Hatvany Lajos a költők mecénása
Művészek védnöke
Hatvany Lajos
Az „utolsó mecénás” életéről
• • • • • • • • • • • • Németh NYIBA Sándor
Hatvany Lajos
(ejtsd: Hatvani Lajos)
Báró Hatvany Lajos író, kritikus, irodalomtörténész, az MTA tagja, bölcsészdoktor, „cukorgyáros” fia. A köztudatban úgy szerepel, hogy az „utolsó mecénás”. Nem véletlenül maradt rajta ez a név.
„Nyugat „- alapítói
Hárman alapították meg 1908-ban a Nyugat című folyóiratot: Hatvany Lajos, Ignotus Pál és Fenyő Miksa. Ez a 20. század első negyedének legolvasottabb irodalmi lapja volt.
Fenyő Miksa
Báró Hatvany kálváriája
Kemény kritikákat fogalmaztak meg a Nyugatban publikáló írók; Babits Mihály, Ady Endre, Krúdy Gyula, József Attila.
Kollegájával, Osvát Ernővel személyes konfliktusa miatt Hatvany Berlinbe távozott. Később hazatért Magyarországra, a Pesti Napló és az Esztendő lapok szerkesztője lett. Társalapítója volt a Vörösmarty Akadémiának.
A Tanácsköztársaság végén Bécsbe emigrált, a lainzi Hermész-villát bérelte ki. 1927-ben Hatvany Lajos visszatért Magyarországra, a
Horthy-rendszert kritizáló írásai miatt börtönre ítélték, de külföldi nyomásra kegyelmet kapott.
A későbbiekben Párizsban és Oxfordban élt, véglegesen 1947-ben költözött haza, és a budapesti egyetem bölcsészettudományi karán tanított.
Havany és Petőfi
Élete végéig Petőfi életútját kutatta Hatvany. A „cukorbáró” irodalmi hagyatéka felbecsülhetetlen kincs a magyarság számára. Lajosnak két fivére volt. Sándor Ferenc festőművész, műgyűjtő és művészet szakértő volt. Bertalan a gazdaság irányítása mellett a keleti kultúrák és nyelvek kutatójaként vált ismertté.
Hatvany és Ady
Hatvany barátsága Adyval különleges volt. Megérett kritikákat fogalmaztak meg koruk irodalmi életéről. Sok ellentmondás kileng életútjában, származása, és hivatása között. Első irodalmi sikereit német nyelvterületen érte el, mégis a magyar irodalom megszállottja volt. Nyelvtudása és rátermettsége ellenére tudását a külföldi karrier helyett, szülőföldjén kívánta kamatoztatni.
Hatvany a műtárgy mentő
Köztudott, hogy Hatvany rajongott Petőfi
munkásságáért. Kutatta életét, egykori lakhelyeit felkereste. Petőfi és Júlia utolsó lakhelyén – Jókai is ebben a házban élt ekkor – a pesti Rákóczi út 12. szám alatti társasház udvarán lévő ivóvíz-kutat kimentette a ház bontásakor. A Feszty-Jókai Villa kertjébe szállíttatta, a mai napig ott látható.
Báró Hatvany szerelmi élete
Szerelmét Hatvany Lajos egy bordélyházban ismerte meg, a rossz sorsú Kovács Juliannát, gyermekei anyját. Hivatalosan három felesége volt, de egyik sem ajándékozta meg gyermekkel. A törvénytelenűl született gyermekei Viola és Károly, a Hatvany nevet viselték, apjuk elismerte őket. Édesanyjukkal éltek, Lajos Budán villát bérelt a családjának. Amikor Hatvany Lajos kiköltözött Berlinbe, ott ismerte meg feleségét Winsloe Christa német írónőt, aki leszbikus volt, el is váltak. Második felesége Marton Erzsébet – ez sem volt tartós kapcsolat. Harmadik és utolsó felesége Somogyi Béla újságíró lánya Somogyi Jolán volt.
Bajor Gizi színésznőhöz szerelmi szálak fűzték, de a művésznőnek már vőlegénye volt, Hatvanynak felesége és két törvénytelen gyermeke. Bajor Gizi visszatért vőlegényéhez, aki megbocsájtott neki és feleségül vette.
Hatvany szerepe-munkássága
Hatalmas vagyonnal rendelkezett Hatvany Lajos, semmi sem állhatott útjában. A személyes kapcsolatokra épülő kutatásai, hiteles, tudományos alátámasztásokkal kerültek a levéltárba. Az irodalmat szeretők tudják, hogy felfoghatatlan veszteség lett volna a magyar művészetnek, ha a „cukorgyáros” nem támogatta volna nagyjainkat; Krúdy, Ady, József Attila, Tóth Árpád művészetét. Ezen kívül finanszírozta lakhatásukat, gyógyításukat. Kastélyaiban hosszabb időre fogadta vendégeként őket.
cikk szerzője : Németh NYIBA Sándor a Krúdy Kör elnöke
Galéria
a cikk képei és Krúdy Kör tábora Hatvanban fotó válogatás -képek:M. Nyulász Kriszta
Krúdy Kör hatvani táborról az alábbi linkeken olvashatsz:
Krúdy Kör -Hatvanban
