Nguyen Hong Nam Piroskára emlékezünk

Nguyen Hong Nam Piroskára emlékezünk

1952 december 26–2025 január 22

Szomorú hírre ébredtünk 2025  január 22-én. Hajnalban Nguyen Hong Nam Piroska méltósággal viselt betegség után békésen elaludt.
Piroska 1952 december 26-án született Szentendrén. Édesapja Nguyen Huu Thut az első vietnámi egyetemista volt Magyarországon. Édesanyja Osvalt Erzsébet magyar-vietnámi szülésznő. A Nguyen-dinasztia Vietnam történelmi eredete távoli múltra nyúlik vissza. Piroska 1956-1961-ig Vietnamban élt testvéreivel. A háború miatt édesanyja visszatért Magyarországra Piroskával és Ágival, Péter fiútestvére sérülés miatt Vietnamban maradt.
1961-1964 között Nagytétényben nagymamájánál laktak, Általános Iskolai tanulmányait Diósdon kezdte. Egy év alatt két osztályt végzett. Édesanyja korai halála miatt 1965-1971-ig a Fóti Gyermekvárosban (ma Gyermekközpont) élt testvérével, majd öccse is idekerült állami gondozásba. Gyermekkorában nagymamája és szülei Námkának, kollégái Náminak, a gyermekek-, tanítványok Piri mamának hívták.

1971-ben érettségizett, 1977-ben óvónői diplomát szerzett, 1983-ban tanárképzőt Jászberényben, az Eszterházy Károly Egyetemet népművelő szakon fejezte be.

Édesapjával és testvéreivel harmonikus kapcsolatot ápolt, Vietnámban is találkoztak. Piroska édesapja kérésére kezdett írni, először prózát, majd verseket.

Az első munkahelye a Gyermekvárosban volt Fóton, majd Újpesten, ahol élt. Első házasságából Péter és Éva, a másodikból Emőke és Patrícia utónevű gyermekei születtek.
Évek múltán iker unokákkal gyarapodott családja, dédunokája születését már nem érte meg.
Munka, tanulás, írás és gyermeknevelés kötötték le mindennapjait. Minden tevékenységében kiválóan helyt állt, emellett még felzárkóztatással, fejlesztéssel foglalatoskodott otthonában.
„Fóti mesék” című mesekönyvnek főszereplője az „angyali Piri mama”, melyet írásban Serdült Erika Irén örökített meg. Meghatódva fogadta ezt a kedves gesztust Piroska.

Az első füzete, ahogy Piroska jellemezte 1992-ben jelent meg, „Szakadék szélén”  címmel.
1995-ben lett a Krúdy Irodalmi Kör tagja, Kanizsa József és Biró Endre ajánlásával. Az „Újpesti utcák” füzet első részében prózák, a második részben versek olvashatók. A „Változó otthonok” a Fóti Gyermekvárosban élő, különböző fogyatékossággal-,  betegséggel, speciális szükséglettel élők helyzetébe, migráns – kísérő nélküli fiatalkorúak-, utógondozott gyerekek, fiatal felnőttek életébe enged betekintést a füzet. Az „Üdvözlet Vietnámból” 2007-ben jelent meg: Napsziget a Művészetekért Alapítvány kiadásában. A „Nap-leánya”; 2012-ben került kiadásra. A füzet borítóján egy virág van 10 sziromlevéllel, a termőben 1910-2010 évszámok láthatók. A virág szirmain minden évhez kapcsolódó gondolata olvasható Piroskának. A 6. füzete a „Hajléktalan szerelem” 2023-ban jelent meg. A „Nap-leánya” kivételével minden írása a Biró family Nyomda gondozásában készült. Ezek a füzetek 25-35 oldalasak, fűzött kötésűek, ajánlást minden füzethez Piroska írt. Füzetei Antikváriumokban, dedikált példányokban is fellelhetők.

Piroska írása nemcsak felnőttekhez, gyermekekhez is szól. A természet és annak védelme is foglalkoztatta. Utolsó írása, melyet Rehorovics Anita festőművész illusztrált, sorozatnak indult. Csak az első példány jelent meg, melyben kifestő-színezhető képek alatt versszakokat olvashatunk „Vakond Valér és családja” életéről.
A kifestő célja az ismeret és készségfejlesztésen felül a felnőttek és a gyerekek közötti kapcsolat elmélyítése, közös tevékenységre ösztönzés, a gyerekekkel való beszélgetés.

Piroska versei folyóiratokban, a Kláris és Krúdy antológiákban is megjelentek. Antológiában már hagyott örökséget búcsúvers formájában gyermekeinek, melyből lelki szépsége, személyisége virág tengerként borul lábaik elé.

„Búcsú gyermekeimtől

Mikor végleg, örökre elmegyek;
a szeretetre emlékezzetek.
Elmúlt, közös gyermekkora,
játékokra, kirándulásokra.
Segítsétek egymást, amíg lehet,
kevés esélyt ad még az élet.
Nekem soha többé semmi se fáj:
lelkem testemet elhagyja már.
Isten megengedte a búcsúzást,
Tőle jön a védelem és áldás.”

Nguyen Hong Nam Piroska figyelmes, szerethető, megbízható, szorgalmas, szerető szülő és nagyon szerény ember volt. Gyakran mondta: „becsüljük meg a Földön töltött időnket, szeressünk és bocsássunk meg egymásnak”. Édesapja vietnámi, édesanyja magyar volt, ezért Piroska azt mondta: „az embernek csak egy hazája lehet, a másik országban csak vendég”. Ezt versben is megírta, Piroska magyarnak vallotta magát. Emléke, mosolya mindig velünk marad.

2025 február 7-én, Szeplőtelen Fogantatás római katolikus templomban búcsúztattuk.

Fájó szívvel: gyermekei, unokái, családtagjai, barátai, ismerősei, tanítványai és szüleik, a Magyar-Vietnami Baráti Társaság, az Élhető Világ Kör, és a Krúdy Irodalmi Kör tagjai.

Bera Irén
Krúdy érmes költő