Karácsony a falumban M. Jankó János verse

Karácsony a falumban

Szunnyad a természet, sír a lombos erdő,
nem ékíti virág, sem csillámló harmat,
elnémult a berek, már az ég sem dördül,
bágyatag szeméből hópelyheket hullat.

.
Deres paripáján csoszog a szélvihar
kitárt karjaival szelíden hívogat
elemekkel táncol a légben örömében
jégcsap korbácsával tisztítván az utat.

.
Tisztes aggastyánok beszélnek a múltról
miközben egy szebb jövőt remélnek.
Szemükben mintha reménysugár égne:
Betlehem csillaga ragyog fel az égre!

.
Odébb néhány gyerek, csörgő diót számol,
örömpír sugárzik mindnyájuk arcáról.
Köztük édesanyjuk, csitítóan pisszent:
„Napkeletről bölcsek, és pásztorok jönnek!”

.
Most a kicsi lurkók, szájtátva figyelnek,
miközben lassacskán aprókat lépdelnek.
Tágra-nyílt szemmel, csodálkozva látják
a szent szűztől született kicsiny Jézuskát.

.
Éjfélt üt az óra. Szellőnek szárnyain,
szelíd hangon csengettyűk zenélnek.
„Harangoznak menjünk éjféli misére”
így szól falunk papja, ifjak és a vének.

.
Zengjünk mi is víg dalt, összekulcsolt kézzel,
nyissuk meg ajkunkat egy közös imára:
„Uram Isten kérünk, bocsásd áldásodat,
Mária népének szép karácsonyára.”

Szerzői jog védett

M. Jankó János

 

Vissza

Arany János M. Jankó János írása

Arany János M. Jankó János írása

Arany János

Kétszázhat éve, 1817 métrcius 2-én született Arany János, akiről mindenki tanult az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből és ezt szeretném megismertetni veletek.

 1. Sokoldalú tehetség volt

Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni- hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott . Zongorázni és gitározni is tanult. Az angolt felnőtt korára autodidakta módon sajátította el, éppen ezért valószínűleg nemtudott volna elbeszélgetni egy angollal, Shakespeare fordítása viszont nem okozott neki problémát. Latinul, görögül, németül és franciául is olvasott.

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott.

3. Az Üllői úton lakott

1860 körül kapott az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkán álló épületben egy négyszobás lakást. Ez a terület, akkor még a
város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.
Az éptület ma is megtalálható.

4. Ezt a versét nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany –életrajzában szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám art a költő nem akarta elfogadni, mivel korábban Haynau is megkapta. Végül a belügyminisrter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állttőlag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonbanKosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt írta.

,,Hasfájásban szenvedek,
 Kiskeresztet küldenek,
Ha csak egyet tojhatnám,
Száz keresztért nem adnám.”

A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Amellett, hogy verseket irt, fordított, még gitározott és zongorázott is. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára barátaitól, és emlékezetbő leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorló iskolát hivják így, de Szánhalombattán, Győrött,Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egyNew York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

A walesi Montgomeryben díszpolgárrá avatták Arany Jánost a walesi bárdok költőjét, születésének kétszénadik éve alkalmából 2017 -ben.
Eric Fairbrother, (férbradör) a balladában megörökített település polgármestere adományozta a Montgomery Szabad Polgára posztumusz címet.

8. Arany János nagykőrösi szobra volt az ország első színezett szobra

Az 1910. szeptember 25-én felavatott nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével Stróbl Alajost bízták meg. Arany János egy
alkalommal Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival’ ekkor ismerkedett meg a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal.

A költőre olyan nagy hatást gyakorolt a találkozás, hogy két versben (A vén gulyás, A vén gulyás temetése) örökítette meg Marci bácsi alakját.

 

Stróbl Alajost annyira megihlette a vers mondanivalója és alakja, hogy elhatározta Arany mellett Marci bácsit is megmintázza készülő új szobrán. A gulyás azonban már nem élt. A művész ragaszkodott ahhoz, hogy egy megfelelő modellt keressen. A nagykőrösi határvilágba küldöncökkel vitette szét a hírt, hogy jelentkezzen nála, aki úgy gondolja, hogy jó mintája lehetne a vén gulyásnak. A jelentkezők közül egy leomló hajú idős embert választott ki. A szobrász befonta az öreg haját, leültette egy olyan karosszék másolatba, amit Arany nagykőrösi tartózkodása idején használt a gimnáziumban. A szobor finomítását Pesten folyatta tovább. Stróbl annyira megkedvelte modelljét, hogy még otthonában is vendégül látta. Marci bácsi a szobor mintázása közben többször is megemlítette, hogy ,,Pásztorembőr sömmit söm ér kutya nélkül!”. A szobrász belátta, hogy igaza van. Újra Nagykőrösre utazott kutyát keresni. Hirdetésére szétmtalan kutyát mutattak be neki. Végül az erdőőr Hattyú nevű kutyáját találta legalkalmasabbnak. Megvásárolta és me gmintázta. Az egészszobor színharmóniája meglepő újdonságnak szátmított. A szőlőfürtök kék, a szólőlevelek pedig sárguló zöld színben pornpáztak a csillogó aranyló alapról. Az időjárás azonban nem kedvezett az újításnak, igy mára már teljesen elttűntek a színek a szoborról.

És végül egy kis sziporka:

Az idős Arany János sok időt töltött a Margitszigeten. Történt egyszer’ hogy József főherceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír valamit. Megállt aháta mögött és rénézett a papirosra. Arany éppen verset írt, a következő címmel: „A tölgyek alatt” . József főherceg tréfásan megszólította :
_ Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus. Ezek itt hársak.
Menjen tíz lépéssel arrdbb, és üljön le ott! A tölgyek ugyanis ott vannak.

M. Jankó János írása
elhangzott Zila Kávéház 2023 11 16

Költő barátaimnak M. Jankó János verse

Költő barátaimnak

Lelkem darabjai, vagytok a távolban,
néha elszállok hozzátok gondolatban.
Most hogy együtt vagyunk, így leszünk egésszé,
ennyi remek poétának gyülekezetévé.

Költészet, barátság, szeretet, szerelem
fölém húzódnak, mind derű a kék égen.
Szivárványt, fényt áraszt, ez az égi nemtő,
gondunk tova illan, mint a vándor felhő.

Hozzátok lírikus vággyal olvadok
boldogság ringat, mint hullám a csónakot.
Velem együtt ringtok, érezvén a létet,
gyógyító szellemét, e kis közösségnek.

Köztetek alkotó, ihlet madár fészkel,
több kis bánatával, néha örömével.
Alkosssunk sok szépet, lírai költeményt,
ne engedjük el sohasem egymás kezét!

 

-Nemtő: az a személy, akiben a költői képzelet valaminek a védő szellemét látja

ARANYOSAPÁTI 2018-08-16.-

Szerzői jog védett

M. Jankó János

MICHELANGELÓ SZELLEMÉHEZ M. Jankó János verse

MICHELANGELÓ SZELLEMÉHEZ

Nem reszketett – e vésőd markodban
mester, mikor a legszebbet alkottad,
mint éretlen szűz, ihlet mámorában,
érzést plántáltál e durva kődarabba.

És ugyanakkor a foszló semmiből
faragtál csodát, időt kikacagtad,
hogy majd később a jövendő emberek
éhes szemének mindezt odaadjad.

Nagymester mond csak: Volt e kétkedésed?
Titokban hány szobrodat zúztad össze,
a legnagyobbat amíg kőbe vésted,
hányszor pirkadt meg, jött a Hold föl este.

Lásd mi is folyton alkotni akarunk,
bár végső művünk el sohasem készül,
így sajnos csak mindig kezdők maradunk,
bár dolgozik kezünk, egy életen keresztül.

Szerzői jog védett

M. Jankó János

Szókincstárunk M. Jankó János verse

Szókincstárunk 

A magyar szó jaj, de kedves,
oly szépen hangzó fülünknek.
Hogyha kivált dalban olvad,
magyar ember szívéig hat.

És mézédes, ha a dajka
bölcső mellett dúdolgatja.
Bájos andalító ének,
angyalok is így beszélnek.

Amint zendül a templomban
oly sok érzés rezdül abban!
Fennkölt harcra melegített
diadalra is segített!

Szívemből ezt szeretem én
senkivel el nem cserélném:
életemet adnám inkább,
minthogy nyelvem megtagadnám!

 

Szerzői jog védett

M. Jankó János