+36 70 779 9665 Bankszámlaszám: 11703006-20030872 nyibamester@gmail.com
Arany János  M. Jankó János írása

Arany János M. Jankó János írása

Arany János

Kétszázhat éve, 1817 métrcius 2-én született Arany János, akiről mindenki tanult az iskolában. Néhány érdekesség azonban kimaradt a tankönyvekből és ezt szeretném megismertetni veletek.

 1. Sokoldalú tehetség volt

Arany egészen korán, három-négy éves korában megtanult olvasni- hamuba írt betűk segítségével. Mire iskolába került, tökéletesen olvasott . Zongorázni és gitározni is tanult. Az angolt felnőtt korára autodidakta módon sajátította el, éppen ezért valószínűleg nemtudott volna elbeszélgetni egy angollal, Shakespeare fordítása viszont nem okozott neki problémát. Latinul, görögül, németül és franciául is olvasott.

2. Nem is akart költő lenni

Amikor 1836-ban otthagyta az iskolát, nem költő, hanem festő vagy szobrász szeretett volna lenni. Azért a színészkedést is kipróbálta, és zenélni is tudott.

3. Az Üllői úton lakott

1860 körül kapott az Üllői út és a IX. kerületi Erkel utca sarkán álló épületben egy négyszobás lakást. Ez a terület, akkor még a
város szélének számított, a házat beépítetlen területek vették körül.
Az éptület ma is megtalálható.

4. Ezt a versét nem tanítják az iskolákban

A legtöbb Arany –életrajzában szerepel, hogy 1866-ban érdemkereszttel tüntették ki, ám art a költő nem akarta elfogadni, mivel korábban Haynau is megkapta. Végül a belügyminisrter egyszerűen postán küldte el a kitüntetést a tiltakozó költőnek, aki állttőlag soha nem bontotta fel a csomagot, a csomagolópapírra azonbanKosztolányi Dezső, Faludy György és mások szerint ezt írta.

,,Hasfájásban szenvedek,
 Kiskeresztet küldenek,
Ha csak egyet tojhatnám,
Száz keresztért nem adnám.”

A vers kézirata sajnos nem maradt fenn.

5. Gitározni is tudott

Amellett, hogy verseket irt, fordított, még gitározott és zongorázott is. 1870 körül kapott egy gitárt névnapjára barátaitól, és emlékezetbő leírt 150 kedvenc dalt, sőt néhány dalszöveget is írt.

6. New Yorkban is van Arany-iskola

Majdnem minden nagyobb városban elneveztek Aranyról egy-egy iskolát (hogy csak néhányat mondjunk: Debrecenben az egyik egyetemi gyakorló iskolát hivják így, de Szánhalombattán, Győrött,Nyíregyházán és Budapesten is van), de még egy kanadai és egyNew York-i magyar iskola is Arany nevét kapta meg.

7. Díszpolgár lett

A walesi Montgomeryben díszpolgárrá avatták Arany Jánost a walesi bárdok költőjét, születésének kétszénadik éve alkalmából 2017 -ben.
Eric Fairbrother, (férbradör) a balladában megörökített település polgármestere adományozta a Montgomery Szabad Polgára posztumusz címet.

8. Arany János nagykőrösi szobra volt az ország első színezett szobra

Az 1910. szeptember 25-én felavatott nagykőrösi Arany-szobor elkészítésével Stróbl Alajost bízták meg. Arany János egy
alkalommal Tetétlen pusztára kirándult tanártársaival’ ekkor ismerkedett meg a házigazda öreg gulyásával, Csonka Mártonnal.

A költőre olyan nagy hatást gyakorolt a találkozás, hogy két versben (A vén gulyás, A vén gulyás temetése) örökítette meg Marci bácsi alakját.

 

Stróbl Alajost annyira megihlette a vers mondanivalója és alakja, hogy elhatározta Arany mellett Marci bácsit is megmintázza készülő új szobrán. A gulyás azonban már nem élt. A művész ragaszkodott ahhoz, hogy egy megfelelő modellt keressen. A nagykőrösi határvilágba küldöncökkel vitette szét a hírt, hogy jelentkezzen nála, aki úgy gondolja, hogy jó mintája lehetne a vén gulyásnak. A jelentkezők közül egy leomló hajú idős embert választott ki. A szobrász befonta az öreg haját, leültette egy olyan karosszék másolatba, amit Arany nagykőrösi tartózkodása idején használt a gimnáziumban. A szobor finomítását Pesten folyatta tovább. Stróbl annyira megkedvelte modelljét, hogy még otthonában is vendégül látta. Marci bácsi a szobor mintázása közben többször is megemlítette, hogy ,,Pásztorembőr sömmit söm ér kutya nélkül!”. A szobrász belátta, hogy igaza van. Újra Nagykőrösre utazott kutyát keresni. Hirdetésére szétmtalan kutyát mutattak be neki. Végül az erdőőr Hattyú nevű kutyáját találta legalkalmasabbnak. Megvásárolta és me gmintázta. Az egészszobor színharmóniája meglepő újdonságnak szátmított. A szőlőfürtök kék, a szólőlevelek pedig sárguló zöld színben pornpáztak a csillogó aranyló alapról. Az időjárás azonban nem kedvezett az újításnak, igy mára már teljesen elttűntek a színek a szoborról.

És végül egy kis sziporka:

Az idős Arany János sok időt töltött a Margitszigeten. Történt egyszer’ hogy József főherceg meglátta a költőt az egyik padon, amint éppen ír valamit. Megállt aháta mögött és rénézett a papirosra. Arany éppen verset írt, a következő címmel: „A tölgyek alatt” . József főherceg tréfásan megszólította :
_ Úgy látom, kedves Arany, ön nem jó botanikus. Ezek itt hársak.
Menjen tíz lépéssel arrdbb, és üljön le ott! A tölgyek ugyanis ott vannak.

M. Jankó János írása
elhangzott Zila Kávéház 2023 11 16

Költő barátaimnak M. Jankó János verse

Költő barátaimnak

Lelkem darabjai, vagytok a távolban,
néha elszállok hozzátok gondolatban.
Most hogy együtt vagyunk, így leszünk egésszé,
ennyi remek poétának gyülekezetévé.

Költészet, barátság, szeretet, szerelem
fölém húzódnak, mind derű a kék égen.
Szivárványt, fényt áraszt, ez az égi nemtő,
gondunk tova illan, mint a vándor felhő.

Hozzátok lírikus vággyal olvadok
boldogság ringat, mint hullám a csónakot.
Velem együtt ringtok, érezvén a létet,
gyógyító szellemét, e kis közösségnek.

Köztetek alkotó, ihlet madár fészkel,
több kis bánatával, néha örömével.
Alkosssunk sok szépet, lírai költeményt,
ne engedjük el sohasem egymás kezét!

 

-Nemtő: az a személy, akiben a költői képzelet valaminek a védő szellemét látja

ARANYOSAPÁTI 2018-08-16.-

Szerzői jog védett

M. Jankó János

MICHELANGELÓ SZELLEMÉHEZ M. Jankó János verse

MICHELANGELÓ SZELLEMÉHEZ

Nem reszketett – e vésőd markodban
mester, mikor a legszebbet alkottad,
mint éretlen szűz, ihlet mámorában,
érzést plántáltál e durva kődarabba.

És ugyanakkor a foszló semmiből
faragtál csodát, időt kikacagtad,
hogy majd később a jövendő emberek
éhes szemének mindezt odaadjad.

Nagymester mond csak: Volt e kétkedésed?
Titokban hány szobrodat zúztad össze,
a legnagyobbat amíg kőbe vésted,
hányszor pirkadt meg, jött a Hold föl este.

Lásd mi is folyton alkotni akarunk,
bár végső művünk el sohasem készül,
így sajnos csak mindig kezdők maradunk,
bár dolgozik kezünk, egy életen keresztül.

Szerzői jog védett

M. Jankó János

Szókincstárunk M. Jankó János verse

Szókincstárunk 

A magyar szó jaj, de kedves,
oly szépen hangzó fülünknek.
Hogyha kivált dalban olvad,
magyar ember szívéig hat.

És mézédes, ha a dajka
bölcső mellett dúdolgatja.
Bájos andalító ének,
angyalok is így beszélnek.

Amint zendül a templomban
oly sok érzés rezdül abban!
Fennkölt harcra melegített
diadalra is segített!

Szívemből ezt szeretem én
senkivel el nem cserélném:
életemet adnám inkább,
minthogy nyelvem megtagadnám!

 

Szerzői jog védett

M. Jankó János

Falumban M. Jankó János verse

Falumban 

A halott lelkek hívnak már csak haza,
keresni valóm nincs ezen a tájon.
Minden azért van, hogy gyötrődve fájjon,
és emlékem hangja, égjen mint a fa.

 

Nem hívogat be, kitárt kapuk szava,
senki nem csókol, ha itt vagyok arcon,
Körém bűvkört már egy más világ fon,
csak a holt barátok hívnak még haza.

Kihez, mihez volt közöm, már közömbös,
úgy eltűnt, mint házunk, s mint megannyi más.
Búskomor enyészet tör rám, megaláz.

Suhog az üresség, mint égi köntös.
S én vele baktatok, mint jó anyám
szoknyája mellett, egykor hajdanán.

 

 

Szerzői jog védett

M. Jankó János

Ködfátyolruha, Kádi Péter verse

Ködfátyolruha

Ködfátyolruha
meztelen tájon,
fekszik eldobva,
búsan és fájón.

oly sokszor hordta
testén a napfény,
lengén takarta,
szüremlő bűntény.

elszakadt, dobta,
hideg, szikrázik.
szakadt, eldobta,
nélküle játszik.

ködfátyolruha
magamra veszlek,
titkolóznia
kell az embernek.

Szerzői jog védett

Kádi Péter

Dr, Györgypál Katalin írása Nagy Lászlóról

Gondolatok

Nagy Lászlóról

Lassan 40 éve, hogy az akkor jól ismert Nagy László-esteket hallgathattam Hegedűs D. Géza fiatal színész előadásában, nem véletlenül: Nagy László őt tartotta a leghitelesebb tolmácsolójának. A költő akkor már évek óta halott volt, felhívó, sokszor indulatos verssorai azonban bennünk élnek ma is.

Dr. Györgypál Katalin 

Élete

Nagy László 1925-ben született Felsőiszkázon. Szüleiről így ír: „Anyámat, a 17 éves Vas Erzsébetet héjagyorsasággal ragadta magához apám, a 34 éves Nagy Béla. Mindkettő túlságosan érzékeny lévén, szinte naponta civakodtak.” (Életem, 1974)
Az ingergazdag természetközeli élmények, faluja ősi szokásai, mint a regölés, betlehemezés, a hagyomány ünnepköre mélyen beivódtak Nagy László emlékezetébe és költői kifejezőeszközeinek elemeivé lettek. Életútját meghatározta hűsége szülővilágához, erős szellemi-lelki gyökereihez. Életműve 3 igen vastag kötet, ezekből az 1. kötet saját versei, a 2. kötet „csak” versfordítások, 3. kötete bolgár, délszláv, albán, magyarországi cigány és udmurt, nyenyec, vogul, csuvas népköltészet. 

Felolvasnám a

„Csuvas ráolvasó” c. hosszú
versfordítása első sorait:

„Istenem, irgalom! 
Istenanya, irgalom! 
Volgán át, Szuron át,
Városon át, falun át, 
Aranyfejű, ezüstfogú
Vén jön,
Ő ha ráfúj, ő ha rápök, ő gyógyítja. 

Hetvenhét világon 
Hold, Nap együtt van…”

Talán nem kell magyarázni.

Nagy László első versei a háború alatt születtek, ide tartozik életigenlő fohásza, az „Adjon az
Isten”.


„Adjon az Isten

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne dűljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon úgyis, ha
nem kérem.”

Korai verseinek ellenére Nagy László festőművésznek készülve érkezett 1946-ban
Budapestre, de versei is születtek; mint mondják, korabeli versei a népi kollégista „fényes szellők” mozgalom lázas ábrándjait tükrözik. Fontos azonban, hogy mély barátságok születtek ekkor Kormos Istvánnal, Simon Istvánnal, Vígh Tamással.

Átiratkozott a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsész-karára. Pályakezdését az idősebb írók, Veres Péter, Déry Tibor, Kassák Lajos, Németh László, Tamási Áron szimpátiája kísérte. Ösztönös szépségű verseivel 1949-ben már kötetes költőként, ösztöndíjasként találkozott a bolgárok őserejű népköltészetével.

1952 nyarán megnősült. A költő Szécsi Margitról Nagy László több versében is olvashatunk, többek között a

„Jártam én koromban hóban” címűben:
„Jártam én koromban, hóban,
húzott az álom. 
Mást kerestem s mellém te álltál, 
kardél mellett felnőtt virágszál, sebzett virágom.”

 Fotó : Szécsi Margit
Szép versek antológiában megjelent portréinak egyike
Csigó László felvétele

Nagy László
Fotó: Iszkáz Nagy László emlékház

Nagy Lászlót a Kisdobos című gyereklaphoz hívta Zelk Zoltán. 1957-ig volt a lap munkatársa, majd 1959-ben lett az Élet és Irodalom képszerkesztője. Kettős alkotói vonása és hiteles magatartása pályatársak, képzőművészek szellemi társává tette, és maga is szellemi támogatója lett sok fiatal tehetséges művésznek.
Népszerűsége 1965-től a Himnusz minden időben, majd az Arccal a tengernek című kötete megjelenésével fölerősödött, versei széles körben visszhangra találtak.

Lássuk: Himnusz kötet versei

Himnusz minden időben: 1956–1965 között írt versei. Címadó verse így kezdődik:

„Te szivárvány-szemöldökű, Napvilág lánya, lángölű, Dárdának gyémánt-köszörű,
Gyönyörűm, te segíts engem!”

E versben találjuk a következő verssort is:

„Minden időben ismerős,
Mindig reménnyel viselős”…

Arccal a tengernek

– nos, ez nem verscím, hanem az 1964-ben megjelent Menyegző c. hosszúverse első szavai: „Arccal a tengernek itt állunk párban,
kürtszóban, ünnepi arany riadóban”…
– de milyen menyegző is ez? – tele értelemmel alig követhető képekkel, rémtettekkel, szinte felfoghatatlanul:

„forognak tisztviselőcskék, ráncuk elől-hátul mosoly, titkárnők, új délibábok rezegnek a talaj fölött kávépárában, a drága dohányfüst csipkéiben, dögvész-uszályban a miss Európák és Amerikák”
– nem is folytatom, hogy legvégül megadóan: „mi felszalagozva és megkoszorúzva a dörgő időben, arccal a tengernek itt feszülünk öntve szoborrá!”

Lélegzetet is nehéz vennünk.

Még 1956-ban született szintén hosszúverse: Rege a tűzről és jácintról. Stílusában is különböző részekből áll, nem is titkolva, szüleiről. Előbb apjáról ír nagy fájdalommal, plasztikusan, érzékletesen: „Nyári arannyal, gyönggyel, vérrel / jajgatnak a szekerek, jönnek döcögve… (…) vadludak s dörgő csillagok nagy siralmát / csak magam értsem”.
Majd népi regölés következik, felszólítással kezdődően:

„Ne rejtőzz, ne rejtőzz / apám a berekben, /
jövök ide énekeddel, / torkodból vettem, / haj rege, rege, rege, / haj rege rajta!”

Majd egy kesergéssel feltett kérdés vezeti be a következő részt:
„Hol a kép, hol az a felséges, titokzatos?
/ Hol a fej, az a sohase pillantó fekete kos?” Majd „fáj / ha az elme úgy hiszi: kötöz, pedig
oldoz. / Ez az ember nem enyém, nekem az kell, aki voltál / … / akitől a gyermek fél, de ha
nem volnál, jobban félne.” A törvény: „…aki a sátrát eladja, megveszi koporsóját”.

Később:„…álmodban a lovak istenek”…

Majd Édesanyjáról ír: „Ó, te ki voltál, jaj te mi lettél? / Mért is születtél / te Árva, / te isten kislánya!” Később: „Akarom: ne zokogj, / akarom: sugarasodj”.
A hosszúvers utolsó része keserű számonkérés is lehet az anya nevében:
„Jaj, a lagzinak vége, megtörték menyasszony-arcom”... Azután saját nevében folytatja, immár anyjához szólva:
„Riadalmadhoz kötve vagyok, veled rázkódok és vivódom / … / Jó ha van bennem, teáltalad
van, véreddel adtad, Édes / … Léleknek, testnek orvosa, anyám, tündéri doktor / … / …ha te
félsz, az ős-sejt is veled rezeg”... és a befejezés: „…élni akarok, élni! – a te dicsőségedre,
anyám”.

Nagy László az akkoriban meggyalázott ősi értékeket vállalta, a létünket felemelő életigenlést akarva jövőbe menteni (Ki viszi át a Szerelmet).

1963: Búcsúzik a lovacska.

Szívünkbe mar, lelkünkig hatol. Nem egyetlen lóról beszél: az akkor vágóhídra küldött rengeteg lóról, a fájdalomról, amit átérezhettek mindazok, akik szerették és megsiratták ezeket a lovakat. A lovacska szól hozzánk:

„Jaj, a hó / gyönyörűen kavarog a hó” … „ménese a halálnak” … „Fölszántott égi parlagok / sürgetik halálomat”

… és már az egész világról beszél: vízió, apokalipszis-pofa, nyomor, barbárok csillaga,

„a tücskös nyárban / gyújtózsinór kúszik a puskaporra” – írja.

„Én ember akartam lenni / az lesz hirtelen a gép / titeket másol / …” És végül: „Jaj a hó / feketedve kavarog a hó / még a fogaimat is /
megőrlitek!”

„A zöld sátor elégiája” c.

verse az idő múlásának könyörtelenségéről szól. „Voltam én boldogis, / csontomig boldog ama völgyben: / az ártatlan Farkastorokban” – kezdi Nagy László, és a befejezés:

„De idővel, idő, / te is kifordulsz, kidöglesz, idő, / kipusztít a semmi – én érzem a
semmit / és sajnállak, idő, mert benned élek, / édesen éneklek, hallod-e, idő? / Ez a zöld sátor
elégiája.”

Amint olvashatjuk: „Nagy László organikus felfogása valósította meg a magyar költészetben legteljesebben, legnagyobb költői erővel az úgynevezett bartóki modellt: az ősiségnek és a korszerűségnek az ellentéteket is magasrendű művészi harmóniában összefogó egységét.”

Minőségi kiteljesedése áll ellen annak, hogy közéletisége lehúzza.

A Hegyi beszéd c. versének
kezdő sora, amely a versben később is elhangzik: „Műveld a csodát, ne magyarázd”. Lerázza a beskatulyázó, kirekesztő törekvéseket, szemlélete nyitott, nem fogad el mesterséges határokat, így marad érvényes, időszerű. Több versében a magyar kultúra és nemzet egységéért is lázad és reménykedik.

Nagy László ébren tartja az egyén és a közösség önazonosság-tudatát.

Pár sor például az Inkarnáció ezüstben című versből:

„Itt maradunk magas hazánkban 
a havazás fehér szivében
hallatlan örvény-kerékben 
itt nem horpad be a halánték 
határainknak vérnyoma nincs”
–nem folytatom.

Nagy László valóban nem volt közéleti költő, versei olyan mértékben áttételesek.
A vak remény című négysoros verse:
„Sarki hideget, sivatagi hőt 
a vak remény szívemen össze-vet, 
háborgóbban imádni nem lehet 
halállal kacér hazát, szeretőt.”

Miközben fölépíti költészetének világképét, az elidegenedett kor kételyeivel is szembesíti. A
Versben bujdosó c. versét így kezdi:

„Versben bujdosó haramia vagy,
fohászból, gondból,rádszabott sorsból
hirhedett erdőt meg iszalagos 
bozótot teremtesz magad köré…”.
Ez sem tartozik a könnyen érthető versek közé, de – gyönyörű.

A minőség szerez verseinek érvényt, a mítoszokat és folklórt integráló áramlatokba
illeszkedve. Verseiben fegyelem, robusztus erő, indulat feszül.
Mindössze 53 évesen, 1978 januárjában hunyt el óbudai otthonában. Fejszobrát láthatjuk a
ház előtt.

fotó: Iszkáz Nagy László emlékház Bolgár szoba

Katona Éva interjúja Nagy Lászlóval 1965-ben készült, ebből két gondolat:

A közérthetőség témában:

„Bizonyos vagyok, hogy verseim sokakhoz szólnak. Tudom azt is, hogy néhány írásom
sokaknak nehezen fölfogható vagy majdnem érthetetlen… Tanuljanak ők is, legyenek
figyelmesek, küzdjenek meg a versért.”
A költő hatalmáról: „Személy szerint nem törekszem hatalomra. Ilyen hatalmam ha volna: elveszteném. Verseimben hatalom van”.

Kormos István, a régi barát hosszú beszélgetése Nagy Lászlóval, 1975-ből ma is visszanézhető. A vége felé ezt mondja Nagy László, nem szó szerint: az ember agresszív – hogyne lenne igaz ez ma is. Az ember biológiai vonatkozásai megmaradtak, de a remény is megmarad, mondta Nagy László. Ezért utolsó üzenete a jövőnek: „ha lesz emberi arcuk egyáltalán, akkor csókolom őket, ha lesz emberi szellemük, üzenem nekik, tudatom velük, csak ennyit tudtam tenni értük”.

1994-ben kiadott Naplójából az esendő ember élete tárul elénk: Krónika-töredék. Nagy László
naplója 1975. február 14-től 1978. január 29-ig. Halála előtti napjáig.

2023-11-09
Györgypál Katalin

Képek a Krúdy Kör Iszkázi látogatásáról: 2022-07-10 fotók : M. Nyulász Kriszta

ANYANYELVEM, Orosz Margit verse

ANYANYELVEM

Mint a fán futó erezet,
S talajban a gyökérzet,
Testem nagy artériája
Szívem hangos dobbanása.

Anyámnak mézédes szava,
Apámnak kemény igaza,
A lépésem muzsikája
Feszül elődök húrjára.

Az erő, az ősi erő,
Keresztútnál az útjelző.
Láng, mely perzseli bensőmet,
S máglyát rak tetteimnek.

Ady ős, buja szavára
Attila nyugtalansága
Felel, munkál és él bennem.
Nyelvük szült, teremtett engem.

Szívünk kincse, örökségünk,
Élj, virágozz, el ne vesszünk!

Szerzői jog védett

Orosz Margit

 

Magyar nyelv, Orosz Margit verse

Magyar nyelv 

„Nyelvében él a nemzet!”
Hiszem, hogy így lesz tovább,
hiába integetnek
szimbólumok ostobán,
internet világában
nyelvet öltenek reám.
Hosszú hangzók ékezet,
rag nélkül futnak tova,
száguldó idő nyelvünk
legyőzi, mint mostoha,
orcátlan, hitehagyott,
becstelen anya hagyja
el egyetlen gyermekét.
Magyar nyelv! Útitársunk
itthon, s idegenben,
kínok között poggyászunk,
dallá válik örömben,
szívem, szemem, szellemem,
konokságom és hitem
lelkemben, mint őrtüzet,
magyarságom meglelem.
Anyanyelvem megőrzöm!

Szerzői jog védett

Orosz Margit

 

Jousse Erzsébet: Semmi vers

Semmi vers

Semmiről írni a legegyszerűbb.
Semmiről írni semmiség.
Ha nézed a nagy semmit körülötted:
üvöltve tátong a semmiség.

A semmi nem körvonalazódik.
A semminek soha sincs halmaza.
A felhalmozott semmiség is,
nézheted bárhogy, egy nagy nulla.

A semmit nem lehet kigúnyolni.
A semminek nem árthat semmi sem.
Ha a semmi nagy kerek nulla lenne,
nem lenne benne semmi sem.

A semmit, azt mindenhol megtalálod,
de soha nem látja senki sem.
A semmit, ha kezeddel megmarkolod,
nem lesz kezedben semmi sem.

A semmiről annyi mindent elmondtam.
Túl sok is volt, vagy tán semmi sem?
Végül is, ha mindezt megértetted,
mit értettél meg? Semmit sem.

 

Szerzői jog védett

Jousse Erzsébet

Kéhli Vendéglő 2023 11 09

Kéhli- Krúdy Kör est, Dévai Nagy Kamillával

Annak ellenére, hogy a megszokott idő előtt fél órával kezdődött az est a közönség nagy számban és ídőben megjelent.

Várva vára az est kezdetét.

Az est első fellépője Orosz Margit költő volt.

Varázslatos egyénisége, kellemes hangja hamar elvarázsolta a közönséget.
Négy verset adott elő.  Verseivel megemlékezett a november 13-i Magyar Nyelv napjáról .

2011-ben az Országgyűlés november 13-átmagyar nyelv napjává nyilvánította; arra emlékezve, hogy 1844-ben ezen a napon fogadták el a magyar nyelvet hivatalossá tevő törvényt, a magyar nyelvről és nemzetiségről szóló II. törvénycikket.

Magyar nyelv 

„Nyelvében él a nemzet!”
Hiszem, hogy így lesz tovább,
hiába integetnek
szimbólumok ostobán,
internet világában
nyelvet öltenek reám.

ANYANYELVEM

Mint a fán futó erezet,
S talajban a gyökérzet,
Testem nagy artériája
Szívem hangos dobbanása.

Anyámnak mézédes szava,
Apámnak kemény igaza,
tovább

Dévai Nagy Kamilla művésznő műsor próbáról érkezett közénk.
Az  Urániában készül az 55 éves pályafutásának öröm koncertjére. Beavatott minket a koncert meglepetés részleteibe és zenélt nekünk.

Felolvasott 3 részes életrajzi regényéből részleteket.

Így ismertük meg a tejbe lőtt határőr történetét.

A koreai vendégszereplés népdal éneklése amolyan „Éhezők viadalás” Hőstörténetét.

Persze mindkét elbeszélés izgalmas, kalandos pályafutásának humoros része volt. -Így utólag- ezt még saját szavaival és humorával, zenéjével is megfűszerezte. 

Harmadikként Dr.Györgypál Katalin a Kláris főszerkesztője következett és olvasta fel Nagy Lászlóról készült ismertetőjét.

 

Részlet az esszéből:

Korai verseinek ellenére Nagy László festőművésznek készülve érkezett 1946-ban Budapestre, de versei is születtek; mint mondják, korabeli versei a népi kollégista „fényes szellők” mozgalom lázas ábrándjait tükrözik. Fontos azonban, hogy mély barátságok születtek ekkor Kormos Istvánnal, Simon Istvánnal, Vígh Tamással.”

Teljes eszé itt olvasható

Őt Jousse Erzsébet követte, aki saját verseiből olvasott fel nekünk.

S, hogy a vidám hangulatot táplálja előadta a saját Semmi címűversét.

Semmi vers

Semmiről írni a legegyszerűbb.
Semmiről írni semmiség.
Ha nézed a nagy semmit körülötted:

üvöltve tátong a semmiség.
Olvasom

Ekkor Német Nyiba Sándor átvette a mikrofont és a Semmi helyett,

Dévai Nagy Kamillának Krúdy Gyula díjat

Díjat átadta: Németh Nyiba Sándor , Stancsics Erzsébet, Kanizsa József, Zsuzsa Mihály, Dr.Györgypál Katalin

Az idő nagyon szaladt és a Kéhli Vendéglőben időre kellett elhagyni a termet így a további szereplők egy kicsit rövídíteni kényszerültek mondandóikat.

Legközelebb majd bővebben beszélhetnek.

Takács Lászó

Takács Lászó

Jókai Mór munkásságát mutatta be röviden

Aki szemfüles a galéréban bele is olvashat előadásába

Zsuzsa Mihály

Zsuzsa Mihály

Internet c. kupléját adta elő

Őket követte Szekeres Tibor költő és festőművész aki saját kötetéből olvasott fel 3 verset olvasott fel.

A szemfülesek a galériában megtalálják a verseket.

Képzőművészeti alkotásokból sem volt hiány az este mert Kádi Péter 4 alkotását is megcsodálhattuk a felolvasott verse mellett.

Ködfátyolruha , Kádi Péter  Olvasom

Festőművészt, Major László Sándor kérdezte műveiről.

 

Végleges helyére került Dudás Sándor Krúdy című festménye, ami mostantól a Kéhli Vendéglő bejáratát ékesíti.

Felszerelte: Major László Sándor, Németh Nyiba Sándor közreműködésével.

Aki ott volt felejthettlen élménnyekkel tért haza. A szereplők a Dzsentri teremben Krúdy pecsenyéztek a közönség a vendéglő előtt beszélgetett.

Hálásan köszönjük a szereplők, szervezők közreműködését!

Majorné Nyulász Kriszta

2023 11 12

Fogadjátok szeretettel a rendezvényen készült képeimet is. 

Krúdy est Újpest 2023 11 02

Krúdy est Újpest 2023 11 02

 Kezdj a miérttel!

(Simon Sinek után szabadon )

Ez jellemezte igazán Horváth Edit remek műsor koncepcióját és műsorvezetését november 2-án Újpesti Szabó Ervin könyvtárban megtartott Krúdy esten.

Edit gondoskodó szeretete okán az est mécses gyújtással indult.  Tiszteletet és emlékezést engedve Halottak napja kapcsán az elhunyt Krúdy tagokra, Krúdy Gyulára.

 

Az estet Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke nyitotta meg,  Radnóti Miklós Mint a bika című versével.

Verset itt hallgathatod meg Végvári Tamás előadásában.

Erdődi Gábor

Erdődi Gábor

Költő, múfordító

William Blake

verseket olvasott fel saját fordításában. Elhangzott: Díszek Tigris című vers

„Tigris! Tigris! szikra-szem
Rém-erdei éjjelen
Mily isten gyúrt nap alatt
Szimmetrikus szörnyalak?” (Erdődi Gábor fordítása)

Farkas Bíborka

Farkas Bíborka

író, költő

„Alsós koromban képregényírással szórakoztattam magam, ” tudtuk meg bemutatkozásában.

Majd részletet halottunk  könyvéből a druida megpróbáltatásiról. 

Magyary Hunor

Magyary Hunor

író, költő

Hunor sportoló és magánnyomozó múltjába kaptunk betekintést.

A mikor kérdésre így válaszolt. ” Két pénzbehajtás között írtam egy romantikus verset”

Ezt megfejelte könyvének egy humoros részletével is.

Satrafa története igen elgondolkodtató……

Szedő Tibor

1979-ben született enyhe értelmi fogyatékkal. Ötévesen kezdett el a BVSC-ben úszni. Tizenöt évesen a spanyolországi Európa-bajnokságon két ezüstérmet szerzett a váltókban, pillangóúszásban pedig bronzérmes lett2000-ben a Sydney-i paralimpián a 4×50 méteres vegyesváltóban paralimpiai bajnok lett.

olvashatjuk a Paralimpiai Olimpiai bizottság weblapján.

Szedő Tibor e mellett Krúdy Ezüstérmes író,költő . Legújabb vesres kötetét a héten mutatta be Csepelen. Megtudtuk az írás tudománya felé, nagynénje Marék Veronika író, grafikus indította el.

Szabó Márta

Szabó Márta

Krúdy díszokleveles író, költő

Mártitól megtudtuk, hogy 7 gyermekes nagycsaládból érkezik. Gyermekként kis faluban lakott. Így iskolásként kollégiumban élt. A kollégium könyvtára kisgyermekként számára a Csodák Palotája volt. Mintegy elvarázsolt kastélyban érezte magát a könyvtár falai között.

Természetesen szebbnél-szebb rövid verssel örvendeztetett meg minket.

Molnár Julianna

Molnár Julianna

Krúdy díszokleveles író, költő

Teljes nevén Jágerné Molnár Julianna Budapesten Pesterzsébeten él és itt  is dolgozott. Sok kisgyermek életét növelte munkás évei alatt hiszen óvónőként, fejlesztő pedagógusként dolgozott. Látható is csodás vidámságán, érdeklődő, szerető tekintetén.

Versírásra egy csodálatos szerelmi látomás indította el 2021 őszén. Szerelmes és Istenes versei ámulatba ejtették a Krúdi kör jelenlévő közönségét.

Fehér Ágnes

Krúdy Kör estjén Fehér Ági festőművészként jenet meg. Csodálatos képei, a könyvtár földszinti olvasótermében tekinthetők meg. A tűz, az ablak képei számomra remek élményt nyújtanak.

Mint láthatjátok a házikedvencekről készült festményei is figyelemreméltók.

Ha ez még nem lenne elég megtudtuk van egy 10 éves nagyfia Marci és egy pici leánykája is.

Na , de még ezt is tudja fokozni mert egyszer csak előkerült  egy vastag regény is a kincsestárából. Barátainak és olvasóinak csak az volt a kifogása a könyv ellen, hogy olyan nehéz mint egy fél tégla.

Bemutatkozásnál a könyv fülszövegét is felolvasta.

Szöllősi Dávid

Krúdy Kör irodalmi estjeiről a zene sem hiányozhat. Ma Dávid a Rimszerész mandolint ragadt és 3 zeneszámmal örvendeztett meg bennünket. Ebből 2 a Halottak napjához kapcsolódott és zárószámként egy vidám dallal is meglepett bennünket.

Tartalmas Irodalmi est jó hanulata megragadta a jelen levő költőket is. Így Takács László, Jousse Erzsike, Balázs Erzsi , Reményi Éva, Nguyen  Piroska is meglepett bennünket 1-1 verssel.

 

Gedon Péter

Krúdy Kör nagy hangsúlyt fektet Krúdy Gyula megismertetésére. Így ez az est sem múlt el Krúdy történet nélkül.

Péter építész ,festőművész jól ismeri Krúdy Gyula törzshelyeit. 
Így mesélt az egyik kedvenc törzshelyéről  a Mélypincéről is. 

 

Mitől mély pince? 

A kocsmát egy meglévő kb 6 emelt mély római korra datált pince felölé építették és innen hozta Poldi bácsi a jó bort a nála vendégeskedő írodalmároknak, így Krúdy Gyulának is  a régi Tabánban.

Vidám, tartalmas, bizsergető szellemi fürdő részesei lehettünk a könyvtár olvasótermében a Krúdy Kör szervezésében. A teljességhez hozzá tartozik új költővel is gazdagodott a Krúdy Körösök népes tábora.

Az estet Németh Nyiba Sándor  József Attila szavalata zárta, majd szerény, vendégfogadás, de annál melegebb barátságosabb beszélgetések zárták  találkozónkat.

Hálásan köszönöm minden résztvevőnek, szereplőnek Horváth Edit műsorvezetőnek, Németh Nyiba Sándor elnöknek munkáját!

Legközelebb a könyvtárban, dec 7-én találkozunk, ami a egyben a 2023 as Krúdy estek utolsó irodalmi ünnepe lesz.

Majorné Nyulász Kriszta
2023 11 04 

IRODALMI TÁBOROK, KRÚDY GYULA SZÉPÍRÓ SZELLEMISÉGÉBEN Németh NYIBA Sándor írása

IRODALMI TÁBOROK, KRÚDY GYULA SZÉPÍRÓ SZELLEMISÉGÉBEN

Negyvenkettedik teltházas író,- költő,- festő,- művészeti alkotótábor valósult meg Németh Nyiba Sándor Krúdy Kör elnök vezetésével.

Helyszínek:Aranyosapáti, Sitke, Balatonszárszó, Kiskőrös, Celldömölk, Gárdony, Esztergom, Makó, Balassagyarmat, Somlóvásárhely, Horpács.

Aranyosapáti tábor:

Lovagvár tulajdonosai, Nick Ferenc és felesége Katalin, lányuk Annamária fáradhatatlanul megteremtették az ideális körülményeket. Tartalmas programokon vehettünk részt. Meglátogattuk a környék nevezetességeit, többek között Kölcsey sírját, iskolákban, a környék idősek otthonaiban, művelődési házakban, színes programokkal terjesztettük a kultúrát. Mindenütt szíves fogadtatásban volt részünk. Ellátogatott a táborba a mindannyiunk által tisztelt Farkas Bertalan az első magyar űrhajós, akivel kétórás beszélgetést folytatott NYIBA az űrutazásáról és elhangzott a neki írt zenés verse, dala. Lenyűgözte a tábor hangulata, több alkalommal ellátogatott a rendezvényekre. A tábor művészei elmentek Farkas Bertalan szülőhelyére, Gyulaházára. Táborunkat megtisztelte Ratkó József legendás költő özvegye és fiuk József, aki tanítványom volt a Testnevelési Egyetem Továbbképző Intézetében. Előadásuk során megosztottak titkokat, érdekességeket a költő életéről.

Sitke tábor:

A Kovács család patinás sitkei kastélyában, korhű közegben több alkalommal táboroztunk. Nagy tudású irodalmárok tartottak előadást a költészet tudományáról. Megtisztelt bennünket a Kossuth-díjas Baranyi Ferenc író, költő, a József Attila-díjas Devecsery László író, költő. Balázs Fecó által támogatott sitkei kápolnában és a helyi katolikus templomban szavaltunk. Néhányan részt vettünk Merseváton Tóth II. József az Aranycsapat legendás csatárának szülőfalujában, a róla elnevezett pálya és öltözője került avatásra.

A Krúdy bronzérmes Batári István megfestette Tóth II. Józsefet, ami átadásra került, az ünnepségen elhangzott az Aranycsapat c. DE-PRESSION EGYÜTTESEM dala.

Balatonszárszó tábor:

Gémes Fogadóban több alkalommal találkoztunk. „József Attila emlékének
ápolása”, a költő óriás a Makai nyaralóban, testvére férjének családjával Szárszón töltötte élete utolsó idejét s napjait. József Attila múzeumban szavaltunk, megemlékeztünk. Meglepetésvendégünk volt dr. Garamvölgyi
László dandártábornok, aki megírta József Attila halálának tisztázatlan körülményeit.

Előadást tartott Kaiser László irodalmár, dramaturg és néhai Németh Oszkár, a Fonográf dobosa. A jókedv, vidámság sem maradhatott el, esti bográcsozás, ének, baráti beszélgetés után a szombat esti diplomaosztó gálaműsor ünnepélyes keretek közt történt.

Kiskőrös tábor:

Szarvas Fogadóba többször visszatértünk: „Petőfi Sándor emlékének ápolása”. Szülőháza a Főtéren található, tiszteletére ott szavaltunk mindannyian. Előadást tartott Székely Gàbor Petőfi-kutató, ellátogatott ide is Dr. Garamvölgyi László és Kaiser László, valamint Dr. Vermes György a „limerick királya” és Csiga Sándor P. Box szövegírója és Tóth Miklós „Adj helyet magad mellett” dalszerzője.

Celldömölk tábor:

Vadvirág Hotelben „Weöres Sándor és Károlyi Amy emlékének ápolása” Csöngén, Weöres Sándor emlékházban Turi Török Tibor szobrász domborműveit, Gémes Kata és Gál Mihály festményeit avattuk a költőkről. Előadást tartott dr. Mesterházyné Jánosa Magdolna Weöres Sándor-kutató a házaspárról. Celldömölki Művelődési Házban előadást tartottam a költő óriások életéről.

Gárdony tábor:

Viking Hotelben táboroztunk „Gárdonyi Géza emlékének ápolása”. Gárdonyi szülőházába látogattunk, megemlékeztünk az író-költőről szavaltunk. Előadássorozaton vettünk részt, Gárdonyi és Csoóri Sándor életéről hallottunk történeteket. Bakonyi István irodalomtörténész a Gárdonyi házának falán lévő domborművek történetéről mesélt.

Esztergom tábor:

Szent Adalbert Hotel adott otthont „Babits Mihály emlékének ápolása”. Az Esztergomi Bazilikába látogattunk, a kupola kávézó- ilátóban szavaltunk.
Előadást tartott Dante-ról Madarász Imre irodalomtörténész. A zene sem maradhatott el, a legendás Szigeti Ferenc, a Karthago Együttes alapítója gitározott. Néhányan ellátogattunk Babits és Török Szofi nyaralójához, élő videó bejelentkezéssel megemlékeztem a házaspárról. A hotel impozáns konferencia termében Török Nándor beszélt Babits munkásságáról.

Makó tábor:

A Glorius Luxus Hotelben királyi ellátásban részesültünk „József Attila emlékének ápolása”. Az Espersit Házba látogattunk, ahol József Attila legkedvesebb diákkori éveit töltötte. Espersit János jómódú ügyvéd, irodalom imádó támogatta József Attilát anyagilag, erkölcsileg. Juhász Gyula is itt talált otthonra nagy szeretetben. József Attila szobája, ágya a mai napig látható, frissen megvetve. Makó történelmének rejtelmes titkait tártuk fel. Meglátogattuk a Skanzent, a nagy múltú Korona Szállóban étkeztünk. Dorogi Sándor,
Balatonszárszó expolgármestere, aki Makón töltötte gimnáziumi éveit, nagy költőnk életéről mesélt. A makói művelődési ház részére adományoztuk Batári István festőművész József Attila portréját.

Balassagyarmat tábor:

A Cédrus Club Hotelban töltöttünk három napot. „ Szabó Lőrinc és Krúdy Gyula emlékének ápolása”. Szabó Lőrinc gyermekkori háza előtt, ahol szüleivel lakott, megemlékeztünk és a mellette levő Svejk Vendéglőben ebédelünk, vacsoráztunk. A nagy múltú étterem tulajdonosa irodalomkedvelő, nagy megtiszteltetésnek tartotta, hogy a Krúdy Kört vendégül láthatta. Az étteremben elhelyeztük Baráti István Szabó Lőrinc portréját. Átmentünk Szlovákiába, ahol Krúdy ősei éltek. A temetőben és az emléktáblánál megemlékeztünk a szépíró Krúdyról, szavaltunk, történeteket meséltünk. A Cédrus Club Hotelnek ajándékoztuk Kassák József festményét és Wittenberger Erzsébet Krúdy portréját. A hotel halljában festmény kiállítás is megrendezésre került.

Somlóvásárhely tábor:

A Kolonics Pincészet adott otthont a Krúdy táborozóinak. „Nagy László emlékének ápolása”. Ellátogattunk Iszkázra, Nagy László és felesége, Szécsi Margit egykori otthonába, ami jelenleg emlékmúzeum. Átadtuk Gémes Kata festőművész Nagy László és Gál Mihály festőművész Szécsi Margit festményét az emlékmúzeum részére. Átadásra került Turi Török Tibor szobrász domborműve Nagy Lászlóról. A múzeumban megmutattuk a közönségnek a szobrászművész Krúdy mellszobrát, mely az óbudai Krúdy Gyula Gimnáziumba került. A Pincészetben megrendeztük a szavaló,- festmény,- énekversenyt. Komoly díjazásokat kaptak a versenyzők: a Biro Family nyomdától és a Kéhli Vendéglőtől valamint a Zila Kávéháztól. Somló Tanúhegy sok borkülönlegességet rejt, az összejöveteleken megkóstoltuk, ami igen jó hangulatban zajlott az irodalmi beszélgetéseken.

Horpács tábor:

Kálmán Kertje a szállásunk neve. „Mikszáth Kálmán emlékének ápolása” Horpács misztikus település, Mikszáth család birtoka, kedvelt kúriája a kis faluban található, eredeti bútoraival, személyes tárgyaival. Azon szerencsések közé tartoztunk, akik még eredeti állapotában tekinthettük meg. Horpács polgármestere, Molnár Zoltán Gábor tárlatvezetése visszarepített bennünket Mikszáth egykori földi életéhez. Elmondta, hogy az épületet lezárják, renoválják, sokáig nem lesz látogatható. Mikszáth Kálmán feleségének sírja itt található, tiszteletünket ott is leróttuk. A kúriában átadtuk Batári István festőművész Mikszáth Kálmán festményét. Turi Török Tibor domborműve is elkészült, majd a felújított kúriában kapnak otthont. Ipolyszécsényke településen megrendezték a Palóc Találkozót, ahol a Krúdy Kör tagjai bemutatkoztak. Ember István főszervező meghívásának tettünk eleget. Kálmán Kertje Hotelnek Jousse Erzsébet író, költő, festő Mikszáthról készült alkotását átadtuk, ami rögtön a falra is került.

Az éjszakában nyúló tartalmas beszélgetések összekovácsolták az írókat, költőket. Izzott körülöttünk a világ, az emberi egok határtalanok, de ebben a közegben a lelkek mélységében mindenki önmagára talált. Naponta, többszöri lehetőség volt a bemutatkozásra, szavalásra, és egymás életútjának megismerésére. Számomra megtiszteltetés volt, hogy a Krúdy Irodalmi Kör Alkotó Táborai az NKA Nemzeti Kulturális Alap és az Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat támogatásával valósulhatott meg. Az élet tele van kihívással, bánattal, örömmel, a gondolkodás szentélyében, az őszinteség kuckójában; az Alkotó Táborokban otthonra leltünk.

„NE SZÉGYELLD, HOGY VAN LELKED, AZ ÉLET NEM FELEJT”

Budapdest, 2022. Szeptember 21.
Németh Nyiba Sándor
író, költő, zeneszerző
A Magyar Kultúra Lovagja
Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke

Krúdy Gyula a szépíró Németh NYIBA Sándor esszé

Krúdy Gyula a szépíró Németh NYIBA Sándor esszé

KRÚDY GYULA A SZÉPÍRÓ, A HALHATATLAN LEGENDA

Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, 1933. május 12.)
író, újságíró, a magyar modern próza kiemelkedő alakja.

Kisdiák Krúdy

A KIS KRÚDY, MINT CSELÉDLÁNY FIA

Apja, Krúdy Gyula (1850–1900) dzsentri jómódú ügyvéd, városi képviselő, kisnemesi gyökerekkel. Anyja,  Csákányi Julianna, a Krúdy család cselédje, alacsonyabb származású. A tizedik gyermekük születése után kötöttek házasságot. Az író elsőszülöttként látta meg a napvilágot. Nagyapja tudomására jutott, hogy a család szobalánya, az akkor 18 éves Csákányi Julianna gyermeket vár fiától, haragjában elzavarta a szolgálólányt a háztól, aki pár hónapig terhesen kőművesek mellett dolgozott. Krúdy apja azonban szobát bérelt számára, és ezt látván a család is megenyhült, a szolgálólányt, fiuk párjaként visszafogadták. Krúdy szülei nagyon eltérő társadalmi rangjának köszönhetően jól ismerte a szegénység és a gazdagság világát is, ami írói munkásságán lépten-nyomon felfedezhető.

Anyjától, s talán még inkább apai nagyanyjától, Radics Máriától örökölte színes fantáziáját, bohémsága bizonyára Krúdy nagyapjától, a 48- s honvéd vitéztől és legendás nőcsábásztól ered.

Apja józan életű ügyvéd volt, aki gyermekeit szigorban, de szeretettel nevelte. Fiát is ezen a pályán szerette volna látni, élete végéig nem tudott beletörődni, hogy író lett belőle.

IFJÚ KRÚDY, MINT FÉRJ

Nyíregyházán a gimnáziumi évek alatt kezdett el írni. Az iskola újságában és a Nyírség összes lapjaiban megjelentek publikációi. A helyi sajtóban felfigyeltek csavaros gondolataira, fordulatos, érzelmes írásaira. Budapestre, amikor felkerültek a publikációi, Spiegler Bellát kérték meg, hogy foglalkozzon Krúdy Gyulával. Ő indította el az írói karrierjét Budapesten és
az országban. Később feleségül vette és született tőle három gyermeke: Gyula, Ilona és Mária majd a második házasságából Váradi Zsuzsannától született Krúdy Zsuzsa.
Krúdy magányos farkasként élte az életét, semmilyen irodalmi körhöz nem tartozott, egyszer ellátogatott a Petőfi Társaság rendezvényére, többet nem ment. Ezzel lezárult az irodalmi körök látogatása. Sajátos, egyedi írásstílust alakított ki, a gazdag szókinccsel rendelkező író belopta magát az olvasók szívébe. Elkezdődött az újságírói karrierje, élete folyamán, több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után.

Krúdy Gyula és Spiegler Bella

Krúdy Család

Kicsapongó életet élt, mindennap járta az éjszakai szórakozóhelyeket, bordélyházakba járt. Krúdy konflissal és fiákerrel közlekedett, lovas bérkocsival. A kocsisok gyakran tették fel azt a kérdést: Krúdy úr hová megyünk? A válasz így hangzott: Haza, de nagy kerülő úton!

Meteor szálló,

Ma a VII. kerületi Polgármesteri Hivatal működik benne.

Kedvenc helyeit mindennap végigjárta. A Meteor Szállót, A Három Hollót, Japán Kávéházat, Magyar Király Hotelt, Tabánt. A házassága Bellával megromlott, a kicsapongó életvitele miatt.

részlet Krúdy Gyula Szépvadászné tabáni kocsmái c írásából

„– Nem kell komolyan venni az életet, csak a jó bort kell mindig keresni – mond Szépvadászné.
De amint a Görög utcai toronyban delet ütött az óra: már eltűnt Szépvadászné.

ROYAL SZÁLLODA, MARGITSZIGETI SZÁLLÓ KALANDOK

Krúdy megismerkedett Váradi Reginával a Royal Szálló igazgatójának feleségével, szerelmi viszonyt folytatott a hölggyel és beköltözött a szállodába. Később egy alkalommal Váradiné meghívta a siófoki nyaralójába Krúdy Gyulát, akkor találkozott először a 16 éves Zsuzsa lányával. Az első pillantásra szerelmesek lettek egymásba, Krúdy az ottlét után magával vitte a fiatal lányt. Váradiné és férje utánuk mentek, a pályaudvarról hazahozták. A későbbiekben Zsuzsa bekerült egy internátusba, majd megkereste az írót, ekkor már a margitszigeti szállóba lakott. Odaköltözött, majd 19 éves korában terhes lett kislányukkal Zsuzsannával. Krúdy elvette feleségül a nála 21 évvel fiatalabb hölgyet.

A PÉNZ HATALMA KRÚDY ÉLETÉBEN

Krúdy Gyulának az életviteléhez nagyon sok pénzt kellett, ezért mindig talált támogatókat, pályázatokat, ahol hozzájutott nagyobb összegekhez. Jó viszonyt ápolt a cukorgyáros irodalomtörténész Hatvany Lajossal, egyik alkalommal meghívta az osztrák kastélyába, két hétig ott tartózkodott. Krúdy levelet írt feleségének, hogy sajnos még nem sikerült beszélni anyagiakról a Lajossal,

„de úgy látom nagy a gond, mert az asszonynál van a pénz”.

Krúdy Gyula egyik alkalommal hazautazott szüleihez Nyíregyházára. Édesapja nem volt otthon. Elkérte édesanyjától a lovakat és elindultak mulatni a kocsissal. Egész hajnalig ment a dorbézolás, ettek, ittak, énekeltek, majd délelőtt megjelentek gyalog. Édesanyja megkérdezte, hogy hol vannak a lovak? Krúdy Gyula azt felelte, hogy otthagytuk a lovakat számla ellenében. Édesanyja egy nyaklevessel válaszolt, majd kiváltotta a lovakat.

Az első házasságából született Mária nevű lánya egy szomorú levelet írt az édesapjának: „édesapa te egy jó nevű gazdag író vagy, édesanyánk nagyon nehezen nevel bennünket, néha még ennivalót sem tudok vinni az iskolába. Segíts nekünk, hogy tudjak tovább tanulni, küldjél nekünk egy kis pénzt”.

 

Egy irodalmi pályázatot nyert Krúdy Gyula és Móricz Zsigmond, 7000 korona volt a fődíj. A győzteseknek a pénz bizonyos százalékát fel kellett ajánlani a fiatal és szegény íróknak. Krúdy levelet írt a kuratórium vezetőjének, Kosztolányi Dezsőnek, hogy nem szeretné nyilvánosan átvenni a díjat, mert akkor oda jönnének azok az emberek, akiknek tartozik. Nem lenne elég a díj összege a kifizetésre, még neki kellene kipótolni. Egy év múlva új levelet írt az író, melyben kérte Kosztolányit, hogy most én vagyok a szegény, kérném a pályázatból a támogatást. A válasz Kosztolányitól: sajnos már nem vagyok a kuratórium tagja.

Boros pohár

KRÚDY ÉS A GASZTRONÓMIA

Krúdy nagyon szerette a különleges ízeket. Az Újházi-tyúkhúsleves a szakács Újházy Ede barátja találmánya. Krúdy egyik kedvenc étele lett, gyakran rendelt Újházy-féle tyúkhúslevest. Krúdy népszerűsége tette híressé sokunk kedvenc ételét.

Repertoárjába tartozott a velős csont, mely nem más, mint főtt marhacsont pirítóssal tálalva. Az íróról nevezték el a fűszeres sertéshúst, a Krúdy pecsenyét. A legenda nevéhez fűződik a

Krúdy Fröccs: 1 l borban 1 dl szóda és 9 dl bor.

 KRÚDY MUNKÁSSÁGA

Krúdy a munkában nagyon kitartó, következetes és fáradhatatlan munkabírása volt. Műveit a kritika és a közönség is értékelte, ám az 1920-as évekre szinte elfelejtették. A második világháború után viszont elfoglalta az őt megillető helyet irodalmunkban és ma is a 21.század egyik legjobb és legjelentősebb prózaírójának tartják számon.

Krúdy Zsuzsa lányának mondta: ha nem Krúdyt, akkor Jókait olvass!

Krúdy Gyula egyértelműen kicsapongó életet élt, a zűrös élete mellett, már említettem, hogy több mint kettőezer cikket, közel háromezer novellát és közel kilencven regényt hagyott maga után. Leghíresebb művei: Hét Bagoly, A vörös  postakocsi, Szindbád, Álmos könyv (apai nagyanyja naplójának ötletéből született meg).

Több, mint húsz álnéven publikált. Leggyakoribbak: Ábrándi, Nők öreg híve, Óbudai remete, Régi ablakok alatt sétáló, Szindbád.

 

Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi című regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás. Margitszigeten a nagy és kis szállóban Bródy Sándorral és Szép Ernővel lakott. Krúdy Gyula és Ady Endre nagyon jó barátok voltak, Ady Endre éjszakái címmel egy könyvet is írt Adyról. A Nyugat szerkesztősége Krúdyt kérte fel, hogy megírja a nekrológot Ady haláláról. 

1978. KRÚDY GYULA
Krúdy Gy. (1878-1933) születésének 100. évfordulója alkalmából. Tervező Kass János

PILISY RÓZA A MŰVELT KURTIZÁN „A MAGYAR KAMÉLIÁS HÖLGY”

Apponyi gróf felfedezettje Pilisy Róza, aki kitűnt szépségével és okosságával, a gróf pártfogoltja lett. Tanítatta, később lakást vásárolt neki. Róza úgy döntött, hogy férfiak társaságában fog művelődni, társalkodó hölgy lesz. Tehetős kuncsaftok segítségével – Apponyi gróf, hercegek és királyok, politikusok, jómódú, befolyásos férfiak – felépült a Magyar utca 21. szám alatt Pilisy Róza patinás, elit fogadója. A férfiak titkos találkozóhelye, ahol az irodalom és az erotika jól megfért egymás mellett. Krúdy Gyula egyik törzshelye volt, szerelmi szálak fűzték Rózához. Pekár Gyula irodalomtörténész, író, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagozatának a tagja, államtitkár, Pilisy Róza törzsvendége, a nagy szerelme lett. Pekár arra kérte Rózát, hogy
hagyjon fel a ház vezetésével, akkor elveszi feleségül. Róza nem akart felhagyni, dulakodásba fajult a vitájuk. Róza nagyon súlyosan megsérült. A rendőrség megjelent a helyszínen és megállapították, hogy ő nem követhetett el öngyilkosságot. Pekár Gyula nagyon befolyásos ember volt, ezért elsimította az ügyet, nem lett következménye. Később Pilisy Róza elmesélte Krúdy Gyulának az igaz történetet, majd megírta a Francia kastély című kisregényében. Pekár Gyula kezébe került a könyv. Magára ismert a regényben, sértve érezte magát, mindent elkövetett, hogy tönkretegye Krúdy Gyulát. Betiltatta a könyveit, kiköltöztette a margitszigeti otthonából, munkát nem kapott, tönkrement.

Krúdy Gyula

KRÚDY GYULA VÉGNAPJAI

Krúdy már nagyon beteg volt, szív, máj, tüdő problémákkal küszködött, többször kezelték a Liget Szanatóriumban. Sajnos segíteni már nem tudtak rajta. Krúdy Gyula végnapjai igen szomorúak voltak a Templom utca 10. sz alatt. Az Óbuda Önkormányzata szükséglakást biztosított a családnak. Egy szoba-konyhában lakott feleségével és lányával, nagyon rossz körülmények között. A közös udvaron disznókat is tartottak. Kevés volt a lakbér és a fizetnivaló, de már azt sem tudta kiegyenlíteni, tartozást halmozott fel. Kapott egy levelet 1933. május 5-én a hivataltól, hogy ki kell költözni a lakásból, de az író ezt már nem érte meg. A szépíró Krúdy Gyulát itt érte a halál 1933. május 12-én hajnalban élete 55 évében. Felesége a halál órájában nem tartózkodott otthon. Surány Pál mérnök szerelmével vigasztalódott, sokszor éjszakára is a férfi bécsi úti lakásában tartózkodott. A gyászév letelte után hozzáment
feleségül. 

Krúdy Gyula a karizmatikus egyéniségével, különcségével, meghatározó alakja volt a magyar szépirodalomnak. Úgy élt, ahogy senki sem tudott. Bevezette az embereket az ínyenc ételek
birodalmába. Sokszínűségével a hölgyek bálványaként élhette a hétköznapok ünnepét. A 190 cm robusztus alakjában egy óriási gyermeki lélek lakott, akinek fogalmazásában megbújt a titkok világa. A szépíró bennünk lakik, mellyel átölelte Magyarországot.

Vác, 2022. szeptember 10.
Szerkesztette:
Németh Nyiba Sándor
író, költő
a Magyar Kultúra Lovagja
a Krúdy Kör elnöke