Temetői séta -Gyárfás Tamás teljes terjedelmű írása

Temetőkerti sétánkat már a kora esti órákban A Petőfi család illetve Mikszáth Kálmán sírjánál fejeztük be.

SÉTA A TEMETŐBEN

Mi, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjai 2023. június 22-én, egy verőfényes nyári délután lélekemelő és örömteli sétán vettünk részt a Fiumei-úti Sírkertben, a Krúdy Kör elnökének,  Németh Nyiba Sándornak a Magyar Kultúra Lovagjának vezetésével.

A Fiumei úti sírkert több mint temető, egy különleges szeglete a világnak. Katedrális, ahová, ha belépsz, megáll körülötted az idő. Legalább olyan világhíres kultuszhely, mint a párizsi Pere-Lachaise, ahol olyan óriások nyugszanak, mint Moliere, Chopin vagy Jim Morrison a legendás Doors énekese, író és költő.

De itt van nekünk ez a csodálatos arborétum, ahol a ritka és gyönyörű fák és növénykülönlegességek árnyékában olyan óriások nyugszanak, mint Kossuth Lajos, Erkel Ferenc, a Petőfi család, Arany, Ady , József Attila, s szinte vég nélküli a sor. A gazdag növény-és állatvilágáról arborétumként is ismert temetőkert mintegy 56 hektáron terül el. Amit a sírkert történetéről tudni kell, hogy több mint százhetven évvel ezelőtt nyílt meg Pest köztemetőjeként. A XIX. század végére Magyarország legrangosabb kegyeleti helyévé vált. Itt áll Batthyányi Lajos, Deák Ferenc és Kossuth Lajos mauzóleuma.

A temető nemzeti nagyjaink mellett az 1849 óta egymást váltó történelmi korszakok lenyomatát is őrzi. Itt nyugszanak legnagyobb számban a magyar történelem és kultúra nagyjai. A síremlékek nagy része művészettörténeti érték, híres szobrászok és építészek alkotása. A temetőkertet 2016. óta a Nemzeti Örökség Intézete ápolja.

Ady Endre és Léda

Sétánk során megálltunk (nem ebben a sorrendben) Ady Endre sírjánál, Léda asszony sírjánál. Ady és Léda kapcsolata egy ismert és páratlan történet, de ami mögötte volt…

A LÉDA –ROMÁNC

Sokféle történet kering az irodalomtörténetben, annyian és oly sokféle képen megírták e romantikus és egyben tragikus románc történetét, hogy nehéz pálcát törni az igazság mellett. Én a költőnek hiszek, amit a költő maga mesélt el. A Vér és Arany ajánlásában hangzott el :„egy asszony akarta, hogy ne legyek néma” S  jóval később a Nyugat ünnepi számába írt önéletrajzában így vall:

„Elmondom mivé lettem én ez asszony által,…./ hogyan tett azzá, ami vagyok.

Asszony volt, egy hozzá jutott versem küldte, / megfogta a kezemet

s meg sem állt velem Párizsig. /Mindig ezt az asszonyt szerettem.

Szájában és szívében voltam. /S ő volt a szám s az én szívem.”

Mikor már eltemettem a trónom /S voltam a senkibbnél senkibb…..(Hiába hideg a Hold)

A Léda-zsoltárokban az életvágy szólalt meg, valódi szerelem fűzte álmai asszonyához.

 Lázadás volt ez a szerelem, amit Ady nyíltan felvállalt a megbélyegzés ellenére.

Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem. A Léda versekben nem a felhőtlen boldogság, az őszinte szerelmi érzés dominált, hanem a soha be nem teljesülés, a nyugtalan szomjazás jellemezte. A szerelmesek közt mindig ott állt a halál (ahogy Krúdy hívta, az öreg), mely gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot sugall.  1912-ben eljött a Léda-regén vége, az ELBOCSÁTÓ SZÉPÜZENET.

A költő rádöbben, hogy nincs tovább, a szerelme már nem igaz, s úgy érzi, hogy a legtöbb nőben csak önmagát kereste. „Híven soha se szerettem”…

Kegyetlen gondolatok, sok mindent visszavett a szépségből, sokan állították, hogy semmi sem volt igaz, de ez egy hamis állítás, Adyról egész lényével ellentétes. A tény pedig tény marad, ennyi szép és igaz költői vallomást egyetlen asszony sem kapott, sem a magyar, sem a világirodalomban.

Ő lett a magyar ugar megváltó asszonya az Ady teremtette mitológiában. E versek örökké Léda-asszonyé maradtak.

S bár Csinszka mindent elvett Lédától, amit fizikai értelemben el lehetett venni, a legendához nem férhetett hozzá, s ez így is marad az idők végeztéig.

ADY TEMETÉSE

Olyan vad volt a temetés, mint amilyen Ady Endre élete is volt. Talán egy tucat tudhatta a sok ezerből, aki a Múzeum-kertben hömpölygött, hogy ki is volt Ady Endre. Neve megtöltötte az újságok hasábjait. A Köztársaság halottja,- írta róla a hírlap, el is jött mindenki, aki nem akart ellenforradalmár lenni…. Néha felmorajlott a tömeg, Arany János szobrán is lógtak, gyerekek és katonák. Nem volt rend Ady temetésén, miért is lett volna, hisz nem volt rend sehol az országban. A forradalom szele lecsapott a csendes múzeumi kertbe…..” az a láthatatlan, ismeretlen helyről indult szél, amely csak jön valahonnan, veszettül száguld, embereket és fákat csavar ki, hegyeket és birodalmakat dönt fel….és a költő, aki mindezt megjövendölte, magasan úszott a tömeg fölött”…. Azt gondolom: nagyon szép temetésed volt. Mindegy is, hisz úgy sem éltél, csak szenvedtél…. csak szomorkodtál….”Te utolsó kuruc!” Most már a szfinx hátán ülsz, már soha sem esel le”.

Krúdy Gyula (Naplómból) részlet

Utunkat folytatva, Kosztolányi, Karinthy Frigyes, és Ferenc, Faludy György Jókai Mór, Móricz Zsigmond, és Heltai Jenő (a női szívek nagy varázslójának) sírjai előtt is eltöltöttünk egy kis időt.

Elismerően bólintottunk Munkácsy Mihály panteonjánál, ennél szebb helyen nem is nyugodhatna a nemzet asztalosa és festőművésze, a romantikusan realista ábrázoló festőművész, aki missziót teljesített, aki európai és magyar polgárként vált neves festőművésszé. Munkáiban (Golgota- Trilógia) a magyar történelmi festményeken a fájdalom képi megjelenítése és átélése volt művészetének egyik legértékesebb eleme, s amellyel keresztény magyarként szerzett megbecsülést az egész művelt világ előtt.

Kicsit lemaradva a csoporttól, megálltam egy különálló szobornál, melyről egy nagyszakállú,bölcs zarándok nézett vissza rám: Halja Kend, Táncsics?….Igen, ő volt az, a nyolcvanöt évet megélt író, költő és forradalmár sírja előtt álltam. Hosszabb időt szenteltünk az óriások: Ady, Babits Mihály, Szabó Lőrinc, Krúdy Gyula és József Attila sírjánál, ahol a legendák verseit szavaltuk. Babits és kortársai Adytól Juhász Gyuláig, Kosztolányitól Osváthig, Tóth Árpádtól Krúdyig. Móricztól Ignotusig csak néhányan, és még mennyien vannak az Óriások szigetén. S nagy örömünkre bolyonghattunk közöttük lelkes apró Gulliverként. A legenda, Krúdy Gyula sírjánál is elmerengtünk arról, hogy mekkora ember volt, nemcsak fizikai voltában, hanem páratlan szellemével és tudásával korának meghatározó személyisége, egy zseni volt. Élete utolsó időszakára már rányomta bélyegét a betegség és a szegénység, de az utolsó pillanatig remélt és dolgozott.

Babits és kortársai, – ez nem egy mű címe – még nem írta meg senki, de egy jelenség, akár egy lendületes szín-gazdag metafora. Babits és kortársai gondoskodtak róla, hogy így is legyen. Babits szerint „a jó előadás, a jó stílus” nemesen egyszerű és tárgyhoz mért, ahol az emberekre teendő hatásról van szó, ott minden gondolatnak helyértéke van, mint tizedes számrendszerben a jegyeknek” Ám az óriások szigetén sincs béke, ők is gyűlölnek és szeretnek, ugyan úgy, mint mi, csak ők nagyobbra nőttek. Ismerjük Babits és Szabó Lőrinc történetét, a két nagy költő barátságáról, magas hőfokú szellemi kapcsolatáról, a szakítás halálig  viselt fájdalmáról. A fiatal költő számára Babits volt a követendő példa, kapcsolatukat folyamatos viták tartották életben, amely építő jellegű volt, s a tiszteleten alapult, amíg meg nem jelent életükben a NŐ. 1919 – 1920. között Babits rövid ideig szerelmi kapcsolatban élt  Ady özvegyével, Csinszkával, majd elszerette Szabó Lőrincz mennyasszonyát, Tanner Ilonát, akiről egyikük sem volt hajlandó lemondani.  Micsoda versek születtek e szerelmi háromszög nyomán. Babits már a kezdetekkor látta, hogy Szabó Lőrinc dacos és letér a pályáról.

A másikat méregető gyanakvó figyelem eltávolította őket egymástól, s így elveszett a lehetőség,  hogy a mester –tanítvány viszony igazi barátsággá teljesedjen ki.  (van a magyar irodalomtörténetben párhuzam is: Hamvas Béla és Weöres Sándor  kapcsolata). Szabó Lőrincet élete végén nem csak a magány, hanem a nem rendezett  viszony emléke is kísérti. Költői önéletrajzában, a TÜCSÖKZENÉBEN állít emléket a már nem  élő költőóriásnak. A végkövetkeztetés: „Nincs senkim kívüled”, ami azt jelenti, hogy Babits igazi  barát volt.

S egyszer csak ott álltunk a huszadik század és a magyar irodalom egyik legnagyobb költőjének,  József Attilának Bronzból öntött obeliszkje előtt. Erre feltehetően halála előtt írt utolsó versét, az IME HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT címűt vésték.

Örömmel tölt el, hogy a helyszínen elszavalhattam e gyönyörű verset. Ismerjük megrázó élettörténetét és halálát, hogy öngyilkosság volt e, vagy véletlen baleset, ma is megosztott, mind a közvélemény, mind a költő életét kutató szakemberek körében.

. A szemtanuk elmondása, a baleseti jegyzőkönyvek, az orvosi boncolási adatok alapján mára már tény , hogy baleset történt. József Attila egy eszméletlen korban élt és vágyott a teljes életre, ez a törekvése tragikusan reménytelen volt, ezért nem élhetett békében az emberi világgal, a társdalommal.  Harcban állt Babitssal. Babits 1927-től, mint a BAUMGARTEN ALAPÍTVÁNY kurátora nagy  befolyásra tett szert a magyar irodalomban . Egy végzetes félreértés kapcsán József Attila rendszeresen támadta. Sokan kritikájának rótták fel, hogy a fiatal költő miatta nem kapott életében Baumgarten- Díjat ,ami valójában egy tévedésen alapult. Babits rajongott József Attiláért, ha valaki, akkor ő tudta igazán, hogy mekkora zseni ez a fiatalember. Miután Szegedről eltanácsolta az egyetem fura ura, külföldön folytatott tanulmányai alatt( a SORBONE- n tanult), bekapcsolódott a munkásmozgalomba, hazatérve belépett a kommunisták pártjába , mely az illegalitásban radikális volt és opportunista, szembekerült velük, megrágalmazták s kizárták maguk közül, más haladó írókkal többek közt Kosztolányi Dezsővel, Várnai Zsenivel, Illyés Gyulával együtt fasisztának nevezték, ami nagyon mély sebet ejtett rajta.

*

Az, ÍME, HÁT MEGLELTEM HAZÁMAT ( feltehetően utolsó verse, 1937 november végén írta és december 3 –án meghalt) egy gyönyörű létösszegző alkotás, a teljes reménytelenség verse.

A költő úgy érzi, hogy lehetőségei bezárultak, esélye sincs már az emberhez méltó élethez.

Betegsége elhatalmasodott rajta, nincs kiút, s a költészet sem nyújt már vigaszt számára.

Megnyugvás érződik a versből, a költő már tudja, meglelte hazáját, nincs tovább, s nem térhet  ki sorsa elől, nincs rá szüksége a világnak. A Nyugat nem adja ki verseit, ő lett a „vashatos”, „a vasgyűrű”(a vasgyűrű kis értékű pénzérme volt, a háborút megjárt katonák kapták emlékül, devalválódott múzeumba való tárgyakká váltak.) A címet az utókor adta a versnek, a vers első sorát.  

Így születnek a legendák, amihez ő is hozzájárult rendkívüli adottságaival és páratlan, őszinte jellemével.

Sok tévedés és esemény történt élete utolsó időszakában, ami az öngyilkosság pártiakat erősítette.

Elterjedt tévhit volt, hogy József Attila skizofréniában szenvedett és ennek következményeként követett el öngyilkosságot . Kezelő orvosa, korának ismert pszichológusa Bak József tévesen diagnosztizálta betegségét s ez aztán végigkísérte élete végéig. A hibás diagnózis És a hibás kezelés tovább súlyosbította állapotát. 1936 őszén robbanásszerűen hatalmasodott el kiújuló betegsége,  pszichotikus körülmények közé került, amiben közrejátszott egy irreális és reménytelen szerelem.

A szeretett asszony (aki a betegekkel foglalkozott, s aki őt is kezelte). Anyját visszasíró lelke újra támaszt keresett, a gyermek ősi ösztönével ragaszkodott az őt kezelő asszonyhoz. Vágya nem  valósulhatott meg, becsapottnak érezte magát, mert nem lehetett felnőtt társa. Démoni erővel törnek ki az  ebben az időszakban írt verseiből az indulatok:

…”Kiáltozás”…..”Ki-be Ugrál”…Flórának írt  szerelmes versei a magyar irodalom gyöngyszemei,  beleborzong, aki ismeri e szerencsétlen szerelmi háromszög történetét Illyés Gyula, dr. Kozmutza Flóra Emília és József Attila között.

Utolsó Siestében töltött szanatóriumi kezelése során meglátogatták barátai: Kodolányi János, Szabó Lőrinc és elment Illyés Gyula is, akivel hosszú ellenségeskedés után kibékültek.

József Attila halála megrendítette az egész írói társadalmat. Flórát annyira megviselte, hogy nem is tudott részt venni a temetésén. József Attila utolsó neki írt levelét december 4-én kapta kézhez:

 „…Bocsásson meg nekem. Hiszek a csodában, Számomra csak egy csoda lehetséges, önért meg is teszem. A többi nem rajtunk múlott…….köszönjük az almát….. Ui: Kérem vasárnap ne jöjjön!”

Kevesen tudják, hogy halála után sem lelt nyugalomra, Balatonszemesen temették el, és az elmúlt évtizedekben még ötször ásták ki, s temették újra különböző helyeken, míg végre meglelte végleges nyughelyét a Fiumei-úton e csodálatos sírkertben .

Petőfi dagerotipia -kicsi

PETŐFI

 „A szívem dobban, amikor ezt a nevet leírva látom…. ennek a névnek még mindig igen nagy melegség sugárzik ki minden betűjéből….Ünnepi köntöst öltök máma, és nagyon szépen óhajtanék írni” így kezdi a Petőfi című írását Krúdy Gyula 1899-ben, amikor is közeledik az a nap  július 31-e, amikor eleven ember utoljára látta őt.

Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös? Szabadszállás? ?. ? : 1823.  január 01. –1848 július 31) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet  egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja. Mind születési helye, mind halálának időpontja és helye a mai napig vitatott. Nincs még egy ilyen páratlan személyisége sem a történelemnek, sem a világirodalomnak, mint ő. Több mint százötven éve szabják és varrják át a politikai érdekek, ideológiák a ráaggatott köntöst, de szívünkhöz mégis ő áll legközelebb abból a vérzivataros világból. Elkötelezettsége a haza iránt megkérdőjelezhetetlen. Lírája páratlan, csaknem nyolcszázötven gyönyörű vers  mindössze nyolc év alatt, ennyi idő adatott neki. valóban ennyi adatott neki? Petőfi neve a magyarság, a hazafi, az ifjúság neve elválaszthatatlanul összefonódott. Minden versében a nemes egyszerűség és természetesség szólal meg. „ A néppel a népért, a népnek” vallja a költő. S a Költő felesége Petőfi Sándorné született Szendrei Júlia a XIX század nagyasszonya, Petőfi hites és szellemi társa, anya, forradalmár, író, költő és műfordító a női emancipáció első honi élharcosa. Jó itt lenni és leróni tiszteletünket e nagyszerű, harcos asszony előtt.

Temetőkerti sétánkat már a kora esti órákban A Petőfi család illetve Mikszáth Kálmán sírjánál fejeztük be.

Krúdy Gyulát hagytam a végére Irodalmi körünk névadóját, élettörténetét ismerjük.

  1. október 21. én született Nyíregyházán törvénytelen gyermekként a magyar irodalom egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb prózaírója Krúdy Gyula.  Apja az ügyvéd úr 1895-ben veszi feleségül édesanyját, Csákányi Juliannát, amikor a tíz gyermek közül a legidősebb, az író már tizenhét éves. A huszadik század első évtizedeiben sorra jelennek novellás kötetei, regényei.

Sokat éjszakázik, kártyázik, lóversenyezik, házassága megromlik. 1912–ben a Szindbád ifjúsága új stílus korszak kezdete. Megjelenik a Szindbád utazásai. 1913-ban nagy siker a Vörös Postakocsi. A háború kitörésekor hazaköltözik, magányos és kiábrándult. A Royal szállóban megismerkedik Várady Gyulánéval és lányával, Zsuzsával. 1918-ban a Margitszigetre költözik. A Tanácsköztársaság idején mint a Néplap főszerkesztője aktívan részt vesz a forradalmi eseményekben, elválik feleségétől, és elveszi Várady Zsuzsát.  Házasságából egy lánya születik, Zsuzsa. A forradalom bukása után hajsza indul ellene, műveit nem adják ki, anyagi helyzete megromlik. Súlyos anyagi gondjai csak nehezen és lassan konszolidálódnak. 1922.-ben öt könyvét is kiadják, 1926.-ban közel tíz éve lappangó betegsége újból ledönti, szanatóriumi kezelésre szorul, de folytatja régi életmódját. Pénztelensége egyre elviselhetetlenebbé válik. 1930-ban Baumgartner-díjat kap. Családostul Óbudára költözik, ismét rászokik az italra, éjszakázásra, újra kórházba kerül, szervi szívbaja, nehéz légzése, beteg gyomra, máj, tüdő betegségei újra előjönnek. Közben ír, jelentős művei jelennek meg.

Az ÉLET ÁLOM, a FESTETT KIRÁLY. 1933 tavaszán állapota hirtelen rosszra fordul, szíve mája, gyomra kezdi felmondani a szolgálatot, kilakoltatási végzést kap. MÁJUS 12. én hajnalban hal meg ötvenöt éves korában.

A huszadik század magyar prózájának nagyjai közül Krúdy Gyula kötődik, ha öntudatlanul is, de a legerősebben a hagyományhoz, a múlthoz. Családja és társadalmi osztálya legendáihoz, ifjúkora kimeríthetetlenül gazdag emlékeihez. Életműve páratlan bőségű. Világa: álom és valóság, múlt és jelen, költészet és látomás varázslatos keveréke. Amilyen hatalmas ember, szellemileg is olyan erős volt. Krúdy Gyula munkásságának szerves része volt újságírói tevékenysége.

A XX. század egyik legnagyobb magyar íróművésze a nagy ívű regény, a történelmi freskók mellett a kisebb terjedelmű műfajnak a hírlapi tárcának volt kiemelkedő jelentőségű mestere, (több mint kétezer írás). Színes és gazdag tartalmú cikkeinek legértékesebb csoportját azok az írások jelentették, melyek a magyar irodalomról szóltak.

E műveiben kortársairól és barátairól írt: Adyról, Bródy Sándorról, Molnár Ferencről és Gárdonyi Gézáról, de nagynevű elődeiről sem feledkezett meg. Petőfi Sándorról, Jókai Mórról, Mikszáth Kálmánról vagy Reviczky Gyuláról. Munkássága világirodalmi jelentőségű volt. Kertész Imre az első magyar irodalmi Nobel-díjas író mondta egy beszélgetésben, hogy a sors mindig igazságtalan, ha nem így lenne, akkor Krúdy Gyulának járt volna egy Nobel-díj akár életében, vagy utána posztumusz.

A huszadik század második felében a kommunista időkben Krúdy Gyulával nem igazán tudtak mit kezdeni az ideológusok. Nemesi származása, szellemisége, nagyvilági italozó életmódja nem fért bele az általuk elképzelt ideába . Írói nagyságát elismerték, de háttérbe szorították, művei nem kerültek kiadásra. Ebben a veszélyes időszakban 1982 október 25-én, ma éppen negyvenegy éve, néhány  fiatal író, költő és újságíró összejöttek Óbudán,  és megalakították a Krúdy Gyula Irodalmi Kört. Hősök voltak, nagy merészség kellett abban az időben irodalmi társaság alakításához, az önkény még erős volt és éberen figyelt. Célul tűzték ki, hogy a nagy magyar író Krúdy Gyula hagyományait ápolják, szorgalmazzák az író műveinek újra kiadását, csiszolják saját verseiket, írásaikat, melyeket irodalmi lapokban jelentetnek meg. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör azóta országos és határokon túlmutató világhírre tett szert. A Krúdy Gyula Irodalmi Kör céljai változatlanok. Irodalmi alkotótáborok szervezése, más irodalmi körökkel, társaságokkal való jó kapcsolattartás, minél szélesebb körben ápolni az író emlékét, és minél több helyen ismertetni Krúdy-műveit, munkásságát.

Krúdy Gyula művei, szellemi hagyatéka világszínvonalú, része az egyetemes világirodalomnak.

A Krúdy Gyula Irodalmi Körnek van múltja, dicső múlt, ami kötelez. Van jelene, de jövőt is teremt.

Megalkuvás nélkül viszi tovább Krúdy Gyula szellemi hagyományait. Megsüvegelendő és dicséretes dolog, elismerést, megbecsülést, felkarolást érdemel itt a XXI. század elején, a harmadik évezred küszöbén.

 

  1. június 23.

 Gyárfás Tamás alias Stamler Toncsi

Szegszárdon születtem….Gyárfás Tamás írása

„SZEGSZÁRDON SZÜLETTEM, SZÍNÉSZNŐT SZERETTEM….”

(Babits Mihály)

*

„ Mert vétkesek közt cinkos aki néma….

Csak, hogy a gonosz fittyet hány a jóra.

Lám megcsúfoltalak, Egek Alkotója!….

.

A szó tiéd, a fegyver az enyém,

Te csak prédikálj Jónás, én cselekszem….”

 Babits: Jónás

*

 

Halkan duruzsol az autó motorja,Szekszárd felé autózunk .Krúdy Gyula Irodalmi Alkotó Táborba (a negyvenkilencedik) utazunk— Még mindig 2023-at írunk, még mindig Petőfi emlékév van! Tavasszal, március idusán az 1848- 49es Forradalom és Szabadságharc emlékét s a magyar nemzet valaha élt legnagyobb költőjét Petőfi Sándort ünnepeltük. „ Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom. Felrepülök ekkor gondolatban Túl a felhők közelébe. S mosolyogva néz rám a Dunától a Tiszáig nyúló róna képe ( Petőfi Alföld) részlet, s  hallani véltem ahogy „ méneseknek nyergelő futása zúgott a szélben” .Balázs-pusztát , a dűnék közé rejtett Ádám-tanyát keressük a végtelen síkon. Hol egykor idáig szaladt az őrült Duna s a szőke Tiszával párosodva „ zúgva bőgve törte át a gátot, el akarta nyelni a világot.”  Felvillannak  Balázs puszta, Ádám-tanya képei, ahol a Krúdy Gyula Irodalmi Kör 2023 nyarán irodalmi alkotó tábort tartott Petőfi Sándor és József Attila emlékének ápolására. Keskeny Farkas Anikó talált rá a  gyönyörű helyre. Nagyszerű három nap volt. Ez az apró tanya  a hullámzó homokon a fák alatt elrejtve egy valódi „kincses-sziget” volt . Fülöpszállás, Szabadszállás egészen Kunszentmiklósig egy különleges hely ahová talán visszajárnak kísérteni a régiek , egy  régen romba dőlt tanyán, ahol  éjszaka zöldes mécsláng mellett találkoznak egymással: tekintetes Petrovics István, Hrúz Mária s fiuk, Petőfi Sándor. Preil Kornélia, Rozsnyai Kálmán, Pőcze Borbála és a fia József Attila akit erre felé csak úgy hívtak „Pista”, mert azt mondták a helyiek, ilyen név, hogy Attila nincsen, egy életre megsebezve a fiút.

Ősszel már kicsit messzebb a Nyírségben jártak a Krúdy Gyula Irodalmi Kör lelkes tagjai, Aranyosapátiban, Érmindszenten Ady Endre szülőházában, ez a vidék valamikor a Partium része volt s olyan óriások születtek itt mint Ady Endre, vagy Krúdy Gyula.

Most a tolnai dombok közt autózunk, ez is az óriások földje. E vidék: Szekszárd szülötte Babits Mihály s itt éltek Babits ősei akik sokat tettek a magyarság boldogulásáért. felemelkedéséért. E vidék másik óriása Mészöly Miklós a XX. század második felének egyik legjelentősebb írója. Legendás felesége Polc Alaine író, pszichológus végrendeletében teljes hagyatékukat és könyvtárukat Szekszárd városának ajándékozta ,ami lehetőséget adott a helyi lokálpatriótáknak és  szakértőknek, hogy létrehozzák a Babits Emlékházat a régi Szent László—ma Babits Mihály utcában, a Babits- Kelemen család házában. Ahol helyet kapott a Mészöly Miklós-Polc Alain házaspár, a Szekszárdon született és nevelkedett a XX. század második felének jeles tagja a tragikusan fiatalon elhunyt Baka István József Attila díjas költő hagyatéka is.

A nagyszámú (mintegy nyolcvan fő)—a tavasszal „Hatvanban voltunk hatvanan” most Tolnán voltunk vagy nyolcvanan. Kellemes környezetben, a  „ szép” THELENA hotel vendégei voltunk. A pénteki érkezés és ebéd után  Németh Nyiba Sándor költő, író, zenész , olimpiai helyezett birkózó, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja nyitotta meg a tábort, bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket s vázolta az előadások s a programok sorrendjét. Előadásában alapos áttekintést adott Babits Mihály és József Attila életéről. Tekintettel a nagy létszám miatt  lehetetlen minden előadóra kitérni, de a három nap folyamán mindenki kapott lehetőséget a bemutatkozásra: költők, írók, festők és szobrászok. A teljesség igénye nélkül: Székely Gábor Petőfi-kutató és helytörténész érdekfeszítő és lebilincselő előadása Petőfi relikviáiról, Drotleff Zoltán Krúdy Gyuláról, Dr Valkai Teréz a gyógyításhoz kapcsolódó történetet mesélt. Major László Renoir festészetéről, Mudrony Alojzia kedvenc regényírójáról, Gárdonyi Gézáról tartott érdekes előadást. Ágoston Zsolt a képzőművészet,  Turi Török Tibor a szobrászat rejtelmeibe engedett betekintést. Gémes Kati Savador Dali titkairól beszélt nekünk. Jómagam Polc Alaine és Mészöly Miklós viharos, csak nem egy évszázadot átívelő közös életéből elevenítettem fel részleteket. Keskeny Farkas Anikó beszélgetett Deák Attila festőművésszel, nyugállományú alezredessel a „harcászatról” honvédelemről.. Gedeon Péter mérnök, grafikus, Krúdy életéről grafikákkal. Vacsora után szavalás és kötetlen beszélgetések.

A szombati nap kiemelt programja volt Babits Mihály szülőházának meglátogatása, a  Mészöly Miklós és Polc Alaine Irodalom  Háza megtekintése megemlékezés Baka Istvánról.  A délután folyamán szavalások, kötetlen beszélgetések Zajlottak. A szombat este meglepetése a Legendás Tolcsvai Béla fellépése volt körünkben. Egy kis örömzenével kezdtek, ugyanis Németh Nyiba Sándor elnök úr az egykori De-Pression együttes dobosa volt s kitűnően gitározik. Kérdésekre válaszolva Tolcsvai Béla beszélt életéről a zenéről és kortársairól. Az örök-ifjú ( a haja már fehér) 77 éves zenész elkápráztatott bennünket  s a régi legendás Tolcsvai-dalokat együtt énekeltük vele, Fantasztikus élmény volt mindenkinek. Este : gála és díjátadások, majd retró muzsika szólt késő estig, az Erzsébetek és Katalinok köszöntése után Németh Nyiba Sándor elnök úr értékelte a két együtt töltött nap eseményeit s megköszönte a Kör tagjainak a részvételt s az aktivitást. A vasárnapi reggeli után búcsú, közös fényképezés zárta a tábort.

2023 11.20.

Gyárfás Tamás

Tolna Tábori beszámoló 2023 11 17-19

Tolna Tábori beszámoló 2023 11 17-19

„SZEGSZÁRDON SZÜLETTEM, SZÍNÉSZNŐT SZERETTEM….”

Részlet Gyárfás Tamás írásából

Most a tolnai dombok közt autózunk, ez is az óriások földje. E vidék: Szekszárd szülötte Babits Mihály s itt éltek Babits ősei akik sokat tettek a magyarság boldogulásáért, felemelkedéséért.

E vidék másik óriása Mészöly Miklós a XX. század második felének egyik legjelentősebb írója.
Legendás felesége Polc Alaine író, pszichológus végrendeletében teljes hagyatékukat és könyvtárukat Szekszárd városának ajándékozta ami lehetőséget adott a helyi lokálpatriótáknak és  szakértőknek, hogy létrehozzák a Babits Emlékházat a régi Szent László—ma Babits Mihály utcában, a Babits- Kelemen család házában. Ahol helyet kapott a Mészöly Miklós-Polc Alain házaspár, a Szekszárdon született és nevelkedett a XX. század második felének jeles tagja a tragikusan fiatalon elhunyt Baka István József Attila díjas költő hagyatéka is.

Babits Mihály

Baka István

Mészöly Miklós

A nagyszámú (mintegy nyolcvan fő)—a tavasszal „Hatvanban voltunk hatvanan” most Tolnán voltunk vagy nyolcvanan. Kellemes környezetben, a  „ szép” THELENA hotel vendégei voltunk. A pénteki érkezés és ebéd után  Németh Nyiba Sándor költő, író, zenész , olimpiai helyezett birkózó, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja nyitotta meg a tábort, bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket s vázolta az előadások s a programok sorrendjét. Előadásában alapos áttekintést adott Babits Mihály és József Attila életéről. Tekintettel a nagy létszám miatt  lehetetlen minden előadóra kitérni, de a három nap folyamán mindenki kapott lehetőséget a bemutatkozásra: költők, írók, festők és szobrászok

A teljesség igénye nélkül: Székely Gábor Petőfi-kutató és helytörténész érdekfeszítő és lebilincselő előadása Petőfi relikviáiról, Drotleff Zoltán Krúdy Gyuláról, Dr Valkai Teréz a gyógyításhoz kapcsolódó történetet mesélt. Major László Renoir festészetéről, Mudrony Alojzia kedvenc regényírójáról, Gárdonyi Gézáról tartott érdekes előadást. Ágoston Zsolt a képzőművészet,  Turi Török Tibor a szobrászat rejtelmeibe engedett betekintést. Gémes Kati Savador Dali titkairól beszélt nekünk. Jómagam Polc Alaine és Mészöly Miklós viharos, csak nem egy évszázadot átívelő közös életéből elevenítettem fel részleteket. Keskeny Farkas Anikó beszélgetett Deák Attila festőművésszel, nyugállományú alezredessel a „harcászatról” honvédelemről.. Gedeon Péter mérnök, grafikus, Krúdy életéről grafikákkal. Vacsora után szavalás és kötetlen beszélgetések.

Renoir

A szombati nap kiemelt programja volt Babits Mihály szülőházának meglátogatása, a  Mészöly Miklós és Polc Alaine Irodalom  Háza megtekintése megemlékezés Baka Istvánról.  A délután folyamán szavalások, kötetlen beszélgetések Zajlottak.

A szombat este meglepetése a Legendás Tolcsvai Béla fellépése volt körünkben. Egy kis örömzenével kezdtek, ugyanis Németh Nyiba Sándor elnök úr az egykori De-Pression együttes dobosa volt s kitűnően gitározik. Kérdésekre válaszolva Tolcsvai Béla beszélt életéről a zenéről és kortársairól. Az örök-ifjú ( a haja már fehér) 77 éves zenész elkápráztatott bennünket  s a régi legendás Tolcsvai-dalokat együtt énekeltük vele, Fantasztikus élmény volt mindenkinek.

Este:

gála és díjátadások, majd retró muzsika szólt késő estig, az Erzsébetek és Katalinok köszöntése után Németh Nyiba Sándor elnök úr értékelte a két együtt töltött nap eseményeit s megköszönte a Kör tagjainak a részvételt s az aktivitást. A vasárnapi reggeli után búcsú, közös fényképezés zárta a tábort.

2023 11.20.

Gyárfás Tamás

Gyárfás Tamás teljes írását itt olvashatod

Néhány kép a táborból

Tábor Tervezett Programja

 Táborvezető: Németh NYIBA Sándor

Babits Mihály és Török Szofi – Mészöly Miklós és Polcz Alaine és Baka István emlékének ápolása”

Előadók:

NÉMETH NYIBA SÁNDOR: BABITS MIHÁLY, JÓZSEF ATTILA, BAUMGARTEN FERENC FERDINÁND. KESKENY FARKAS ANIKÓ BESZÉLGET DEÁK ATTILÁVAL A HARCÁSZATRÓL. TÖRÖK NÁNDOR: HÁBORÚS KÖLTÉSZET. SZÉKELY GÁBOR: PETŐFI RELIKVIÁI SZÉKELY GÁBOR GYŰJTEMÉNYÉBEN. DROTLEFF ZOLTÁN: KRÚDY GYULA. BOKROSSY MÁRIA: KRÚDY IDÉZETEK. DR. VALKAI TERÉZ: „A JÓ A ROSSZ ÉS A CSÚF” A HÁROM GYÓGYTORNÁSZ A TÖRTÉNET. MAJOR LÁSZLÓ SÁNDOR: RENOIR. MUDRONY ALUJZIA: GÁRDONYI GÉZA AZ EGRI REMETE. ÁGOSTON ZSOLT:KÉPZŐMŰVÉSZETRŐL. TURI TÖRÖK TIBOR: A SZOBRÁSZATRÓL. GEDEON PÉTER: KRÚDY ÉLETÉRŐL GRAFIKÁVAL. DR. VERMES GYÖRGY: LIMERICK, HAIKU, TANKA. BRENYÓ JÓZSEF: GÖRÖG MITOLÓGIA. GYÁRFÁS TAMÁS: MÉSZÖLY MIKLÓS&POLCZ ALAINE. MRÁZ ERZSÉBET IRMA: A MAGYAR HELYESÍRÁS, GÉMES KATI: SALVADORE DALI. PAPP MÁRTA ILONA: HALÁPY JÁNOS BALATON FESTŐJE. BÍRÓ ANTALNÉ MARTON VERONIKA: BAKA ISTVÁN.

1. NAP,  PÉNTEK 17.

11.OO -12.00 ÉRKEZÉS: HOTEL THELENA 7130 TOLNA, KASZÁRNYA U. 7.

13.00 EBÉD: HOTEL THELENA Zöldborsóleves tésztával, sertés rántott hús hagymás törtburgonya, cékla saláta

15.30 TÁBOR MEGNYITÓ, SZAVALÁS, ELŐADÁSOK: HOTEL THELENA

19.00 VACSORA: HOTEL THELENA Karfiolleves tésztával, cigánypecsenye, vegyes körettel, káposzta saláta

21.00 SZAVALÁS, ELŐADÁSOK, KÖTETLEN BARÁTI BESZÉLGETÉS: HOTEL THELENA

2. NAP, SZOMBAT 18.

7.00-9.00-ig REGGELI: HOTEL THELENA (Svédasztalos)

10.30 BABITS MIHÁLY SZÜLŐHÁZÁBA LÁTOGATÁS, MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE IRODALOM HÁZA, EMLÉKHÁZBA LÁTOGATÁS VALAMINT BAKA ISTVÁN HÁZA ELŐTT MEGEMLÉKEZÜNK:

7100 SZEKSZÁRD, Babits M. u.13. (a többi emlékház is szinte egymás mellett lesz) A HELYSZÍNEN TÁRLATVEZETÉS. JÓ IDŐ ESETÉN A BABITS KERTHELYISÉGBEN SZAVALÁS, ELŐADÁSOK, KOSZORÚZÁS

14.00-14.30 EBÉD: HOTEL THELENA Paradicsom leves, holstein szelet párolt rizs, ecetes almapaprika

16.00 SZAVALÁS, ELŐADÁSOK: HOTEL THELENA

19.00 VACSORA: HOTEL THELENA Húsleves csigatésztával, sertéspörkölt galuskával, csemege uborka

21.00 ÓRAKOR DÍJÁTADÓ GÁLA, ERZSÉBETEK KÖSZÖNTÉSE, SZAVALÁS, TOLCSVAY BÉLA KOSSUTH-DÍJAS ELŐADÓMŰVÉSZ ÉS NYIBAMESTER ZENÉL, KÖTETLEN BESZÉLGETÉS

3. Nap vasárnap 19.

7.00-9.30-ig REGGELI: HOTEL THELENA (Svédasztalos)

AZT KÖVETŐEN HAZAUTAZÁS. Legkésőbb 10.30-kor elhagyni a szállást!

 A VÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJUK! VONAT, VOLÁN MENETREDJE VÁLTOZHAT, FELELŐSSÉGET EZÉRT NEM TUDUNK VÁLLALNI! MINDENKI SAJÁT MAGÁÉRT FELEL A TÁBOR IDEJE ALATT.

JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNOK! A MŰVÉSZET ÉLTETŐ EREJE LEGYEN VELÜNK!

Lator László emlékezete

Lator László emlékezete

EMLÉKEZZÜNK!

Lator László élete

Lator  László író,  költő  és irodalomtudósra  a Nemzet Művészére, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Örökös tiszteletbeli tagjára  (1927 XI. 19 – 2023 VII. 17)

A huszadik századi magyar irodalom egyik Herkules-oszlopa volt a Tiszasásváron született Lator László.  Majdnem száz évet élt a világ legzavarosabb időszakában. Elhunyt, napjainkban,  2023 július 17. –én Ispánkon.

Már a kezdet sem úgy indult mint egy szép lányregény,  Lator még beregszászi  gimnazistaként (mint levente ) hadifogságba esett a halálos keleti fronton, de túl élte, nem úgy mint sok sorstársai pl Gyóni Géza, vagy Rejtő Jenő. 

Lator László

Lator László

A hírhedt  breszt-litovszki  hadifogolytáborból  a világháború után szabadult. 1945 karácsonyán talált rá családjára Makón, érettségijét már ott szerezte,  1947–1951 között magyar–német szakon végez a  budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen,,

Eötvös Kollégium tagok

tagja az elhíresült Eötvös Kollégiumnak, olyan társak körében mint:  Fodor András,  Spiró György,  Szász Imre, Hankiss Elemér, Bibó István vagy Tamás Lajos s ahonnan 21 évesen kirúgták diáktársaival együtt. A  nagy bűnt az volt, hogy nem hirdették fennhangon Rajk László és társainak bűnösségét, Radnóti szavaival szólva…” néma volt netán s csak lelkesedni rest”.S nem volt elég, ez az értelmiségi nemzedék soha sem heverte ki a Collegium bezárását, s  azt ami utána következett, de szellemük mégis tovább élt. 1955-től 1989.

Munkássága

az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Sok száz kortársa, írók és költők műveinek,  valamint klasszikusaink munkáinak , szerkesztésében és kiadásában töltött be komoly szerepet.

Versei

Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Már az 1940-es második felében elkészült  első verseskönyve, a Sárangyal de csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Összes versei 1997-ben jelennek meg.

Irodalmi díjai:

A puhuló rezsim is felismeri zsenialitását,

  • József Attila díj (1972)
  • Radnóti díj (1982),
  • Déry Tibor díj (1987).

Az Európa kiadó oszlopos  tagjaként , mind pedig  a rendszerváltás utáni minőségi ismeretterjesztés legendás alakjaként számtalan elismeréssel jutalmazták, többek között:.

  • (1995) Kossuth-díj,
  • (2018) a Nemzet Művésze.
  • (2022) Magyar Érdemrend, középkereszt csillaggal.

Ami Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában,szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Kortársa Domokos Mátyás írja a rájellemző lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”.

Tanítványai:

A hetvenes évektől a kilencvenes évekig  népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett az ELTE bölcsészkarán. megszámlálhatatlan tanítványainak a száma, közéjük  tartozott többek közt

  • N. Kiss Zsuzsa,
  • Ferencz Győző ,
  • Imre Flóra ,
  • Kemény István,
  • Papp Gábor Zsigmond, ,
  • Szabó Szilárd,
  • Vadász Géza,
  • Babarczy Eszter.  1955–1995 között
  • Pór Judit műfordító házastársa,

élete utolsó időszakát Ispánkon töltötte,   Mondhatjuk, (átvitt értelemben), hogy túlélte korát, az utolsó polihisztorok közé tartozott, hiszen az olyasféle tudásra, műveltségre ami rá jellemző volt, napjainkban mér nem igen lehet szert tenni.

Gyárfás Tamás írása

Lator László és a Krúdy Kör

Lator László és a Krúdy Kör

Lator László

Lator László és  a Krúdy Gyula Irodalmi Kör

Krúdy Kör megalakulása

Az 1982 október 25. én Óbudán megalakult és helyiség problémával küszködő Krúdy Gyula Irodalmi Kör s a Mókus utcában a Kéhli vendéglőt felújító fiatal vendéglős Cecei-Horváth Tibor, aki maga is költő volt egymásra találtak.  A felújított vendéglő pincehelyiségében létrehozták a Krúdy Szalont.

Tiszteletbeli első tagok

Melynek első vendége és aki a  Krúdy Kör  tiszteletbeli tagja lett, Fodor András  a később Kossuth-díjas költő, a legendás Eötvös Collegium volt diákja . Aki magával hozta barátját és harcostársát Lator Lászlót, aki szintén a kör tiszteletbeli tagja lett .

Rendszerváltás

Lator Lászlónak az Európa Kiadó főszerkesztőjének nagy szerepe volt abban, hogy a Krúdy Kört s annak építő hagyományait a rendszerváltás zavaros időszakában sikerült átmenteni az utókornak.

A későbbiekben is amíg Budapesten élt figyelemmel kísérte a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tevékenységét s rendszeresen megjelent a kör rendezvényein.

 

2018. –  ban a Krúdy Kör elnöksége Király Lajos elnök vezetésével meglátogatta otthonában a már betegeskedő írót.

Ajándékot vittek neki, Krúdy Díszoklevelet, Simon M. Veronika Krúdy portréját, a Krúdy Kör „három és fél évtized” című antológiáját, benne a nagy költő egy szép versével.

Nem oly régen Németh Nyiba Sándor a Krúdy Irodalmi Kör jelenlegi elnöke  látogatást tett Lator László otthonában, megzenésített verses CD.-t vitt ajándékba a kör legendás és Örökös tiszteletbeli tagjának, közösen hallgatták végig a Németh Nyiba Sándor által megzenésítet és elszavalt szebbnél szebb Lator László verseket, közösen nézték végig a videót.

A Tanár úr meghatódva és elérzékenyülve köszönte meg a látogatást s az ajándékot, az oldott hangulatban folytatott beszélgetés során kérdésre válaszolva, –hogy mit csinál, hogyan telnek napjai? elmondta, hogy azokat a verseit, írásait szerkeszti melyek életében nem jelentek meg , hogy rendben legyenek s talán majd halála után fognak kiadásra kerülni.

EMLÉKÉT MEGŐRIZZÜK!

A Krúdy Gyula Irodalmi Kör valamennyi tagja nevében :

Németh Nyiba Sándor a Krúdy Gyula Irodalmi  Kör elnöke, a Magyar Kultúra lovagja

Gyárfás Tamás írása

Lator László 

(TiszasásvárCsehszlovákia1927november 19. – Ispánk2023július 17.a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.