BOLDOG EMBER Slezák Mária verse
Boldog ember
Hullámzik a búzatenger, de kevés a boldog ember.
Mint pipacs a
búzában, ezer
között csak
egy száll van.
Szerzői jog védett
Slezák Mária
Arany János M. Jankó János írása
Arany János
Kétszázhat éve, 1817 métrcius 2-én született Arany János, akiről mindenki tanult az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből és ezt szeretném megismertetni veletek.
1. Sokoldalú tehetség volt
Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni- hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott . Zongorázni és gitározni is tanult. Az angolt felnőtt korára autodidakta módon sajátította el, éppen ezért valószínűleg nemtudott volna elbeszélgetni egy angollal, Shakespeare fordítása viszont nem okozott neki problémát. Latinul, görögül, németül és franciául is olvasott.
2. Nem is akart költő lenni
Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott.
3. Az Üllői úton lakott
1860 körül kapott az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkán álló épületben egy négyszobás lakást. Ez a terület, akkor még a
város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.
Az éptület ma is megtalálható.
4. Ezt a versét nem tanítják az iskolákban
A legtöbb Arany –életrajzában szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám art a költő nem akarta elfogadni, mivel korábban Haynau is megkapta. Végül a belügyminisrter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állttőlag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonbanKosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt írta.
,,Hasfájásban szenvedek,
Kiskeresztet küldenek,
Ha csak egyet tojhatnám,
Száz keresztért nem adnám.”
A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.
5. Gitározni is tudott
Amellett, hogy verseket irt, fordított, még gitározott és zongorázott is. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára barátaitól, és emlékezetbő leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.
6. New Yorkban is van Arany-iskola
Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorló iskolát hivják így, de Szánhalombattán, Győrött,Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egyNew York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.
7. Díszpolgár lett
A walesi Montgomeryben díszpolgárrá avatták Arany Jánost a walesi bárdok költőjét, születésének kétszénadik éve alkalmából 2017 -ben.
Eric Fairbrother, (férbradör) a balladában megörökített település polgármestere adományozta a Montgomery Szabad Polgára posztumusz címet.
8. Arany János nagykőrösi szobra volt az ország első színezett szobra
Az 1910. szeptember 25-én felavatott nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével Stróbl Alajost bízták meg. Arany János egy
alkalommal Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival’ ekkor ismerkedett meg a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal.
A költőre olyan nagy hatást gyakorolt a találkozás, hogy két versben (A vén gulyás, A vén gulyás temetése) örökítette meg Marci bácsi alakját.
Stróbl Alajost annyira megihlette a vers mondanivalója és alakja, hogy elhatározta Arany mellett Marci bácsit is megmintázza készülő új szobrán. A gulyás azonban már nem élt. A művész ragaszkodott ahhoz, hogy egy megfelelő modellt keressen. A nagykőrösi határvilágba küldöncökkel vitette szét a hírt, hogy jelentkezzen nála, aki úgy gondolja, hogy jó mintája lehetne a vén gulyásnak. A jelentkezők közül egy leomló hajú idős embert választott ki. A szobrász befonta az öreg haját, leültette egy olyan karosszék másolatba, amit Arany nagykőrösi tartózkodása idején használt a gimnáziumban. A szobor finomítását Pesten folyatta tovább. Stróbl annyira megkedvelte modelljét, hogy még otthonában is vendégül látta. Marci bácsi a szobor mintázása közben többször is megemlítette, hogy ,,Pásztorembőr sömmit söm ér kutya nélkül!”. A szobrász belátta, hogy igaza van. Újra Nagykőrösre utazott kutyát keresni. Hirdetésére szétmtalan kutyát mutattak be neki. Végül az erdőőr Hattyú nevű kutyáját találta legalkalmasabbnak. Megvásárolta és me gmintázta. Az egészszobor színharmóniája meglepő újdonságnak szátmított. A szőlőfürtök kék, a szólőlevelek pedig sárguló zöld színben pornpáztak a csillogó aranyló alapról. Az időjárás azonban nem kedvezett az újításnak, igy mára már teljesen elttűntek a színek a szoborról.
És végül egy kis sziporka:
Az idős Arany János sok időt töltött a Margitszigeten. Történt egyszer’ hogy József főherceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír valamit. Megállt aháta mögött és rénézett a papirosra. Arany éppen verset írt, a következő címmel: „A tölgyek alatt” . József főherceg tréfásan megszólította :
_ Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus. Ezek itt hársak.
Menjen tíz lépéssel arrdbb, és üljön le ott! A tölgyek ugyanis ott vannak.
M. Jankó János írása
elhangzott Zila Kávéház 2023 11 16
Madách Imre születése Krúdy Gyula tollából
MA SZÁZ ÉVE • A Madách-centenárium
Krúdy Gyula írása ami 1923-ban jelent meg.
Krúdy Kör 2023 10 19-én emlékezett meg
Madách Imre születésének 200 éves évfordulójáról a Zila kávéházban.
2023-ban a cím így aktuális :
Ma kétszáz éve: A Madách -bicentenárium
Madách Kúria
„Az 1823. év január havának 21. napján beköszöntött az áldás Madách Imre uramnak, az idősebbiknek, alsósztregovai ősi kúriájába. Megszületett a családnak harmadik gyermeke, a két nagyobbik leány után az első fiú, Imre. Nincs róla sem írott, sem szóbeli hagyomány, hogy a régi idők szokása szerint megfigyelte-e valaki a csillagok állását, mikor ez a gyermek a világra jött. Ha nem vizsgálta is az égboltozatot azon a napon senki, mi, a késő utódok tudjuk, hogy a csillagok állása kedvező volt azon a napon.”
Irodalmi Csillagok
„Itt is, ott is fényes csillagok voltak kelőben a magyar égboltozaton, egyik-másik már kezdette hinteni fényét, melyből ragyogó világosság lesz valamikor, s néhány letűnő csillag is pompázott az ég alján. Petőfi csillaga huszonegy nappal azelőtt tűnt fel a kiskőrösi zsúpfödeles házikó zsalugáteres, homályos szobájában. Arany János hatéves fejjel már a szalontai iskolába járt, példájára gyermekpajtásainak, mert hiszen írni, olvasni már megtanította két esztendővel azelőtt a bogárhátú kis kunyhójukban hajlott korú édesapja. De mit tudhattak erről a nógrádi úrilakban? Ott legfeljebb a nagy politika eseményeit kísérhette figyelemmel a sztregovai földesúr: Európa koronás főinek és minisztereinek kongresszusait, melyeket Metternich herceg, I. Ferenc császárnak mindenható kancellárja hívott össze Aachenbe, Bécsbe, Veronába, hogy elfojtsa segítségükkel azt a forradalmi szellemet, amelynek oly nagy ellensége volt.”
Politikusok
„Magyarországnak hosszabb idő óta alig voltak izgatóbb eseményei: ott a cenzúra meg a titkosrendőrség, ha lehet, még tökéletesebb munkát végzett, mint akár Ausztriában. A közélet megmozdulását sem igen vehették még észre a Nógrád megyei kastélyban, másutt is alig. Széchenyi István, a Hessen-Homburg-ezred daliás huszártisztje akkoriban tért vissza olaszföldi útjáról, ahol nagyon sokat látott és tanult, s elszoruló szívvel tette meg az összehasonlítást aközött, ami ott tűnt a szemébe és aközött, amit itthon talált. Érezte, hogy nemzete mennyire hátramaradt a szellemi és az anyagi munka terén. Kossuth Lajos huszonegy éves ifjú ember volt még, és Sárospatakon tanulta a jogot, a húszéves Deák Ferenc Győrött jogászkodott, és vármegyéjének szolgálatára készült.”
Madách Imre
Irodalom
„Az irodalmat vajon méltatták-e figyelemre Alsósztregován? Semmi kétség. Hiszen jobbára a kúriák lakóinak dolgoztak még akkor íróink. Abban az esztendőben, mikor a Madáchok vagyonának fiúörököse megszületett, Kazinczy félig a múlté volt már, s kiejtette kezéből a vezető szerepet, mely lassan-lassan Kisfaludy Károly és a pesti írók kezébe ment át. Kölcsey akkoriban hagyott fel szigorú bírálataival, melyek igaztalanul támadták Csokonai érdemét, s vérig sértették Berzsenyit, ki most kedveszegetten s mogorván húzódott vissza az emberektől Niklán, s jó ideje nem hallatta fenséges dalait. Vörösmarty életének huszonharmadik esztendejét volt betöltendő, s még nem pezsdítette fel a nemzeti érzést Zalán futásával, de már dolgozott rajta. Katona József már megírta Bánk bán-t, mely megjelent, de nem kellett senkinek. Méltatlankodásában és indulatában éppen most írja a Tudományos Gyűjteménynek értekezését, melynek ezt adja címül: „Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni?”
Új csillag
„A csillagok ily csoportosulásban köszöntötték az alsósztregovai kisdedet. Holnap lesz száz esztendeje. ? száz év alatt kétszer emelkedett fel és kétszer bukott el a nemzet. De mikor most, a hegy magasáról újból letaszítva, keservében felveti szemét az égre, ott látja ragyogni azokat a csillagokat. És látja, hogy a számuk megnőtt eggyel: Madách Imre csillagával.”
Alsósztergovai Madách Kúria napjainkban
Madách Ember tragédiája
„Hatvankét esztendeje múlt, hogy elvitte Madách Arany Jánoshoz Az ember tragédiájá-nak kéziratát. S a nagy költő boldogan írta neki nemsokára: „Győztünk, barátom!” Tompának pedig: hogy Madách műve hatalmas gondolatokkal teljes mű, s hogy írója az első tehetség Petőfi óta, ki egészen önálló irányt mutat. És ekkor ragyogott fel teljes fényében az a tündöklő csillag, mely Alsósztregován tört fel az égre éppen száz esztendővel ezelőtt.”
(1923) Krúdy Gyula
Kanizsa József írása Szőke Miklós Árpádról
Szőke Miklós Árpád irodalmi élete,
a Krúdy Kör első elnöke
Kanizsa József tollából
Szőke Miklós Árpád élete:
Kistarcsán született 1928. július 7-én. Óbudára, 1979.december 15-én költözött és 1997-ig élt a Vöröskereszt utca 14 számú házban, majd haláláig Rákoshegyen, Szabadság út 52/b-ben.
Versei már ifjúkorában megjelentek, majd a ’70-es évektől folytatólagosan jelentek meg különböző napi, heti és havi lapokban.
Krúdy
Szőke Miklós Árpád verse
Voltál napjaid víg szellemhajósa, modern Charon, ki átvitte hajód. Bátran eveztél a Léthe vízében, Szindbád nevével elfeledted valód.
Több körnek volt tagja, mégis 1982. október 25-én több író, költő társával, Óbudán, a Zichy Kastélyban, mint ötletadó alapító tag megalakították az Óbudán élt, s itt elhunyt nagy magyar író nevét fölvéve: a Krúdy Gyula Irodalmi Kört.
Krúdy Kör alapítótagjai:
Így a Körnek alapítója volt az akkor már befutott író Kende Sándor, Hunyadi István költő, Bíró András költő, Tóbiás Áron Krúdy kutató, irodalomtörténész, Köves István újságíró, költő, akik már akkor az Írószövetség tagjai voltak. 1983-ban szorgalmazására megjelentették a Tiszteletkör című antológiát, amelynek címlapján régi óbudai utca részlet látható. A kör elnöke lett Szőke Miklós Árpád, s e tisztséget 1991-ig töltötte be, majd tiszteletbeli elnökként segítette a kör munkáját, főleg a fiatal írók, költők műveit csiszolta, segítette pályájuk elindításában.
Bölcs tanácsaival a kör munkája tartalmasabb lett és még életképesebbé vált.
Irodalmi munkássága:
1992-től főleg a tudományos munkákba ásta be magát, s ezeknek köszönhető, hogy megszülettek az alábbi maradandó értékű tudományos, világ történelmi és fantasztikus irodalmi könyvek:
Szőke Miklós Árpád könyvei:
A Nagy Piramis rejtélye (1992 és 1998-as kiadásban), majd Atlantisz árnya kísért (mint Nicolaus Blond álnév alatt 1999-ben, és Szőke Miklós Árpád eredetinév alatt 2000-ben), és a Sziriusz gyermekei c. fantasztikus regénye jelent meg 2001-ben. Halála előtt írt „A szárnyas Nap fiai” című tudományos- fantasztikus regénye már nem jelenhetett meg, az még kiadatásra vár. Könyveit a közismert nagy kiadó, az ALEXANDRA Kiadó jelentette meg, keménykötésben.Számtalan antológiában is megjelentek írásai.
írásai. Írásaiban a Föld embere, s a múlt és a jövő került előtérbe. A közvetlen emberi magatartása az Óbudaiságát, szűkebb környezetét juttatta előtérbe, kifejezésre, s az
ottani emberek jobb sorsáért cselekedett, s ezt írásaiban, főleg verseiben is kifejezte. Krúdy, mint nagy elődöt nagyon felmagasztalva tisztelte, s a tudományos-fantasztikus regényivel is ezt bizonyította be. 2002. október 23-án igazi, tudományos kutató írót veszítettünk el az ő nagyszerű emberi, írói személyiségével. Az utókor, a hátrahagyott tudományos művekkel gazdagabb lehet, jó segédanyagok az egyetemisták, a tudományos kutatóintézetek számára.
Krúdy Kör
Krúdy Kör
Szőke Miklós Árpád, még élt, amikor általam, a közerműködésemmel 1991-ben a Kéhli Vendélőbe tettük át a székhelyünket, köszönhető volt Cecei-Hotváth Tibornak, „a korcsmáros-költőnek” az akkori tulajdonosnak, hogy befogadott bennünket.
Köszönöm, hogy a fia, Cecei-Horváth Gergely, az egyik tulajdonos -másik fia ifj. Cecei-Horváth Tibor és Cecei-Horváth Eszter-akik most viszik tovább a vendéglő üzelmeltetését, nekik is megköszönöm ezt az áldozatkész munkát, hogy e nagy multú, 41 éves Krúdy Gyula Irodalmi Körnek továbbra is biztosítanak helyiséget az összejövetelekre.
Ezzel a lehetőséggel is Krúdy Gyula hírnevét, a világirodalom számára szellemiségét őrizzük meg e nagyon változó háborgó világban.
Kérem a jelenlevő vezetőségi tagokat, Körmendiné Marikát, Stancsics Erébetet, Keskeny Farkas Anikót, Szénási Sándort, hogy krúdys hittel vigyék tovább a kör irodalmi szellemiségét, és kérem a régi tagokat is, Dr. Györgypál Katalint, Lengyel Gézát, a Soporonból eljött Dr. Hajdú Endre írót, hogy támogassák a kör vezetőit e nemes feladtaban.
Köszönet
Köszönöm, hogy itt lehettem, köszönöm a meghívást, és igyekszem a jövőben is Krúdy szellimiségének megfelelően segíteni a Kört, hogy ez az irodalmi tevékenység országvilágban hírdesse a MAGYAR IRODALOM elismerését, örökérvényűségét. Isten legyen veletek, további sok sikert kívánok őszinte krúdys hittel,megbescsülő tisztelettel, igaz zalai, zajki szívvel, az 56 kötetes, 33-om évig volt Krúdy Kör titkára:
Kanizsa József, Örökös Tiszteletbeli Ex-titkár, többszörös Krúdy-érmes, Kőbánya Díszpolgára, Óbud-Kultúrájért kitüntett
Óbuda, Kéhli Vendéglő, Krúdy-emlékest, koszorúzás, 2023. október 12.
Cikket szerkesztette és fotók: M.Nyulász Kriszta
Krúdy, Szőke Miklós Árpád verse
Krúdy
Voltál napjaid víg szellemhajósa,
modern Charon, ki átvitte hajód.
Bátran eveztél a Léthe vízében,
Szindbád nevével elfeledted valód.
Lépteid vittek, míg zúgtak a hársak,
a vén Sziget füvén zizzent a szél.
Lassan elmaradtak a mulató társak,
s a kiskocsmák, hol a múltad zenélt.
Tűntek nyomtalan az óbudai házak,
pusztult a múlt, s ott zord kőfal maradt.
Takaros, meghitt nyárspolgári tájak
kimúltak, s a kor is meghalt Veled.
Dúsan illatozó óbudai kertek,
álomkép már csak, s a postakocsi.
Szindbád szellemével kísértesz azóta,
s a titokban élsz még, Te holt hazafi.
Szerzői jog védett
Szőke Miklós Árpád
verse
Agyag korsó Lovag Váczi Zoltán verse
Agyag korsó
Szomjas, elfáradt vándor igyál a borból,
Utolsó csöppig, csurig töltött pohárból.
Fáradt lábad szárnyaló lelked barátom,
Pihenjen ajkad meg tele poháron.
Agyagkorsó rejti itt a jó fehér bort,
Átutazóban Petőfi is itt dalolt.
Vándor felállva, koccintva megköszöni,
Finom nedűt egy húzásra felhörpinti.
Ez a bor királya a tokaji tájnak,
Össze kovácsolója a barátságnak.
Jó magyar szokásnak emeljük poharunk,
Utolsó cseppjéig korsóból kiigyuk.
A testnek, a léleknek meggyógyítója,
A búnak, a bánatnak vigasztalója.
Ülj le közénk vándor, ne állj ott hiába,
Addig is igyunk, míg van bor a pohárba.
Szerzői jog védett
Lovag Váczi Zoltán
JÓZSEF ATTILA TERÉZVÁROSI ÉVEK
JÓZSEF ATTILA
TERÉZVÁROSI ÉVEK
Kép: M. Nyulász Kriszta József Attila Klimtben
József Attila otthonai
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila (1905-1937) otthonai közül kiemelném Terézvárost, ahol mozgalmas éveket hagyott maga után. József Attila sok helyen lakott a fővárosban
József Attila édesanyja halála után, még maradt Etelka nővérével a Ferenc téri lakásban, majd Makai Ödön és felesége József Jolán vették őket magukhoz 1920-ban.
Megkezdődött a terézvárosi élet
Megkezdődött a terézvárosi élet, a Lovag u. 3. szám alatti lakás cselédszobájában 1926-ig. A lovag utcai lakás dr. Makai Ödön tulajdona volt. A szigorú, de jót akaró Makai Ödön, József Attilából rendes embert akart nevelni, emiatt gyakran előfordultak a konfliktushelyzetek.
A gyámja volt, a kapcsolatuk nem felhőtlen, ezért vidékre küldte több helyre. Makón járt gimnáziumba,
Krúdy Kör
Családi kapcsolatok
Espersit János befogadta otthonába, Caca leánya szobájában lakott. Jelenleg múzeum, eredeti berendezésekkel. Eperjesi Kálmán osztályfőnök és Galamb tanár úr segítették az irodalmi pályáján. Makai Ödön, írógépeltetésekor ismerte meg József Jolánt, majd feleségül vette. Családja rossz szemmel nézte a frigyet, mert Jolán keresztény származású, ezért Makai jobb társaságok előtt titkolta Jolán múltját, a nevét is Lucie-re változtatta. A testvéreknek is titkolniuk kellett a házaspárhoz való tartozást. Eta csak szobalányként, Attilának pedig szigorúan „doktor uraznia” kellett sógorát. Eközben Ödön és Jolán házassága1922-ben felborult, a nővérek elköltöztek otthonról. A családi konfliktus lehetett, hogy a serdülő fiú öngyilkosságot kísérelt meg. Attila nem tért vissza a Lovag utcába, nyári vakáció alatt vidéken tanító lett, csőszként, napszámosként is dolgozott.
Krúdy Kör
A Lovag utcában később helyreállt a béke. Attila megismerkedett Juhász Gyulával, az ő ajánlásával 1922-ben megjelent az első verses kötete a SZÉPSÉG KOLDUSA. A Nyugatban is megjelentek versei. Attila még csak 17 éves, irodalmi társaságokba, kávéházakba járt. Makói és Szegedi tartózkodása után, albérletekben húzta meg magát, a családi összeveszések elkerülése végett.
Andrássy út 6.
Lovag utcát követte az Andrássy út 6. sz. 3. emelet 12. sz. cselédlakás. Itt 1928-tól két éven át lakott József Attila. Vágó Márta az első nagy szerelme feljárt hozzá, nagy hatással volt Attila költészetére. A nélkülözés szót jobb használni, hiszen itt nem lehetett élni, fűtés, szék, asztal nem volt, alig evett. Egyik levelében írja, hogy „39-es a lábam, 43-as lakkcipőben járok”.
Napokig ki sem mozdult. Ki kellett költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel, cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem szerzett vissza. Ezt követően „anyátlanul élt” végül ismét Etelkával összeköltözött, a Margit körút 46. sz. társasház negyedik emeleti lakásába.
Később megismerkedett Szántó Judittal, aki odaköltözött, kettő évet töltöttek el a Margit
körúti lakásba.
Krúdy Kör
Mindig a lakbérrel volt a gond
Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a körútról is menniük kellett. Szántó Judittal 1932-ben a terézvárosi Székely Bertalan u. 27. sz. alatti egy szoba-konyhás lakásba költözött.
További anyagi gondok, elhatalmasodó mentális betegsége, bár Judit mindent megtett, hogy jobb élet mosolyogjon rájuk. Hiába, szép lassan elhidegültek egymástól. József Attila más nőbe szeretett bele, Judit öngyilkosságot kísérelt meg.
Újra menniük kellett, mert már itt is elmaradtak a lakbérrel. Terézvárosból Zuglóba 1933-ban „város peremén” a Korong utca 6. sz. alá költöztek. Judittal itt ért véget a kapcsolata 1936-ban, rá egy évre a költőóriás élete is. József Attila a zseni, utód nélkül hagyta itt a földi létet.
Szerző: Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja
Képek József Attila életéből.
Krúdy Kör látogatása Szabadszálláson Dörmögőházban
szerkesztette: M. Nyulász Kriszta
A fent közreadott cikk újságban megjelent eredeti verziója
Író: Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja
Lator László emlékezete
EMLÉKEZZÜNK!
Lator László élete
Lator László író, költő és irodalomtudósra a Nemzet Művészére, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Örökös tiszteletbeli tagjára (1927 XI. 19 – 2023 VII. 17)
A huszadik századi magyar irodalom egyik Herkules-oszlopa volt a Tiszasásváron született Lator László. Majdnem száz évet élt a világ legzavarosabb időszakában. Elhunyt, napjainkban, 2023 július 17. –én Ispánkon.
Már a kezdet sem úgy indult mint egy szép lányregény, Lator még beregszászi gimnazistaként (mint levente ) hadifogságba esett a halálos keleti fronton, de túl élte, nem úgy mint sok sorstársai pl Gyóni Géza, vagy Rejtő Jenő.
Lator László
A hírhedt breszt-litovszki hadifogolytáborból a világháború után szabadult. 1945 karácsonyán talált rá családjára Makón, érettségijét már ott szerezte, 1947–1951 között magyar–német szakon végez a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen,,
Eötvös Kollégium tagok
tagja az elhíresült Eötvös Kollégiumnak, olyan társak körében mint: Fodor András, Spiró György, Szász Imre, Hankiss Elemér, Bibó István vagy Tamás Lajos s ahonnan 21 évesen kirúgták diáktársaival együtt. A nagy bűnt az volt, hogy nem hirdették fennhangon Rajk László és társainak bűnösségét, Radnóti szavaival szólva…” néma volt netán s csak lelkesedni rest”.S nem volt elég, ez az értelmiségi nemzedék soha sem heverte ki a Collegium bezárását, s azt ami utána következett, de szellemük mégis tovább élt. 1955-től 1989.
Munkássága
az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Sok száz kortársa, írók és költők műveinek, valamint klasszikusaink munkáinak , szerkesztésében és kiadásában töltött be komoly szerepet.
Versei
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Már az 1940-es második felében elkészült első verseskönyve, a Sárangyal de csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Összes versei 1997-ben jelennek meg.
Irodalmi díjai:
A puhuló rezsim is felismeri zsenialitását,
- József Attila díj (1972)
- Radnóti díj (1982),
- Déry Tibor díj (1987).
Az Európa kiadó oszlopos tagjaként , mind pedig a rendszerváltás utáni minőségi ismeretterjesztés legendás alakjaként számtalan elismeréssel jutalmazták, többek között:.
- (1995) Kossuth-díj,
- (2018) a Nemzet Művésze.
- (2022) Magyar Érdemrend, középkereszt csillaggal.
Ami Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában,szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Kortársa Domokos Mátyás írja a rájellemző lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”.
Tanítványai:
A hetvenes évektől a kilencvenes évekig népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett az ELTE bölcsészkarán. megszámlálhatatlan tanítványainak a száma, közéjük tartozott többek közt
- N. Kiss Zsuzsa,
- Ferencz Győző ,
- Imre Flóra ,
- Kemény István,
- Papp Gábor Zsigmond, ,
- Szabó Szilárd,
- Vadász Géza,
- Babarczy Eszter. 1955–1995 között
- Pór Judit műfordító házastársa,
élete utolsó időszakát Ispánkon töltötte, Mondhatjuk, (átvitt értelemben), hogy túlélte korát, az utolsó polihisztorok közé tartozott, hiszen az olyasféle tudásra, műveltségre ami rá jellemző volt, napjainkban mér nem igen lehet szert tenni.
Gyárfás Tamás írása
Krúdy Gyula
Krúdy Gyula
Írta: Gyárfás Tamás
Krúdy Gyula a huszadik század magyar prózájának vitathatatlanul egyik legnagyobb alakja. Életműve mintegy kilencven regény, harminc színdarab, 2400 novella és elbeszélés, 1800 cikk, riport, és tudósítás. Művészete sajátosan ível át Jókai és Mikszáth novelláinak sajátos világától a modern prózáig. Sokrétű életműve páratlan bőségű és világirodalmi értékű.
Hatalmas életművet hagyott maga után, a teljesség igénye nélkül: Vörös Postakocsi, Szindbád történetei, Rezeda Kázmér. Ennek ellenére egyik legismertebb műve az Álmoskönyv lett. Írói kibontakozásában serdülő kora óta mellette állt és segítette apai nagyanyja Radics Mária, aki tizenhat évesen került „a gróffal” Komáromba, ott a honvédzászló alatt fogadnak örök hűséget egymásnak miközben
dörögtek a német ágyúk s az ő oldalán élte végig az ostromot.
Nagyszülők
(Krúdy nagyapja nem volt gróf de annak idején a józanabb és előkelőbb hazafiak Kossuth ellenében Széchenyi István Grófra szavaztak s attól kezdve az atyafiságban mindenki „a gróf”- nak nevezte) Radics Mária a nagyanya a művelt dalmát asszony sok ellentétes hajlam keveredett benne, józan és felvilágosult, sokat olvas. Szeret politizálni, de csak férfiak társaságában. Katonás házirendet tart, ugyanakkor babonás. Nagy hatással volt unokájára. Otthon volt a misztériumok világában, kedvelte az álomfejtést ami bele is épült a Krúdy – életműbe. Világa: álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás különös varázsos keveréke.
Krúdy ellenállhatatlanul vonzódott a különcökhöz,
ez természetes is, hiszen ők kínálták az újságíró számára a leghálásabb szépírói feladatokat. „ Krúdy izgalmas szerepet teremt magának,….titkon dantei pokolkörökbe járt: pénzzel, itallal, halállal viaskodott, mint Ady.”
Az impresszionizmus mellett egyedi sajátossága műveinek a való időt szerte foszlató, az idősíkok egymásba játszására lehetőséget adó álom és emlékezés.
Az álomképek és a valóság egybemosása látomásokká teszik epikus alkotásait, tág teret engedve a szabad asszociációknak, a való világ helyébe lépő de el nem szakadó regény -világnak.
A felidézett emlékek és álmok kapcsolatot teremtenek múlt és jelen, fikció és valóság között.
A vissza, visszatérő motívumok nem csak improvizatív, mögöttük logika, tudatosság rejlik.
A huszadik század magyar prózájának nagyjai közül Krúdy Gyula kötődik ha öntudatlanul is, de a legerősebben a hagyományhoz, a múlthoz. Családja és társadalmi osztálya legendáihoz, ifjúkora kimeríthetetlenül gazdag emlékeihez. Életműve páratlan bőségű világa: álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás varázslatos keveréke,
A korszakváltás fordulóján megfeneklett, kisiklott életeket, tragikus emberi sorsokat ábrázol.
Szuverén költői világot teremt, amely nyelvileg és formailag, időkezelésben, lélekrajzban mai prózai törekvéseket is megelőz. Hitelesen varázsolja elénk a való életet, a nyírségi millió lepusztult dzsentrivilágát, a századvég mulató, züllött, éjszakai Pestjét. Hősei többnyire az élet szerencsétlen hajótöröttjei, akik mélyen átérzik a kor nyomorúságát.
Krúdy íróként is gyötrődő ember, zavarba ejtően bonyolult jelenség. Életében és műveiben annyi a vélt és valódi ellentmondás, hogy igazi megértéséhez fokozott figyelemmel kell vizsgálni: hogy honnan és hogyan indul s mit hoz magával milyen személyek és tényezők alakítják művészetét s határozzák meg pályafutását.
Krúdy műveiben fontos a háttér, a valóság alapját a környezet jelenti. Szerelmese volt a magyar tájnak, szülőföldjének a Felvidéknek senki sem ismerte nála jobban az ódon József – városi utcácskákat, a Tabán varázslatos világát, Óbuda hangulatos kocsmáit. Amilyen hatalmas ember , szellemileg is olyan erős volt. Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége.
Krúdy szülők
Radics Mária Krúdy nagymamája
48-as veteránok Köztük Krúdy nagyapja
Krúdy az újságíró
Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége. A XX. század egyik legnagyobb magyar íróművésze a nagy ívű regény, a történelmi freskók mellett a kisebb terjedelmű műfajnak a hírlapi tárcának volt kiemelkedő jelentőségű mestere, (több mint kétezer írás) . Színes és gazdag tartalmú cikkeinek legértékesebb csoportját azok az írások jelentették, melyek a magyar irodalomról szóltak. E műveiben kortársairól és barátairól írt: Adyról, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről és Gárdonyi Gézáról, de nagynevű elődeiről sem feledkezett meg. Petőfi Sándorról, Jókai Mórról, Vörösmarty Mihályról Mikszáth Kálmánról Más írásaiban olyan emberekre hívta fel a figyelmet, akik különc magatartásukkal, sajátos életformájukkal színezték az ezredforduló s az utána következő időszak magyar társadalmának életét. Munkássága világirodalmi jelentőségű volt. Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjas író mondta egy beszélgetésben, hogy a sors mindig igazságtalan , ha nem így lenne, akkor
Krúdy Gyulának járt volna egy Nobel-díj akár életében, vagy utána posztumus
Krúdyt olvasni és megérteni nem könnyű feladat. csodálatos és bámulatra méltó, hogy milyen mély és sokoldalú ismeretei voltak a XIX. és XX század magyar irodalmáról. A XX. század egyik legnagyobb íróművésze a nagy ívű regények mellett a kisebb terjedelmű írások, az ezredforduló után hódító hírlapi tárcának is kiemelkedő jelentőségű mestere volt, írásait , esszéit olvasva rádöbbenhetünk, hogy mekkora ember volt! Képet alkothatunk
irodalomtörténeti munkásságáról, műveltségéről és mély emberismeretéről.
Az író nagyapja I. Gyula (Széchénykovácsi 1823 – Nyíregyháza 1913.) „ a gróf úr”….. 1848 – 49 honvéd százados
A Szabadságharc leverése után halálra ítélik, évekig bujdosik, később kegyelmet kap s haza tér. Nagykállón megyei főügyész később ügyvédi irodát nyit Nyíregyházán. Kilencvenhárom éves korában hal meg. Az író így emlékezik rá: „ A nagyapám negyven szivart szívott el napjában, meg is halt csaknem százéves korában, de kocsmába nem járt. Inkább a cselédszobák körül settenkedett s nem minden siker nélkül. Sokszor és sokat írt nagyapjáról a katonás nyalka kemény tekintetű öregúrról, aki még nógrádi kiejtéssel beszélt magyarul s ha féktelen természetén s öregkorban is gyakori szerelmi fellobbanásain olykor elnézően ironizál, mindig csodálattal és szeretettel idézi fel szálfaegyenes hajlíthatatlan alakját.
Atyai nagyanyjáról a művelt dalmát asszonyról már említést tettem az Álmoskönyv kapcsán , a várpalotai születésű nagymama túléli urát az ezredforduló tájékán elhagyja a nyíregyházi kúriát s visszaköltözik szülőföldjére kilencvenhat évet élt meg. Krúdy műveiben él tovább, többnyire a saját nevén, a Palotai álmokban vagy az Ál-Petőfiben. Így emlékezik vissza:
Krúdy gyermekkorom idézet
„ Gyermekkoromnak egy részét nagyanyámnál töltöttem, aki a legnyugodtabb asszony volt….. Elvált férjétől, akit halálosan szeretett, meghalt egy fia, akiért csaknem mindenét feláldozta…. egyedül volt s mozdulatlan arccal kötögetett az ablaknál.
Késő vénségéig vállfűzőt viselt, alig állt szóba az emberekkel. Párizsból hozatta a ruháit. Senkit sem szeretett (az elvált férjén kívül , de azt rajongva mint egy cseléd…..) közömbös volt neki élet és halál.
vállfűző (főnév)
1. a női ruha felső része, a népviseletben: „pruszlik”
Részlet az Álmoskönyvből
Ablakokat nyitni. Hideg időjárás.
Vízöntő havában: nagy hó.
Ablakzár. Szószátyárságod miatt megszidnak.
Ablakon kinézni. Vendéged elmarad.
Szent Mihály napján: hosszú tél. Szélvész.
Jegyzeteim szerint: idegen házban sétálni és idegen ablakon kitekingetni: asszonynál szerető jegye, aki jön. Idegen ablakon át idegen arcot látni: szomorkodó házasélet jele.
Ablakból kimászni. Ne menj a vásárra, mert elkötik a lovad.
Ablakból kiesni. Veszedelembe rohansz.
Ablakot törötten látni. Halaszd el utazásodat.
Bak havában: nagy szerencsétlenség.
Kisdiák Krúdy
Krúdy 17 évesen
Az emlékezőtehetsége megállott a 48-iki forradalom eseményeinél, azóta –mióta „a gróf” vele táncolt a sáncokon, nem történt érdemleges esemény a világon.
E szótlan, büszke boldogtalan öregasszony mellett töltöttem gyermekéveim egy részét. A később a húszas években írt nagyszerű kisregénye az N.N. is ha kissé áttételes formában is hű képet ad arról a hatásról amivel a szabadságharcos és betyáros világból oly korán az álmok világába csábítja a fiút, elszakítva legendás nagybátyja , Krúdy Kálmán a vakmerő lovas, a „Kandúr” a nagybácsi világából.
Egykor ő is a szabadságharc hőse, Klapka adjutánsa szintén Komáromban harcol, de Világos után nem teszi le a fegyvert, harcedzett veteránokból álló csapatával gerillaharcokat folytat az osztrák csendőrség és az áruló urak ellen, végül elárulják csapdába csalják és le lövik. A nyírségben valóságos népi hősként emlegetik. Katona Béla így reagál: Egy ilyen nagyapa és egy ilyen nagybácsi bűvkörében nevelkedett ifjúkorában Krúdy Gyula.
Egykor ő is a szabadságharc hőse, Klapka adjutánsa szintén Komáromban harcol, de Világos után nem teszi le a fegyvert, harcedzett veteránokból álló csapatával gerillaharcokat folytat az osztrák csendőrség és az áruló urak ellen, végül elárulják csapdába csalják és le lövik. A nyírségben valóságos népi hősként emlegetik. Katona Béla így reagál: Egy ilyen nagyapa és egy ilyen nagybácsi bűvkörében nevelkedett ifjúkorában Krúdy Gyula.
Csodálható e, hogy olyan mélyen belevésődött 48 emléke? Az író sok mindennel szembefordult, sok mindent eltékozolt , de a 48-hoz való kötödését magával vitte egész életére. Legendás világ ez a világ a kisfiú számára s nyilván mulatságos is, hogy nagyapjának a megyei főügyésznek, akinek üldöznie kellene a betyárokat, az öccse maga is betyár! S ha évek múlva az emlékek ködéből feltűnik a kállói megyeháza zsalugáteres ablakában „a gróf” töröksapkás feje, vele együtt merül fel a múltból a „Kandúr” azaz Krúdy Kálmán.”
*
Németh NYIBA Sándor
Németh NYIBA Sándor
Németh NYIBA Sándor
Elnök, Író,Költő
Kenyeri, 1957.01.31. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke. Gyermekkoromtól írok. Az 5000 verset tartalmazó életműkötetem kiadása után jelenleg nyomdában van ötödik önálló könyvem. Több, mint húsz éve vezetek rádió- és TV-műsorokat. Tizenkét éves koromtól zenélek, gitáron és dobon játszom. 1996-ban megalapítottam a DE-PRESSION együttest, mellyel a mai napig zenélünk. Az együttesemmel 5o lemez anyagát készítettük el, napjainkig negyven énekes énekelte dalainkat Kortárs költők verseit 380 CD-n szavalom, valamint hangszerelem az együttes tagjaival. Birkózó olimpikon vagyok, három sportágban huszonnyolc világversenyen képviseltem Magyarországot, szereztem érmeket. Az irodalom, a zene és a sport ma is elválaszthatatlan az életemben. A három területet a mindennapi életben a költészet tartja össze. Elismeréseim: Krúdy Aranyérem; Kláris nívódíj, Magyar Kultúra Lovagja; Csepel Örökség-díj.
2024 10 23 tól az V. Ker Önkormányzat Díszpolgári Cím és Érdemkereszt hivatalos viselője!
Web: http://www.nyiba.hu nyibamester.eu
Tel: +36 70 779-96-65
E-mail: nyibamester@gmail.com
Alkotásaim
VERMET ÁSÓ OTTHON
(szonettkoszorú)
1.
A szülőházam sötétlő, vak egén szökik a fény a komor felhők alatt.
Befúrja magát a levelek közé, onnét leselkedik göröngyös útra.
Gerenda inog a vén ház tetején, alatta kimúlt életek hallgatnak.
Becsület lopózik a fal mezsgyéjén, kevert vétség nem köszön az ajtóban.
Apám bőrcsizmáját pókháló lepi, szú perceg, jó anyámmal üzen a hely,
a vén háztetőt a mennydörgés veri.
Pihéken járkál a megtépázott csend, kételyem a sötétség mögé mászik,
szüleim lábnyomán toccsan a vén rend.
2.
Szüleim lábnyomán toccsan a vén rend, arcomba fröccsen eltékozolt vádam.
A tanítás agyamba kétséget rejt.
Megbuggyant életem legyőzött hajsza.
Hagyatékpecsétet szorongat kezem, kilincsen az őseim kéznyomata. A szemükbe látok a sötét éjben, vad kihívás káváján ringatózva.
Molyos, vastag könyv puffan a vén kövön, kiolvasatlan sorok, néma regék.
Nyüszít mocskosan a nincstelen erő.
Hadonászom a pillanatok szélén, virágfüzért fon ráncosra a közöny,
ismeretlen rajzolat titka mesél.
3.
Ismeretlen rajzolat titka mesél.
Írástudatlan a fémbe karcolja a szavaimban felbukkanó létét. A rozsda az enyészetet kutatja.
Csiklandozó reménység ébredésén a múló tegnap értékét átrágja.
Csillogó lélek-oltár feszületén kiveszik a Nap éltető sugara.
Bimbózó rügyek zárnak nyitott ajtót, a víz sík tükrében az enyészet les,
megfásult hagyaték a mélyben forog.
Az Isten haragja kíméletlent nyel, időtlenségben nőnek sűrű gyomok, az irgalom fájára hajlik a perc.
Gondolatok :
Az irodalom, a zene és a sport mindig jelen volt az életemben.
A három területet a mindennapi életben a költészet tartja össze.
Több, mint húsz éve vezetek rádió- és TV-műsorokat. Műsoraimban az irodalom és a zene mindig kapcsolódik, hiszen ez a két művészeti ág elválaszthatatlan az életemben.
Tizenkét éves koromtól zenélek, gitáron és dobon játszom.
1996-ban alapítottam a DE-PRESSION együttest, mellyel a mai napig zenélek. Negyven énekes énekelte dalainkat CD-re: Vikidál Gyula (P. Mobil), Varga Miklós (P. Box), Keresztes Ildikó, Géczi Erika, Mr. Basary (Kormorán). IDŐ SZAVA ős-rock együttesemmel rock klasszikusokat játszunk. 14 éve megalapítottam a Magyar Rocklegendák Vándorkiállítást, mellyel azóta is járom az országot.
Huszonnyolc világversenyen képviseltem Magyarországot, mint sportoló, edző és szövetségi kapitány. Versenyeken elért eredményeim: Grappling többszörös világbajnok. Szabadfogású bírkózásban Junior, – Felnőtt Magyar Bajnok, hatszoros ezüstérmes, Csapatbajnokságon többször I. II. III., Világbajnoki VI. helyezett; Európa Bajnokságokon IV., V., VI., Olimpiai V., VIII. helyezett, Európa Bajnoki Ranglista IV., Világ Bajnoki Ranglista V. helyezett, Senior Birkózó Világjátékok I., Senior Világbajnokság II., IV., V., VI., Judo Európa Bajnokság III., Lodzi Nagydíj I., ZeeLen Bider III., Cseh Nagydíj I., Macedón Nagydíj I., INTRASMAS Kupa III., JasarDogu II., Roger Caulon II., Kubai Nagydíj IV., Felszabadulási Emlékverseny III., Német Nagydíj IV., Medvegy II. A szabadfogású birkózó válogatott kapitányaként és vezető edzőjeként nyolc évig tevékenykedtem. Tanítványaim több világversenyről éremmel tértek haza. 11 oktatófilmet készítettem a birkózásról, amelyek 100 országba jutottak el. 20 éve a Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetében tanítok. Öt harcművészeti ágban van fekete övem. A Feketén fehéren dokumentumfilmemet több nagy TV csatorna is műsorára tűzte.
