Festő:
Vrábelné Molnár Erika
Kép címe: Velence
Hat gondola, egy gondolat,
nyáron a szerelem
szárnyat bontogat.
Szárnyat bontogat,
tengeren csillan meg,
szememben
tengernyi csillagban jelenj meg.
Minden csillanásod, lelkemben kutat.
Jelenj meg csillagom, Mutasd az utat
Hat gondola, egy gondolat…
nyáron a szerelem szárnyat bontogat.
Festő:
Andó Csilla
Kép címe: Színház előtt
Elmerengek.
A csillámló tálcán
ülő keserű italba
cukrot tettek.
Habos az este,
előadásba
megváltást lesek,
a hangos tapssal
egy színészt keresve.
Az egyet.
Az engem.
Ki habos kávéjába
cukrot kevergetve,
itt ül kint,
az aulában elmerengve.
(Szántai Sándornak)
Jó veled lenni és várni a csendet, földről csodálni a csillagokat.
Égi világnak tükrét szemedben, mámoros fényű hajnalokat.
Jó veled lenni és várni az estét, bokrokra hajló füst-szálakat, sustorgó hangját kósza szeleknek, moccanó tollú, halk álmokat.
Jó veled látni a földi csodákat, cseppjét a víznek halk ütemét, hallgatni némán egymás szívén a föld-dobogásnak tompa neszét.
Stancsics Erzsébet
Csillagok fényei éjszakának hódolnak.
Isten játszik, s kirajzolta ifjú arcodat.
Ámulom a boldoságfényből szőtt erőt.
Titokzatos, hűs szépségükben eltűnődöm.
Tudatlanságom párbaja könnyezve suttog.
Csillagfüggöny befed, vadászó bagoly huhog.
Szöcskemuzsika szívemnek szól a távolból.
Lelkem dúdol hozzád, emlékekkel táncolok.
Keskeny-Farkas Anikó
