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével Stróbl Alajost bízták meg. Arany János egy
alkalommal Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival’ ekkor ismerkedett meg a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal.

A költőre olyan nagy hatást gyakorolt a találkozás, hogy két versben (A vén gulyás, A vén gulyás temetése) örökítette meg Marci bácsi alakját.

 

Stróbl Alajost annyira megihlette a vers mondanivalója és alakja, hogy elhatározta Arany mellett Marci bácsit is megmintázza készülő új szobrán. A gulyás azonban már nem élt. A művész ragaszkodott ahhoz, hogy egy megfelelő modellt keressen. A nagykőrösi határvilágba küldöncökkel vitette szét a hírt, hogy jelentkezzen nála, aki úgy gondolja, hogy jó mintája lehetne a vén gulyásnak. A jelentkezők közül egy leomló hajú idős embert választott ki. A szobrász befonta az öreg haját, leültette egy olyan karosszék másolatba, amit Arany nagykőrösi tartózkodása idején használt a gimnáziumban. A szobor finomítását Pesten folyatta tovább. Stróbl annyira megkedvelte modelljét, hogy még otthonában is vendégül látta. Marci bácsi a szobor mintázása közben többször is megemlítette, hogy ,,Pásztorembőr sömmit söm ér kutya nélkül!”. A szobrász belátta, hogy igaza van. Újra Nagykőrösre utazott kutyát keresni. Hirdetésére szétmtalan kutyát mutattak be neki. Végül az erdőőr Hattyú nevű kutyáját találta legalkalmasabbnak. Megvásárolta és me gmintázta. Az egészszobor színharmóniája meglepő újdonságnak szátmított. A szőlőfürtök kék, a szólőlevelek pedig sárguló zöld színben pornpáztak a csillogó aranyló alapról. Az időjárás azonban nem kedvezett az újításnak, igy mára már teljesen elttűntek a színek a szoborról.

És végül egy kis sziporka:

Az idős Arany János sok időt töltött a Margitszigeten. Történt egyszer’ hogy József főherceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír valamit. Megállt aháta mögött és rénézett a papirosra. Arany éppen verset írt, a következő címmel: „A tölgyek alatt” . József főherceg tréfásan megszólította :
_ Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus. Ezek itt hársak.
Menjen tíz lépéssel arrdbb, és üljön le ott! A tölgyek ugyanis ott vannak.

M. Jankó János írása
elhangzott Zila Kávéház 2023 11 16

Krúdy Gyula a szépíró Németh NYIBA Sándor esszé

Krúdy Gyula a szépíró Németh NYIBA Sándor esszé

KRÚDY GYULA A SZÉPÍRÓ, A HALHATATLAN LEGENDA

Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.)
író, újságíró, a magyar modern próza kiemelkedő alakja.

Kisdiák Krúdy

A KIS KRÚDY, MINT CSELÉDLÁNY FIA

Apja, Krúdy Gyula (1850–1900) dzsentri jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel. Anyja,  Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású. A tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Nagyapja tudomására jutott, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julianna gyermeket vár fiától, haragjában elzavarta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Krúdy apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető.

Anyjától, s talán még inkább apai nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48- s honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered.

Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.

IFJÚ KRÚDY, MINT FÉRJ

Nyíregyházán a gimnáziumi évek alatt kezdett el írni. Az iskola újságában és a Nyírség összes lapjaiban megjelentek publikációi. A helyi sajtóban felfigyeltek csavaros gondolataira, fordulatos, érzelmes írásaira. Budapestre, amikor felkerültek a publikációi, Spiegler Bellát kérték meg, hogy foglalkozzon Krúdy Gyulával. Ő indította el az írói karrierjét Budapesten és
az országban. Később feleségül vette és született tőle három gyermeke: Gyula, Ilona és Mária majd a második házasságából Váradi Zsuzsannától született Krúdy Zsuzsa.
Krúdy magányos farkasként élte az életét, semmilyen irodalmi körhöz nem tartozott, egyszer ellátogatott a Petőfi Társaság rendezvényére, többet nem ment. Ezzel lezárult az irodalmi körök látogatása. Sajátos, egyedi írásstílust alakított ki, a gazdag szókinccsel rendelkező író belopta magát az olvasók szívébe. Elkezdődött az újságírói karrierje, élete folyamán, több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után.

Krúdy Gyula és Spiegler Bella

Krúdy Család

Kicsapongó életet élt, mindennap járta az éjszakai szórakozóhelyeket, bordélyházakba járt. Krúdy konflissal és fiákerrel közlekedett, lovas bérkocsival. A kocsisok gyakran tették fel azt a kérdést: Krúdy úr hová megyünk? A válasz így hangzott: Haza, de nagy kerülő úton!

Meteor szálló,

Ma a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal működik benne.

Kedvenc helyeit mindennap végigjárta. A Meteor Szállót, A Három Hollót, Japán Kávéházat, Magyar Király Hotelt, Tabánt. A házassága Bellával megromlott, a kicsapongó életvitele miatt.

részlet Krúdy Gyula Szépvadászné tabáni kocsmái c írásából

„– Nem kell komolyan venni az életet, csak a jó bort kell mindig keresni – mond Szépvadászné.
De amint a Görög utcai toronyban delet ütött az óra: már eltűnt Szépvadászné. „

ROYAL SZÁLLODA, MARGITSZIGETI SZÁLLÓ KALANDOK

Krúdy megismerkedett Váradi Reginával a Royal Szálló igazgatójának feleségével, szerelmi viszonyt folytatott a hölggyel és beköltözött a szállodába. Később egy alkalommal Váradiné meghívta a siófoki nyaralójába Krúdy Gyulát, akkor találkozott először a 16 éves Zsuzsa lányával. Az első pillantásra szerelmesek lettek egymásba, Krúdy az ottlét után magával vitte a fiatal lányt. Váradiné és férje utánuk mentek, a pályaudvarról hazahozták. A későbbiekben Zsuzsa bekerült egy internátusba, majd megkereste az írót, ekkor már a margitszigeti szállóba lakott. Odaköltözött, majd 19 éves korában terhes lett kislányukkal Zsuzsannával. Krúdy elvette feleségül a nála 21 évvel fiatalabb hölgyet.

Margitszigeti Royal szálló

Szálló történetét itt olvashatod

A PÉNZ HATALMA KRÚDY ÉLETÉBEN

Krúdy Gyulának az életviteléhez nagyon sok pénzt kellett, ezért mindig talált támogatókat, pályázatokat, ahol hozzájutott nagyobb összegekhez. Jó viszonyt ápolt a cukorgyáros irodalomtörténész Hatvany Lajossal, egyik alkalommal meghívta az osztrák kastélyába, két hétig ott tartózkodott. Krúdy levelet írt feleségének, hogy sajnos még nem sikerült beszélni anyagiakról a Lajossal,

„de úgy látom nagy a gond, mert az asszonynál van a pénz”.

Krúdy Gyula egyik alkalommal hazautazott szüleihez Nyíregyházára. Édesapja nem volt otthon. Elkérte édesanyjától a lovakat és elindultak mulatni a kocsissal. Egész hajnalig ment a dorbézolás, ettek, ittak, énekeltek, majd délelőtt megjelentek gyalog. Édesanyja megkérdezte, hogy hol vannak a lovak? Krúdy Gyula azt felelte, hogy otthagytuk a lovakat számla ellenében. Édesanyja egy nyaklevessel válaszolt, majd kiváltotta a lovakat.

Az első házasságából született Mária nevű lánya egy szomorú levelet írt az édesapjának: „édesapa te egy jó nevű gazdag író vagy, édesanyánk nagyon nehezen nevel bennünket, néha még ennivalót sem tudok vinni az iskolába. Segíts nekünk, hogy tudjak tovább tanulni, küldjél nekünk egy kis pénzt”.

 

Egy irodalmi pályázatot nyert Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond, 7000 korona volt a fődíj. A győzteseknek a pénz bizonyos százalékát fel kellett ajánlani a fiatal és szegény íróknak. Krúdy levelet írt a kuratórium vezetőjének, Kosztolányi Dezsőnek, hogy nem szeretné nyilvánosan átvenni a díjat, mert akkor oda jönnének azok az emberek, akiknek tartozik. Nem lenne elég a díj összege a kifizetésre, még neki kellene kipótolni. Egy év múlva új levelet írt az író, melyben kérte Kosztolányit, hogy most én vagyok a szegény, kérném a pályázatból a támogatást. A válasz Kosztolányitól: sajnos már nem vagyok a kuratórium tagja.

Boros pohár

KRÚDY ÉS A GASZTRONÓMIA

Krúdy nagyon szerette a különleges ízeket. Az Újházi-tyúkhúsleves a szakács Újházy Ede barátja találmánya. Krúdy egyik kedvenc étele lett, gyakran rendelt Újházy-féle tyúkhúslevest. Krúdy népszerűsége tette híressé sokunk kedvenc ételét.

Repertoárjába tartozott a velős csont, mely nem más, mint főtt marhacsont pirítóssal tálalva. Az íróról nevezték el a fűszeres sertéshúst, a Krúdy pecsenyét. A legenda nevéhez fűződik a

Krúdy Fröccs: 1 l borban 1 dl szóda és 9 dl bor.

 KRÚDY MUNKÁSSÁGA

Krúdy a munkában nagyon kitartó, következetes és fáradhatatlan munkabírása volt. Műveit a kritika és a közönség is értékelte, ám az 1920-as évekre szinte elfelejtették. A második világháború után viszont elfoglalta az őt megillető helyet irodalmunkban és ma is a 21.század egyik legjobb és legjelentősebb prózaírójának tartják számon.

Krúdy Zsuzsa lányának mondta: ha nem Krúdyt, akkor Jókait olvass!

Krúdy Gyula egyértelműen kicsapongó életet élt, a zűrös élete mellett, már említettem, hogy több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után. Leghíresebb művei: Hét Bagoly, A vörös  postakocsi, Szindbád, Álmos könyv (apai nagyanyja naplójának ötletéből született meg).

Több, mint húsz álnéven publikált. Leggyakoribbak: Ábrándi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Régi ablakok alatt sétáló, Szindbád.

 

Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. Margitszigeten a nagy és kis szállóban Bródy Sándorral és Szép Ernővel lakott. Krúdy Gyula és Ady Endre nagyon jó barátok voltak, Ady Endre éjszakái címmel egy könyvet is írt Adyról. A Nyugat szerkesztősége Krúdyt kérte fel, hogy megírja a nekrológot Ady haláláról. 

1978. KRÚDY GYULA
Krúdy Gy. (1878-1933) születésének 100. évfordulója alkalmából. Tervező Kass János

PILISY RÓZA A MŰVELT KURTIZÁN „A MAGYAR KAMÉLIÁS HÖLGY”

Apponyi gróf felfedezettje Pilisy Róza, aki kitűnt szépségével és okosságával, a gróf pártfogoltja lett. Tanítatta, később lakást vásárolt neki. Róza úgy döntött, hogy férfiak társaságában fog művelődni, társalkodó hölgy lesz. Tehetős kuncsaftok segítségével – Apponyi gróf, hercegek és királyok, politikusok, jómódú, befolyásos férfiak – felépült a Magyar utca 21. szám alatt Pilisy Róza patinás, elit fogadója. A férfiak titkos találkozóhelye, ahol az irodalom és az erotika jól megfért egymás mellett. Krúdy Gyula egyik törzshelye volt, szerelmi szálak fűzték Rózához. Pekár Gyula irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagozatának a tagja, államtitkár, Pilisy Róza törzsvendége, a nagy szerelme lett. Pekár arra kérte Rózát, hogy
hagyjon fel a ház vezetésével, akkor elveszi feleségül. Róza nem akart felhagyni, dulakodásba fajult a vitájuk. Róza nagyon súlyosan megsérült. A rendőrség megjelent a helyszínen és megállapították, hogy ő nem követhetett el öngyilkosságot. Pekár Gyula nagyon befolyásos ember volt, ezért elsimította az ügyet, nem lett következménye. Később Pilisy Róza elmesélte Krúdy Gyulának az igaz történetet, majd megírta a Francia kastély című kisregényében. Pekár Gyula kezébe került a könyv. Magára ismert a regényben, sértve érezte magát, mindent elkövetett, hogy tönkretegye Krúdy Gyulát. Betiltatta a könyveit, kiköltöztette a margitszigeti otthonából, munkát nem kapott, tönkrement.

Krúdy Gyula

KRÚDY GYULA VÉGNAPJAI

Krúdy már nagyon beteg volt, szív, máj, tüdő problémákkal küszködött, többször kezelték a Liget Szanatóriumban. Sajnos segíteni már nem tudtak rajta. Krúdy Gyula végnapjai igen szomorúak voltak a Templom utca 10. sz alatt. Az Óbuda Önkormányzata szükséglakást biztosított a családnak. Egy szoba-konyhában lakott feleségével és lányával, nagyon rossz körülmények között. A közös udvaron disznókat is tartottak. Kevés volt a lakbér és a fizetnivaló, de már azt sem tudta kiegyenlíteni, tartozást halmozott fel. Kapott egy levelet 1933. május 5-én a hivataltól, hogy ki kell költözni a lakásból, de az író ezt már nem érte meg. A szépíró Krúdy Gyulát itt érte a halál 1933. május 12-én hajnalban élete 55 évében. Felesége a halál órájában nem tartózkodott otthon. Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is a férfi bécsi úti lakásában tartózkodott. A gyászév letelte után hozzáment
feleségül. 

Krúdy Gyula a karizmatikus egyéniségével, különcségével, meghatározó alakja volt a magyar szépirodalomnak. Úgy élt, ahogy senki sem tudott. Bevezette az embereket az ínyenc ételek
birodalmába. Sokszínűségével a hölgyek bálványaként élhette a hétköznapok ünnepét. A 190 cm robusztus alakjában egy óriási gyermeki lélek lakott, akinek fogalmazásában megbújt a titkok világa. A szépíró bennünk lakik, mellyel átölelte Magyarországot.

Vác, 2022. szeptember 10.
Szerkesztette:
Németh Nyiba Sándor
író, költő
a Magyar Kultúra Lovagja
a Krúdy Kör elnöke

Krúdy Gyula családja Stancsics Erzsébet írása

Krúdy Gyula családja Stancsics Erzsébet írása

Krúdy Gyula családja

 

Krúdy Kör Küldetése

A Krúdy Gyula Irodalmi Kör évtizedek óta ápolja a nagy magyar prózaíró szellemi értékeit, ezért minden tagunk jól ismeri élettörténetét, műveit. Most azonban inkább felmenőivel foglalkoznék, amelyre mindenki kíváncsi, nemcsak saját családjában, hanem Krúdynál is. Vajon honnan örökölte tehetségét, természetét, egyéb személyes, szellemi értékeit? „Kire ütött ez a gyerek?” – tehetnénk fel a jól ismert kérdést. Lapozzuk fel hát a történelmet, és nézzünk bele, ameddig visszatekinthetünk e szokatlan, furcsa ősök élettörténetébe.

Krúdy Gyula ősei

A Krúdy család ősei Zólyomból származnak, a XVII. sz.-ban nyertek címeres nemeslevelet. A családban evangélikusok és katolikusok voltak. Ez az ág a XVIII. századtól törzsgyökeres volt Nógrádban, Szécsénykovácsiban. Az író is gyakran megfordult a faluban, nagy hatással volt rá a vadregényes táj, és nagyapja, Krúdy
Gyula, aki 1823-1901-ig élt és Nyíregyházán halt meg. Honvédtiszt volt, a komáromi vár védelmének többszörösen kitűntetett katonája.

Krúdy Gyula írások Kálmánról

Nagyapja testvére, Krúdy Kálmán 1826-1861-ig élt, szintén honvédtiszt, vörössipkás zászlóaljparancsnok, aki Világos után sem tette le a fegyvert, hanem utóvédharcokat folytatott a felvidéken. Rebellisként, a császári erőket zaklató, fosztogató zsivány életét idézte meg az író később az „Álmok hőse” és a „Repülj, fecském” c. írásában. Krúdy sok elbeszélése és regénye a családi legendákból és valóban megesett történetekből merített. Mikszáth Kálmán is megidézte alakját „Krúdy Kálmán csínytevései” c. művében.

Mikszáth Kálmán : Krúdy Csínytevései rádiójáték

Nagyszülők

Nagyanyja, Radics Mária 1831- ben Várpalotán született és 1922-ben Nyíregyházán hunyt el. Ő szintén az író történeteinek egyik központi alakja volt és igazi párja Krúdy nagyapjának. Habár az öreg állandó kicsapongásai miatt 25 évi házasság után elvált tőle, élete végéig bánta, hogy ott hagyta a „gróf urat”. Titkon azt remélte, hogy élete nagy szerelme, akivel 1849-ben együtt táncolt 16 évesen a komáromi várfalon, miközben 15 ezer fős osztrák hadsereg ostromolta a várat, egyszer majd visszatér hozzá. Persze lehet, hogy a táncolós történet, amint sok más családjával kapcsolatos eset, inkább csak Krúdy fantáziájának szüleménye volt.

Krúdy Gyula szülei

Nagyanyja amolyan XIX. századi ezotériás ezermester volt, az álomfejtés, tenyérjóslás, gyógyítás és kuruzslás magasiskoláját űzte, amiben egyik legértőbb és legodaadóbb hallgatója unokája volt, aki Álmoskönyvében gyakorlatilag az ő álomfejtéseit adta közre. Így már látjuk, hogy Krúdy Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémságát pedig nagyapjától, a legendás honvédtiszttől és nőcsábásztól.

Nagyszülei várpalotai élete igen nagy hatással volt a fiatal íróra. Apja is itt született 1850-ben, de hamarosan Nyíregyházára költöztek, ahová nagyanyja válása után követte fiát. Az unoka, a legifjabb Krúdy Gyula az ő meséin, történetein nőtt fel. Országos hírű íróként is gyakran megfordult Várpalotán. Műveiben megörökítette a város múlt századi világát, romantikáját, a Bakony erdeinek zúgását, a táj varázslatos hangulatát. Utolsó várpalotai útja 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején lehetett feleségével.

Ennek emlékét az Útinaplómból, A betyárok országútján és a Bakony bujdosói c. művei idézik fel.

Várpalotai vonatkozású írásai 1904-től jelentek meg. Írói fantáziával színezte ki az „Ál-Petőfi”, a Palotai álmok, az Öreg idő, Sobriék, a Vasmacska történeteit.

A táj leírását találjuk a Mákvirágok kertje, az Asszonyságok díja, az Aranykéz utcai szép napok c. műveiben.

Várpalotán utcát neveztek el róla, a városi könyvtár felvette a nevét, ahol vendégként a Krúdy Kör többször is megfordult. A Művelődési Központ mellett áll bronz szobra, Borbás Tibor alkotása.

Krúdy Gyula Ál-Petőfi  Írásából részlet

„Arra riadt fel, hogy hatalmas ordítás hangzik az emeleti lépcső felől:

– Fogják meg! Tolvaj! Elvitte az aranyórámat!

Egy háló-ruhás férfi volt a kiáltozó, aki az ágyból kiugorva, bő fehér nadrágban, mezítláb üldözött egy tarka-barka, vándorszínészkülsejü fiatalembert, akinek jellemző tulajdonsága füligérő cilinderkalapja volt. Kék, szárnyaskabát fecskefarokként lebegett a menekülő után.”

Krúdy Ál-Petőfi c. írása itt olvasható

1927-ben Balatonfüreden gyógykezeltette magát, művei között számos balatoni vonatkozású írás is olvasható, pl. Holdas est Füreden, A XIX. század vizitkártyái, stb.

És most szóljunk pár szót szüleiről is, akiknek élete nem kevésbé romantikus, mint nagyszüleié. Apja, Krúdy Gyula 1850-1900 nemesi származású dzsentri, jómódú ügyvéd, képviselő. Anyja, Csákányi Julianna, a család cselédje volt. Csak a tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Amikor nagyapja megtudta, hogy a 18 éves szobalányuk gyermeket vár fiától, haragjában elcsapta a háztól. Hónapokig terhesen kőművesek mellett dolgozott építkezéseken.  Az apa végül megenyhült, szobát bérelt a lány számára és ezt látván, a család is elfogadta, hogy a szolgálólányt fiúk párjaként kezeljék. Krúdy, szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és gazdagság világát is, ami írói munkásságában lépten-nyomon felfedezhető. Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni. Élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.

Krúdy Gyula szülei

Krúdy Gyula szülei
Krúdy Gyula fotó

Mint tudjuk, Krúdy Gyula megélte a mélység és magasság minden fokát, volt dúsgazdag és olyan szegény, amilyet kevesen láttak. Kosztolányi Dezső, A Hét c. lap 1912-es, júliusi kiadásában ezt írja Krúdyról: „…az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent lát, mint a többiek…Ez a világ, amit ő álmodik a bánatos, egyszerű frizurájú nőkkel, a kisvárosi alakokkal, a legendás hercegekkel, máris mese és történelem, a szemünk előtt sóhajt el innen…”

Dióhéjban ennyit Krúdy Gyula történelemmé vált múltjáról, őseiről…

Stancsics Erzsébet írása

Madách Imre születése Krúdy Gyula tollából

Madách Imre születése Krúdy Gyula tollából

MA SZÁZ ÉVE • A Madách-centenárium

Krúdy Gyula írása ami 1923-ban jelent meg.

Krúdy Kör 2023 10 19-én emlékezett meg

Madách Imre születésének 200 éves évfordulójáról a Zila kávéházban. 


2023-ban a cím így aktuális :

 

Ma kétszáz éve: A Madách -bicentenárium 

Madách Imre

Madách Kúria 

„Az 1823. év január havának 21. napján beköszöntött az áldás Madách Imre uramnak, az idősebbiknek, alsósztregovai ősi kúriájába. Megszületett a családnak harmadik gyermeke, a két nagyobbik leány után az első fiú, Imre. Nincs róla sem írott, sem szóbeli hagyomány, hogy a régi idők szokása szerint megfigyelte-e valaki a csillagok állását, mikor ez a gyermek a világra jött. Ha nem vizsgálta is az égboltozatot azon a napon senki, mi, a késő utódok tudjuk, hogy a csillagok állása kedvező volt azon a napon.”

Irodalmi Csillagok

„Itt is, ott is fényes csillagok voltak kelőben a magyar égboltozaton, egyik-másik már kezdette hinteni fényét, melyből ragyogó világosság lesz valamikor, s néhány letűnő csillag is pompázott az ég alján. Petőfi csillaga huszonegy nappal azelőtt tűnt fel a kiskőrösi zsúpfödeles házikó zsalugáteres, homályos szobájában. Arany János hatéves fejjel már a szalontai iskolába járt, példájára gyermekpajtásainak, mert hiszen írni, olvasni már megtanította két esztendővel azelőtt a bogárhátú kis kunyhójukban hajlott korú édesapja. De mit tudhattak erről a nógrádi úrilakban? Ott legfeljebb a nagy politika eseményeit kísérhette figyelemmel a sztregovai földesúr: Európa koronás főinek és minisztereinek kongresszusait, melyeket Metternich herceg, I. Ferenc császárnak mindenható kancellárja hívott össze Aachenbe, Bécsbe, Veronába, hogy elfojtsa segítségükkel azt a forradalmi szellemet, amelynek oly nagy ellensége volt.”

Politikusok

„Magyarországnak hosszabb idő óta alig voltak izgatóbb eseményei: ott a cenzúra meg a titkosrendőrség, ha lehet, még tökéletesebb munkát végzett, mint akár Ausztriában. A közélet megmozdulását sem igen vehették még észre a Nógrád megyei kastélyban, másutt is alig. Széchenyi István, a Hessen-Homburg-ezred daliás huszártisztje akkoriban tért vissza olaszföldi útjáról, ahol nagyon sokat látott és tanult, s elszoruló szívvel tette meg az összehasonlítást aközött, ami ott tűnt a szemébe és aközött, amit itthon talált. Érezte, hogy nemzete mennyire hátramaradt a szellemi és az anyagi munka terén. Kossuth Lajos huszonegy éves ifjú ember volt még, és Sárospatakon tanulta a jogot, a húszéves Deák Ferenc Győrött jogászkodott, és vármegyéjének szolgálatára készült.”

Madách Imre

Madách Imre

Irodalom

„Az irodalmat vajon méltatták-e figyelemre Alsósztregován? Semmi kétség. Hiszen jobbára a kúriák lakóinak dolgoztak még akkor íróink. Abban az esztendőben, mikor a Madáchok vagyonának fiúörököse megszületett, Kazinczy félig a múlté volt már, s kiejtette kezéből a vezető szerepet, mely lassan-lassan Kisfaludy Károly és a pesti írók kezébe ment át. Kölcsey akkoriban hagyott fel szigorú bírálataival, melyek igaztalanul támadták Csokonai érdemét, s vérig sértették Berzsenyit, ki most kedveszegetten s mogorván húzódott vissza az emberektől Niklán, s jó ideje nem hallatta fenséges dalait. Vörösmarty életének huszonharmadik esztendejét volt betöltendő, s még nem pezsdítette fel a nemzeti érzést Zalán futásával, de már dolgozott rajta. Katona József már megírta Bánk bán-t, mely megjelent, de nem kellett senkinek. Méltatlankodásában és indulatában éppen most írja a Tudományos Gyűjteménynek értekezését, melynek ezt adja címül: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?”

Új csillag

„A csillagok ily csoportosulásban köszöntötték az alsósztregovai kisdedet. Holnap lesz száz esztendeje. ? száz év alatt kétszer emelkedett fel és kétszer bukott el a nemzet. De mikor most, a hegy magasáról újból letaszítva, keservében felveti szemét az égre, ott látja ragyogni azokat a csillagokat. És látja, hogy a számuk megnőtt eggyel: Madách Imre csillagával.”

 

Alsósztergovai Madách Kúria napjainkban

Madách Ember tragédiája

„Hatvankét esztendeje múlt, hogy elvitte Madách Arany Jánoshoz Az ember tragédiájá-nak kéziratát. S a nagy költő boldogan írta neki nemsokára: „Győztünk, barátom!” Tompának pedig: hogy Madách műve hatalmas gondolatokkal teljes mű, s hogy írója az első tehetség Petőfi óta, ki egészen önálló irányt mutat. És ekkor ragyogott fel teljes fényében az a tündöklő csillag, mely Alsósztregován tört fel az égre éppen száz esztendővel ezelőtt.”

(1923)  Krúdy Gyula

Krúdy Takács László verse

Krúdy
( Egy képzeletbeli este Krúdyval ) 

Itt ülök az asztalodnál
köztünk közel 100 év
csak úgy elszaladt
Kint az égi neszben
már az éj selyme simogat,
és selymes szénahegyekről
álmodnak odakint a lovak.
A borospohár az asztalon
szomjasan magába roskadott
Mesét hallgatna ő is legott,
olyan igazi búsmagyart
amibe belefacsarodik
az a keserű szív,
Mert a magyar mindig kesereg
de a szíve az hatalmas.
Az égig ér vagy azon is túl.

Borgőz párába csuklik
az este és elmédben
új mesék vajúdnak.
A hajnal már az ablakon kopog
az arcokon a bőr is aszott
és a könnyű nők ölében
régi édes pillanatok.
Mesélj öreg te jó magyar
Szindbádról vagy könnyű nőkről
vagy az elcseszett világról
hisz azt oly jól ismered.
Egyedül maradtál te is bölcs öreg,
és már rég nem koptatod
az óbudai macskaköveket
De ők még őrzik az emlékedet.

Önnön valóságodban éltél
néha kicsit elveszetten.
De csak reménylenéd hogy
figyelt rád odafent az Isten.
És megrekedtél valahol
az időnek ezen a szegletén.
De csak a test megy el
A gondolat örökkön él.
Az utókor vajon felejt
vagy emlékezik
és méltó helyére kerül
a megérdemelt pillanat?
Hisz oly ritkán születnek
igaz elmék a Nap alatt.
De hidd el, lesz kik nem felejtenek
emléked örökkön megmarad
azt a jó Isten áldja meg. 

Szerzői jog védett

Takács László

verse

 

Hatvany Lajos a költők mecénása

Hatvany Lajos a költők mecénása

Művészek védnöke

Hatvany Lajos

Az „utolsó mecénás” életéről

• • • • • • • • • • • • Németh NYIBA Sándor

Hatvany Lajos

 (ejtsd: Hatvani Lajos)

Báró Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja, bölcsészdoktor, „cukorgyáros” fia. A köztudatban úgy szerepel, hogy az „utolsó mecénás”. Nem véletlenül maradt rajta ez a név.

„Nyugat „- alapítói

Hárman alapították meg 1908-ban a Nyugat című folyóiratot: Hatvany Lajos, Ignotus Pál és Fenyő Miksa. Ez a 20. század első negyedének legolvasottabb irodalmi lapja volt.

Hatvany Lajos

Fenyő Miksa

Báró Hatvany kálváriája

Kemény kritikákat fogalmaztak meg a Nyugatban publikáló írók; Babits Mihály, Ady Endre, Krúdy Gyula, József Attila.

Kollegájával, Osvát Ernővel személyes konfliktusa miatt Hatvany Berlinbe távozott. Később hazatért Magyarországra, a Pesti Napló és az Esztendő lapok szerkesztője lett. Társalapítója volt a Vörösmarty Akadémiának.

A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, a lainzi Hermész-villát bérelte ki. 1927-ben Hatvany Lajos visszatért Magyarországra, a

Horthy-rendszert kritizáló írásai miatt börtönre ítélték, de külföldi nyomásra kegyelmet kapott.

A későbbiekben Párizsban és Oxfordban élt, véglegesen 1947-ben költözött haza, és a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanított.

Havany és Petőfi

Élete végéig Petőfi életútját kutatta Hatvany. A „cukorbáró” irodalmi hagyatéka felbecsülhetetlen kincs a magyarság számára. Lajosnak két fivére volt. Sándor Ferenc festőművész, műgyűjtő és művészet szakértő volt. Bertalan a gazdaság irányítása mellett a keleti kultúrák és nyelvek kutatójaként vált ismertté.

Hatvany és Ady

Hatvany barátsága Adyval különleges volt. Megérett kritikákat fogalmaztak meg koruk irodalmi életéről. Sok ellentmondás kileng életútjában, származása, és hivatása között. Első irodalmi sikereit német nyelvterületen érte el, mégis a magyar irodalom megszállottja volt. Nyelvtudása és rátermettsége ellenére tudását a külföldi karrier helyett, szülőföldjén kívánta kamatoztatni.

Hatvany a műtárgy mentő

Köztudott, hogy Hatvany rajongott Petőfi
munkásságáért. Kutatta életét, egykori lakhelyeit felkereste. Petőfi és Júlia utolsó lakhelyén – Jókai is ebben a házban élt ekkor – a pesti Rákóczi út 12. szám alatti társasház udvarán lévő ivóvíz-kutat kimentette a ház bontásakor. A Feszty-Jókai Villa kertjébe szállíttatta, a mai napig ott látható. 

Báró Hatvany szerelmi élete

Szerelmét Hatvany Lajos egy bordélyházban ismerte meg, a rossz sorsú Kovács Juliannát, gyermekei anyját. Hivatalosan három felesége volt, de egyik sem ajándékozta meg gyermekkel. A törvénytelenűl született gyermekei Viola és Károly, a Hatvany nevet viselték, apjuk elismerte őket. Édesanyjukkal éltek, Lajos Budán villát bérelt a családjának. Amikor Hatvany Lajos kiköltözött Berlinbe, ott ismerte meg feleségét Winsloe Christa német írónőt, aki leszbikus volt, el is váltak. Második felesége Marton Erzsébet – ez sem volt tartós kapcsolat. Harmadik és utolsó felesége Somogyi Béla újságíró lánya Somogyi Jolán volt.

Bajor Gizi színésznőhöz szerelmi szálak fűzték, de a művésznőnek már vőlegénye volt, Hatvanynak felesége és két törvénytelen gyermeke. Bajor Gizi visszatért vőlegényéhez, aki megbocsájtott neki és feleségül vette.

Hatvany szerepe-munkássága

Hatalmas vagyonnal rendelkezett Hatvany Lajos, semmi sem állhatott útjában. A személyes kapcsolatokra épülő kutatásai, hiteles, tudományos alátámasztásokkal kerültek a levéltárba. Az irodalmat szeretők tudják, hogy felfoghatatlan veszteség lett volna a magyar művészetnek, ha a „cukorgyáros” nem támogatta volna nagyjainkat; Krúdy, Ady, József Attila, Tóth Árpád művészetét. Ezen kívül finanszírozta lakhatásukat, gyógyításukat. Kastélyaiban hosszabb időre fogadta vendégeként őket.

cikk szerzője : Németh NYIBA Sándor a Krúdy Kör elnöke

Galéria

a cikk képei és Krúdy Kör tábora Hatvanban fotó válogatás -képek:M. Nyulász Kriszta

Krúdy Kör hatvani táborról az alábbi linkeken olvashatsz:

Krúdy Kör -Hatvanban Újságcikk-Hatvani Hírlap

Krúdy Kör -Hatvanban Videó- Hatvani Hírlap 

 

Krúdy Gyula emlékét is ápolják Hatvanban + fotók–HEOL cikk

JÓZSEF ATTILA TERÉZVÁROSI ÉVEK

JÓZSEF ATTILA TERÉZVÁROSI ÉVEK

JÓZSEF ATTILA

TERÉZVÁROSI ÉVEK

Kép: M. Nyulász Kriszta  József Attila Klimtben

József Attila  otthonai

A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila (1905-1937) otthonai közül kiemelném Terézvárost, ahol mozgalmas éveket hagyott maga után. József Attila sok helyen lakott a fővárosban

József Attila édesanyja halála után, még maradt Etelka nővérével a Ferenc téri lakásban, majd Makai Ödön és felesége József Jolán vették őket magukhoz 1920-ban.

Megkezdődött a terézvárosi élet

Megkezdődött a terézvárosi élet, a Lovag u. 3. szám alatti lakás cselédszobájában 1926-ig. A lovag utcai lakás dr. Makai Ödön tulajdona volt. A szigorú, de jót akaró Makai Ödön, József Attilából rendes embert akart nevelni, emiatt gyakran előfordultak a konfliktushelyzetek.

A gyámja volt, a kapcsolatuk nem felhőtlen, ezért vidékre küldte több helyre. Makón járt gimnáziumba,

Krúdy Kör

Családi kapcsolatok

Espersit János befogadta otthonába, Caca leánya szobájában lakott. Jelenleg múzeum, eredeti berendezésekkel. Eperjesi Kálmán osztályfőnök és Galamb tanár úr segítették az irodalmi pályáján. Makai Ödön, írógépeltetésekor ismerte meg József Jolánt, majd feleségül vette. Családja rossz szemmel nézte a frigyet, mert Jolán keresztény származású, ezért Makai jobb társaságok előtt titkolta Jolán múltját, a nevét is Lucie-re változtatta. A testvéreknek is titkolniuk kellett a házaspárhoz való tartozást. Eta csak szobalányként, Attilának pedig szigorúan „doktor uraznia” kellett sógorát. Eközben Ödön és Jolán házassága1922-ben felborult, a nővérek elköltöztek otthonról. A családi konfliktus lehetett, hogy a serdülő fiú öngyilkosságot kísérelt meg. Attila nem tért vissza a Lovag utcába, nyári vakáció alatt vidéken tanító lett, csőszként, napszámosként is dolgozott.

Krúdy Kör

A Lovag utcában később helyreállt a béke. Attila megismerkedett Juhász Gyulával, az ő ajánlásával 1922-ben megjelent az első verses kötete a SZÉPSÉG KOLDUSA. A Nyugatban is megjelentek versei. Attila még csak 17 éves, irodalmi társaságokba, kávéházakba járt. Makói és Szegedi tartózkodása után, albérletekben húzta meg magát, a családi összeveszések elkerülése végett.

Andrássy út 6.

Lovag utcát követte az Andrássy út 6. sz. 3. emelet 12. sz. cselédlakás. Itt 1928-tól két éven át lakott József Attila. Vágó Márta az első nagy szerelme feljárt hozzá, nagy hatással volt Attila költészetére. A nélkülözés szót jobb használni, hiszen itt nem lehetett élni, fűtés, szék, asztal nem volt, alig evett. Egyik levelében írja, hogy „39-es a lábam, 43-as lakkcipőben járok”.
Napokig ki sem mozdult. Ki kellett költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel, cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem szerzett vissza. Ezt követően „anyátlanul élt” végül ismét Etelkával összeköltözött, a Margit körút 46. sz. társasház negyedik emeleti lakásába.

Később megismerkedett Szántó Judittal, aki odaköltözött, kettő évet töltöttek el a Margit
körúti lakásba.

Krúdy Kör

Mindig a lakbérrel volt a gond

Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a körútról is menniük kellett. Szántó Judittal 1932-ben a terézvárosi Székely Bertalan u. 27. sz. alatti egy szoba-konyhás lakásba költözött.

További anyagi gondok, elhatalmasodó mentális betegsége, bár Judit mindent megtett, hogy jobb élet mosolyogjon rájuk. Hiába, szép lassan elhidegültek egymástól. József Attila más nőbe szeretett bele, Judit öngyilkosságot kísérelt meg.

Újra menniük kellett, mert már itt is elmaradtak a lakbérrel. Terézvárosból Zuglóba 1933-ban „város peremén” a Korong utca 6. sz. alá költöztek. Judittal itt ért véget a kapcsolata 1936-ban, rá egy évre a költőóriás élete is. József Attila a zseni, utód nélkül hagyta itt a földi létet.

Szerző:    Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja

Képek József Attila életéből.

Krúdy Kör látogatása  Szabadszálláson  Dörmögőházban

 szerkesztette: M. Nyulász Kriszta

A fent közreadott cikk újságban megjelent eredeti verziója

Író: Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja

Nyári emlék Legendák nyomában Irodalmi séta 2023 06 29

Nyári emlék Legendák nyomában Irodalmi séta 2023 06 29

NYÁRI EMLÉK –

VEZETETT IRODALMI VÁROSI SÉTA NAGYJAINK NYOMÁBAN, NÉMETH NYIBA SÁNDORRAL, A KRÚDY GYULA IRODALMI KÖR ELNÖKÉVEL.

Németh Nyiba Sándor életcélja, a Krúdy Kör – már 41 éve fennálló – méltó ápolása. Feladatának tekinti, hogy átadja tudását mind az irodalommal kapcsolatban, mind nagy költőink, zenészeink, festőink életéről, munkásságáról.

Ez évben is/ 2023/  hetente voltak Krúdy estek, kéthavonta irodalmi táborok, és, hogy ne legyenek „üres járatok” többször szervezett vezetett irodalmi sétát pl. a Fiumei temetőbe, ahol nagyjaink sírjai
találhatók. Rengeteg információval bővítette meglévő tudásunkat, akik részt vettek a sétán, biztosan emlékezetes marad számukra.

Egy forró augusztusi délután egy újabb találkozóra hívott bennünket elnökünk. A nagy meleg ellenéreis mintegy 40-en találkoztunk ezen a városi sétán a Ferenciek terén – a kútszobornál.

Innen első állomásunk Ady múzeumához vezetett. Ezt az Ady – emléklakást születésének századik évfordulójára, a költő emlékére 1977-ben hozták létre. Ez volt Ady utolsó lakása, amit Boncza Berta, Ady felesége örökölt apja halála után, és a házaspár 1917 őszétől, mintegy 2,5 évet lakott itt a költő haláláig. A múzeumi látogatáson nagyszerű tárlatvezetést kaptunk.

Irodalmi séta Budapesten

Tovább sétálva a Centrál kávéházhoz értünk, ahol Pilinszky János domborműve található.
Megtudhattuk, hogy Pilinszky tanítványa és nagy tisztelője kezdeményezte, hogy az íróról emléktábla/szobor készüljön. Végül egy háromdimenziós keretes kép született, és azért került a Kávéház falára, mert Pilinszky János gyakran tartózkodott ott. Pilinszky János a jobb kezében cigarettát tart és a füstje Négysoros c. versének szövegét tartalmazza. A szobrot Tóth Dávid
szobrászművész alkotta, akit Nobel -díjra is jelöltek. Pilinszkyn kívül idejárt még Ady, Babits, Szabó Lőrinc és Karinthy is. Utunk során érintettük a Károlyi kertet, ez egy gyönyörű kicsi városi park, kis patakokkal, gyönyörű fákkal kialakítva. A park tulajdonképpen az egykori Károlyi-palota kertje, a Károlyi család tulajdona volt.

A következő megállóhely a Magyar u. 20 szám volt. Miért érdekes ez számunkra? Megtudhattuk Németh Nyiba Sándor elnökünktől, aki érdekes történeteket mesélt. Ez a lakás Pilisi Róza, magyar írónő, művelt kurtizán, „a magyar kaméliás hölgy” tulajdona volt.

 Krúdy Gyula szerint apja ismeretlen katonatiszt volt, aki elcsábította egy pilisi orvos lányát, Láng Borbálát, és ebből a románcból született  Pilisi Róza, akit nagyszülei neveltek Pilisen, de amikor 17 évesen teljesen egyedül maradt, egy huszártiszttel a fővárosba szökött. A kapcsolatuk nem tartott sokáig.

Egy virágboltban kezdett dolgozni, hogy eltartsa magát, itt figyeltek fel rá a város előkelőségei, majd Apponyi Albert lakást vásárolt a számára. Itt egy szalont rendezett be, mely igen jól jövedelmezett, hiszen előkelő urak jártak hozzá.

kép: Pilisi Róza

forrás: http://taban-anno.blogspot.com

Ebből a pénzből egy fényűző otthont alakított ki a Magyar u. 20 szám alatt, amely bordélyházként is működött. Szalonjában megfordultak politikusok,
híres írók, hercegek és királyok is. Krúdy Gyulának sokáig a múzsája volt Pilisi, többek között A vörös postakocsiban is visszaköszön az alakja. A „madamnak” komoly szerelmi viszonya volt Pekári
Gyulával, aki író, újságíró, országgyűlési képviselő, államtitkár és miniszter volt.

Erről a szerelmi viszonyáról Krúdy is megemlékezett, és mivel fény derült a titkos kapcsolatra, emiatt Pilisi öngyilkosságot kísérelt meg, bár a kiérkező sebészorvos szerint a lövés szögéből ítélve valaki más húzhatta meg a ravaszt. Krúdy Pekárra terelte a gyanút írásaiban, ami miatt a két férfi kapcsolata végérvényesen megromlott, és Pekár Gyula tönkretette Krúdy Gyula életét.

Petőfi dagerotipia -kicsi

Innen tovább sétálva felidézte elnökünk, hogy a sarkon volt régen egy fogadó Asztrik néven, ahol Petőfi Sándor lakott. Amiért ez fontos, hogy Petőfi itt írta meg a János vitézt 6 nap és 6 éjszaka alatt. Ez a fogadó ma már nincs meg. Petőfi egyébként Budapesten, több helyen is lakott, többek között a Rákóczi út 13 szám alatt is. Itt 3 év, 3 hónapig lakott Szendrei Júliával és fiával az emeleten. Akkor itt lakott fél évig Jókai Mór is Petőfiék albérlőjeként.

Sétánkat folytatva a Király utcába érkeztünk, ahol Krúdy Gyula lakott. Ez volt első bp.-i lakása.

Mivel élete sokkal inkább szerelmi botrányaitól, mintsem a magánéletében elért sikereitől volt hangos, így az apjától kapott, a jogi egyetemre szánt tandíjat is gyorsan elverte. Ezért novelláit az
Egyetértés című lapnak küldte el, ahol a szerkesztő a 28 éves Spiegler Arabellát bízta meg az értékelésükkel. Hamar egymásba szerettek, majd két év után Krúdy elvette feleségül Bellát. Az
esküvőt Krúdy apja akadályozta meg, mert úgy gondolta fia végleg elzüllik egy írónő mellett. A házasságukból 3 gyermek született.

Krúdyt egyértelműen első felesége segítette az irodalomhoz.

Krúdy házassága mégsem sikerült, mert a kicsapongó életet nem hagyta abba. Krúdy életében szeretők jöttek és szeretők mentek, de a válás gondolata addig nem merült fel, amíg meg nem szöktette aktuális szeretője kiskorú lányát, Zsuzsát. A lány 21 évvel volt fiatalabb Krúdynál. Siófokon, egy nyaraláson, a Royal szállóban ismerkedtek meg. Úgy szöktette meg a lányt, akit a szülők az állomásról visszavittek, de később újra találkoztak, és akkor már össze is költöztek.

Krúdy válása évekig tartott, közben Zsuzsától is született egy lánya.

Következő pont a Kazinczy u. 55, ahol elsétáltunk Wichmann Tamás kilencszeres világbajnok kenus kocsmája előtt, melyet 1987-ben nyitott meg.

Az Oktogonhoz közeledve az Andrássy út felőli végén álltunk meg, ahol Jókai Mór szobra látható szemben az Ady Endre szoborral.

Nem messze innen épült a Palermo Hotel, ahova Krúdy Gyula gyakran járt.

Tovább folytatva sétánkat az Andrássy úton, baloldalon helyezkedett el a Japán kávéház. A pesti művészvilág valamennyi szakmai területéről jártak ide, híres asztaltársaságai voltak költőkből,
írókból, újságírókból. A teljesség igénye nélkül Kassák Lajos, Szép Ernő, Nagy Lajos, Tersánszky Józsi Jenő, Rejtő Jenő, Bródy Sándor és József Attila is.

Természetesen elnök úrnak ide vonatkozó aforizmája is volt. József Attila egyszer nagyon berúgott itt a kávéházban, és Nagy Lajos kísérte haza. József Attila egész úton panaszkodott, hogy őt mellőzik, nem tartják nagyra. Amikor már a lakás ajtaja előtt álltak, Nagy Lajos megjegyezte József Attilának: az
a te bajod Attila, hogy azt hiszed, mindent te találtál ki, pedig én sem… 🙂

Közben az Andrássy útra értünk, ahol a nagyon híres Három Holló vendéglő található, Ady egykori törzshelye. A kávéház közvetlenül az Opera mellett volt, a mai Hajós utca, Andrássy út sarkán. Adyt
budapesti évei alatt esténként általában itt lehetett megtalálni. Krúdy Gyula is sokat járt ide, leírása szerint egy füstös, gyanús, vörös plüsskanapés félvilági hely volt. A színház épület két oldalát 2 márványszfinx szobor ékesíti, Stróbl Alajos munkája. Ez azért is érdekes, mert Ady egyik éjszakába nyúló nagy ivászatkor meglovagolta az egyik szobrot igencsak illuminált állapotban, mert Lédát vélte felismerni a nőoroszlánban. Azonban a szobor levetette a nagy zsenit, aki komolyabb sérülést is szenvedett. Ady később ebből novellát írt Haragos Szfinx címmel.
Az Andrássy út 6. számhoz érve látjuk azt az épületet, ahol József Attila 1928-tól két éven át egy cselédlakásban élt, vagy inkább nélkülözött, mert a lakásban a réz ágyon kívül nem volt semmi. Nem volt pénze fűtésre, alig evett, és volt, hogy napokig ki sem mozdult, de még az ágyából sem. Ebben az időben Vágó Mártával volt kapcsolata.

Tovább sétálva a mai Pilvax köz 1-3. számú épület helyén állt a híres, történelmi nevezetességű Pilvax kávéház és étterem. Itt kezdődtek el 1848. március 15-én a reggeli órákban a forradalmi események, a márciusi ifjak vezetésével, akiknek a politikai célja elsősorban egy felelős magyar kormány és népképviseleti parlament felállítása volt. Itt fogalmazták meg a 12 pontot is magában foglaló „Mit kíván a magyar nemzet, legyen béke, szabadság és egyetértés…” kezdetű kiáltványt. A Pilvaxról egyébként először Petőfi Sándor neve merül fel bennünk az ismert történelmi események miatt.

Sétánk során a következő fontos helyszín a Petőfi Sándor utca 6. számú épület. Itt volt a lakása és női kalapboltja Léda (Brüll Adél) nővérének, Bertának 1912-ig, amikor is lebontották az épületet. Ezt főleg Léda miatt fontos megemlíteni, hiszen Ady Endrének különös kapcsolata volt Brüll Adéllal, akihez Ady kb. 70 verset írt. Ady a Léda- szerelem időszakában többször is megfordult Bertáéknál.

Elérkeztünk a mostani Zara üzlethez, ahol régen Cserépfalvi Imre nevével fémjelzett könyvkiadója volt. Szerződtetett írói közé tartozott többek közt Kassák Lajos és József Attila, valamint a Cserépfalvi Könyvkiadó adta ki a Szép Szó című irodalmi folyóirat első évfolyamát.
József Attila Kiáltozás című kötetét is ő jelentette meg, de sajnos nem fogyott belőle egy példány sem, hiába járt be naponta érdeklődni a költő. Végül megsajnálva József Attilát, maga Cserépfalvi vett
meg 3 db-ot a könyvből, hogy elhitesse vele, hogy valaki vásárolt belőle.
Mivel József Attila életében sosem kapott Baumgartner- díjat,(tudjuk az okát) hiszen megsértette Babits Mihályt, mert kritizálni merte verseit, azzal a megjegyzéssel, hogy azok gyengék, még van mit tanulnia, sőt Babits jó pár versét át is írta József Attila.
A nagy Baumgartner díjat végül is halála után kapta meg posztumusz, és a díjhoz járó pénzből testvérei, Jolán és Etelka kezdeményezésére Cserépfalvi Imre adta ki, majd 2 X 2000 kötetet nyomtattak még ki utólag.
Közben a Magyar Király Szállodához értünk. Az épület a Vörösmarty tér és a Roosevelt tér között húzódik, majdnem a Váci utca folytatása. Krúdy és Ady kedvenc helye volt.

Utunk következő állomása az Aranykéz utca, a Régi posta utca és a Türr István utca között húzódik. Itt működött az 1800-as években az Aranykéz Fogadó. Vágó Márta lakott itt e helyen, a mai Pipacs bár helyén. Az épület 1914-ig üzemelt, majd elbontották. Az Aranykéz utca az egykori Aranykéz fogadó után kapta nevét.

Ez a hosszú, egész délutánt-estét átfogó séta mintegy 4 és fél órán át tartott, 15 km-t tettünk meg összesen. Németh Nyiba Sándor elnök úr fáradhatatlan lelkesedéssel mutatta be a fontos helyeket, Szénási Sándorral, a Krúdy Irodalmi Kör versszakosztály-vezetőjével együtt sok érdekességet mesélt.

A nagy meleg és a hosszú út ellenére is lelkes maradt a csapat egy része, akik végig jártuk ezt a páratlan és élményekben gazdag programot.

Ezekért az élményekért is érdemes ehhez a kivételesen egyedi, összetartó, nívós Irodalmi körhöz tartozni.

Köszönjük Elnök úrnak a munkáját, minden elismerésünk rendkívüli tudásához.

Horváth Edit
Krúdy bronzérmes költő

2023 augusztus