Agyag korsó Lovag Váczi Zoltán verse

Agyag korsó

 

Szomjas, elfáradt vándor igyál a borból,
Utolsó csöppig, csurig töltött pohárból.
Fáradt lábad szárnyaló lelked barátom,
Pihenjen ajkad meg tele poháron.

Agyagkorsó rejti itt a jó fehér bort,
Átutazóban Petőfi is itt dalolt.
Vándor felállva, koccintva megköszöni,
Finom nedűt egy húzásra felhörpinti.

Ez a bor királya a tokaji tájnak,
Össze kovácsolója a barátságnak.
Jó magyar szokásnak emeljük poharunk,
Utolsó cseppjéig korsóból kiigyuk.

A testnek, a léleknek meggyógyítója,
A búnak, a bánatnak vigasztalója.
Ülj le közénk vándor, ne állj ott hiába,
Addig is igyunk, míg van bor a pohárba.

 

Szerzői jog védett

Lovag Váczi Zoltán

Séd patak csergedez csendesen Lovag Váczi Zoltán verse

Séd patak csergedez csendesen

Köd feloszlott, tarka a táj

Bíbor és sárga csillogós.

Ősz előtt most meghajolt a nyár,

Balatonon egy utolsó csobbanás.

Nyár utolsó sugara búcsúzik

Átöleli a tavat,

Partot simogat – lemenőben izzik

Könnyezi az őszi fuvallat.

Almádi partjainál hullám nekifeszül,

Partot döngeti, rohan a fény után

Utolérve ölébe szenderül,

Felette rikoltozik a sok sirály.

Őszben az utolsó nyári napfény

Vörösberényben elköszön,

Oly soká jön el a remény,

Hogy a völgyre újra beköszön.

Séd patak csergedez csendesen,

Vaddisznó túrja iszapját.

Csak a Hold van vad lesen,

Sápadtan lesi, hogy a partot feltúrják.

Erdő borított hegytető

A szél ott fákkal dacol,

De a völgyben már lágyan lüktető 

Séd patak csillogó vízére hajol.

Völgy ölelését féltve őrzi az erdő

Éjjel a csillagok vigyázzák,

Csodát alkotott itt a teremtő

Vörösberény őrzi is az álmát.

 

Balatonalmádi (Vörösberény)

2022.október 15.

Szerzői jog védett

Lovag Váczi Zoltán