Nincs találat
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Részlet Gyárfás Tamás írásából
Most a tolnai dombok közt autózunk, ez is az óriások földje. E vidék: Szekszárd szülötte Babits Mihály s itt éltek Babits ősei akik sokat tettek a magyarság boldogulásáért, felemelkedéséért.
E vidék másik óriása Mészöly Miklós a XX. század második felének egyik legjelentősebb írója.
Legendás felesége Polc Alaine író, pszichológus végrendeletében teljes hagyatékukat és könyvtárukat Szekszárd városának ajándékozta ami lehetőséget adott a helyi lokálpatriótáknak és szakértőknek, hogy létrehozzák a Babits Emlékházat a régi Szent László—ma Babits Mihály utcában, a Babits- Kelemen család házában. Ahol helyet kapott a Mészöly Miklós-Polc Alain házaspár, a Szekszárdon született és nevelkedett a XX. század második felének jeles tagja a tragikusan fiatalon elhunyt Baka István József Attila díjas költő hagyatéka is.
Babits Mihály
Baka István
Mészöly Miklós
A nagyszámú (mintegy nyolcvan fő)—a tavasszal „Hatvanban voltunk hatvanan” most Tolnán voltunk vagy nyolcvanan. Kellemes környezetben, a „ szép” THELENA hotel vendégei voltunk. A pénteki érkezés és ebéd után Németh Nyiba Sándor költő, író, zenész , olimpiai helyezett birkózó, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke, a Magyar Kultúra Lovagja nyitotta meg a tábort, bevezetőjében köszöntötte a megjelenteket s vázolta az előadások s a programok sorrendjét. Előadásában alapos áttekintést adott Babits Mihály és József Attila életéről. Tekintettel a nagy létszám miatt lehetetlen minden előadóra kitérni, de a három nap folyamán mindenki kapott lehetőséget a bemutatkozásra: költők, írók, festők és szobrászok
A teljesség igénye nélkül: Székely Gábor Petőfi-kutató és helytörténész érdekfeszítő és lebilincselő előadása Petőfi relikviáiról, Drotleff Zoltán Krúdy Gyuláról, Dr Valkai Teréz a gyógyításhoz kapcsolódó történetet mesélt. Major László Renoir festészetéről, Mudrony Alojzia kedvenc regényírójáról, Gárdonyi Gézáról tartott érdekes előadást. Ágoston Zsolt a képzőművészet, Turi Török Tibor a szobrászat rejtelmeibe engedett betekintést. Gémes Kati Savador Dali titkairól beszélt nekünk. Jómagam Polc Alaine és Mészöly Miklós viharos, csak nem egy évszázadot átívelő közös életéből elevenítettem fel részleteket. Keskeny Farkas Anikó beszélgetett Deák Attila festőművésszel, nyugállományú alezredessel a „harcászatról” honvédelemről.. Gedeon Péter mérnök, grafikus, Krúdy életéről grafikákkal. Vacsora után szavalás és kötetlen beszélgetések.
Renoir
A szombati nap kiemelt programja volt Babits Mihály szülőházának meglátogatása, a Mészöly Miklós és Polc Alaine Irodalom Háza megtekintése megemlékezés Baka Istvánról. A délután folyamán szavalások, kötetlen beszélgetések Zajlottak.
A szombat este meglepetése a Legendás Tolcsvai Béla fellépése volt körünkben. Egy kis örömzenével kezdtek, ugyanis Németh Nyiba Sándor elnök úr az egykori De-Pression együttes dobosa volt s kitűnően gitározik. Kérdésekre válaszolva Tolcsvai Béla beszélt életéről a zenéről és kortársairól. Az örök-ifjú ( a haja már fehér) 77 éves zenész elkápráztatott bennünket s a régi legendás Tolcsvai-dalokat együtt énekeltük vele, Fantasztikus élmény volt mindenkinek.
Este:
gála és díjátadások, majd retró muzsika szólt késő estig, az Erzsébetek és Katalinok köszöntése után Németh Nyiba Sándor elnök úr értékelte a két együtt töltött nap eseményeit s megköszönte a Kör tagjainak a részvételt s az aktivitást. A vasárnapi reggeli után búcsú, közös fényképezés zárta a tábort.
2023 11.20.
Gyárfás Tamás
Néhány kép a táborból
Táborvezető: Németh NYIBA Sándor
„Babits Mihály és Török Szofi – Mészöly Miklós és Polcz Alaine és Baka István emlékének ápolása”
NÉMETH NYIBA SÁNDOR: BABITS MIHÁLY, JÓZSEF ATTILA, BAUMGARTEN FERENC FERDINÁND. KESKENY FARKAS ANIKÓ BESZÉLGET DEÁK ATTILÁVAL A HARCÁSZATRÓL. TÖRÖK NÁNDOR: HÁBORÚS KÖLTÉSZET. SZÉKELY GÁBOR: PETŐFI RELIKVIÁI SZÉKELY GÁBOR GYŰJTEMÉNYÉBEN. DROTLEFF ZOLTÁN: KRÚDY GYULA. BOKROSSY MÁRIA: KRÚDY IDÉZETEK. DR. VALKAI TERÉZ: „A JÓ A ROSSZ ÉS A CSÚF” A HÁROM GYÓGYTORNÁSZ A TÖRTÉNET. MAJOR LÁSZLÓ SÁNDOR: RENOIR. MUDRONY ALUJZIA: GÁRDONYI GÉZA AZ EGRI REMETE. ÁGOSTON ZSOLT:KÉPZŐMŰVÉSZETRŐL. TURI TÖRÖK TIBOR: A SZOBRÁSZATRÓL. GEDEON PÉTER: KRÚDY ÉLETÉRŐL GRAFIKÁVAL. DR. VERMES GYÖRGY: LIMERICK, HAIKU, TANKA. BRENYÓ JÓZSEF: GÖRÖG MITOLÓGIA. GYÁRFÁS TAMÁS: MÉSZÖLY MIKLÓS&POLCZ ALAINE. MRÁZ ERZSÉBET IRMA: A MAGYAR HELYESÍRÁS, GÉMES KATI: SALVADORE DALI. PAPP MÁRTA ILONA: HALÁPY JÁNOS BALATON FESTŐJE. BÍRÓ ANTALNÉ MARTON VERONIKA: BAKA ISTVÁN.
1. NAP, PÉNTEK 17.
11.OO -12.00 ÉRKEZÉS: HOTEL THELENA 7130 TOLNA, KASZÁRNYA U. 7.
13.00 EBÉD: HOTEL THELENA Zöldborsóleves tésztával, sertés rántott hús hagymás törtburgonya, cékla saláta
15.30 TÁBOR MEGNYITÓ, SZAVALÁS, ELŐADÁSOK: HOTEL THELENA
19.00 VACSORA: HOTEL THELENA Karfiolleves tésztával, cigánypecsenye, vegyes körettel, káposzta saláta
21.00 SZAVALÁS, ELŐADÁSOK, KÖTETLEN BARÁTI BESZÉLGETÉS: HOTEL THELENA
2. NAP, SZOMBAT 18.
7.00-9.00-ig REGGELI: HOTEL THELENA (Svédasztalos)
10.30 BABITS MIHÁLY SZÜLŐHÁZÁBA LÁTOGATÁS, MÉSZÖLY MIKLÓS ÉS POLCZ ALAINE IRODALOM HÁZA, EMLÉKHÁZBA LÁTOGATÁS VALAMINT BAKA ISTVÁN HÁZA ELŐTT MEGEMLÉKEZÜNK:
7100 SZEKSZÁRD, Babits M. u.13. (a többi emlékház is szinte egymás mellett lesz) A HELYSZÍNEN TÁRLATVEZETÉS. JÓ IDŐ ESETÉN A BABITS KERTHELYISÉGBEN SZAVALÁS, ELŐADÁSOK, KOSZORÚZÁS
14.00-14.30 EBÉD: HOTEL THELENA Paradicsom leves, holstein szelet párolt rizs, ecetes almapaprika
16.00 SZAVALÁS, ELŐADÁSOK: HOTEL THELENA
19.00 VACSORA: HOTEL THELENA Húsleves csigatésztával, sertéspörkölt galuskával, csemege uborka
21.00 ÓRAKOR DÍJÁTADÓ GÁLA, ERZSÉBETEK KÖSZÖNTÉSE, SZAVALÁS, TOLCSVAY BÉLA KOSSUTH-DÍJAS ELŐADÓMŰVÉSZ ÉS NYIBAMESTER ZENÉL, KÖTETLEN BESZÉLGETÉS
3. Nap vasárnap 19.
7.00-9.30-ig REGGELI: HOTEL THELENA (Svédasztalos)
AZT KÖVETŐEN HAZAUTAZÁS. Legkésőbb 10.30-kor elhagyni a szállást!
A VÁLTOZÁS JOGÁT FENNTARTJUK! VONAT, VOLÁN MENETREDJE VÁLTOZHAT, FELELŐSSÉGET EZÉRT NEM TUDUNK VÁLLALNI! MINDENKI SAJÁT MAGÁÉRT FELEL A TÁBOR IDEJE ALATT.
JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁNOK! A MŰVÉSZET ÉLTETŐ EREJE LEGYEN VELÜNK!
Kép: M. Nyulász Kriszta József Attila Klimtben
A magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja, József Attila (1905-1937) otthonai közül kiemelném Terézvárost, ahol mozgalmas éveket hagyott maga után. József Attila sok helyen lakott a fővárosban
József Attila édesanyja halála után, még maradt Etelka nővérével a Ferenc téri lakásban, majd Makai Ödön és felesége József Jolán vették őket magukhoz 1920-ban.
Megkezdődött a terézvárosi élet, a Lovag u. 3. szám alatti lakás cselédszobájában 1926-ig. A lovag utcai lakás dr. Makai Ödön tulajdona volt. A szigorú, de jót akaró Makai Ödön, József Attilából rendes embert akart nevelni, emiatt gyakran előfordultak a konfliktushelyzetek.
A gyámja volt, a kapcsolatuk nem felhőtlen, ezért vidékre küldte több helyre. Makón járt gimnáziumba,
Krúdy Kör
Espersit János befogadta otthonába, Caca leánya szobájában lakott. Jelenleg múzeum, eredeti berendezésekkel. Eperjesi Kálmán osztályfőnök és Galamb tanár úr segítették az irodalmi pályáján. Makai Ödön, írógépeltetésekor ismerte meg József Jolánt, majd feleségül vette. Családja rossz szemmel nézte a frigyet, mert Jolán keresztény származású, ezért Makai jobb társaságok előtt titkolta Jolán múltját, a nevét is Lucie-re változtatta. A testvéreknek is titkolniuk kellett a házaspárhoz való tartozást. Eta csak szobalányként, Attilának pedig szigorúan „doktor uraznia” kellett sógorát. Eközben Ödön és Jolán házassága1922-ben felborult, a nővérek elköltöztek otthonról. A családi konfliktus lehetett, hogy a serdülő fiú öngyilkosságot kísérelt meg. Attila nem tért vissza a Lovag utcába, nyári vakáció alatt vidéken tanító lett, csőszként, napszámosként is dolgozott.
Krúdy Kör
A Lovag utcában később helyreállt a béke. Attila megismerkedett Juhász Gyulával, az ő ajánlásával 1922-ben megjelent az első verses kötete a SZÉPSÉG KOLDUSA. A Nyugatban is megjelentek versei. Attila még csak 17 éves, irodalmi társaságokba, kávéházakba járt. Makói és Szegedi tartózkodása után, albérletekben húzta meg magát, a családi összeveszések elkerülése végett.
Lovag utcát követte az Andrássy út 6. sz. 3. emelet 12. sz. cselédlakás. Itt 1928-tól két éven át lakott József Attila. Vágó Márta az első nagy szerelme feljárt hozzá, nagy hatással volt Attila költészetére. A nélkülözés szót jobb használni, hiszen itt nem lehetett élni, fűtés, szék, asztal nem volt, alig evett. Egyik levelében írja, hogy „39-es a lábam, 43-as lakkcipőben járok”.
Napokig ki sem mozdult. Ki kellett költöznie, mert jelentős tartozást halmozott fel, cserébe ott kellett hagynia a könyveit, amiket sosem szerzett vissza. Ezt követően „anyátlanul élt” végül ismét Etelkával összeköltözött, a Margit körút 46. sz. társasház negyedik emeleti lakásába.
Később megismerkedett Szántó Judittal, aki odaköltözött, kettő évet töltöttek el a Margit
körúti lakásba.
Krúdy Kör
Mindig a lakbérrel volt a gond József Attila esetében, így a körútról is menniük kellett. Szántó Judittal 1932-ben a terézvárosi Székely Bertalan u. 27. sz. alatti egy szoba-konyhás lakásba költözött.
További anyagi gondok, elhatalmasodó mentális betegsége, bár Judit mindent megtett, hogy jobb élet mosolyogjon rájuk. Hiába, szép lassan elhidegültek egymástól. József Attila más nőbe szeretett bele, Judit öngyilkosságot kísérelt meg.
Újra menniük kellett, mert már itt is elmaradtak a lakbérrel. Terézvárosból Zuglóba 1933-ban „város peremén” a Korong utca 6. sz. alá költöztek. Judittal itt ért véget a kapcsolata 1936-ban, rá egy évre a költőóriás élete is. József Attila a zseni, utód nélkül hagyta itt a földi létet.
Szerző: Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja
szerkesztette: M. Nyulász Kriszta
A fent közreadott cikk újságban megjelent eredeti verziója

Író: Németh Nyiba Sándor a Krúdy Kör elnöke a Magyar Kultúra lovagja
Gyermekkorom óta
megszületett bennem
a férfi, aki valamit akar.
A valóság gondolatait
adni szeretettel.
Életem örvénylő szélein jártam,
a pokol és a boldogság,
fullasztó határán.
Kezdtem érteni az élet
törvényeit.
A szerelmet és a kínt
alázattal, leírni.
Még lelkem néha ma is vonít.
Kínjában kiállt, jajt szít.
Megint csak írom
az érzéseim igazságát,
mely komoly, frázisokat
hajtó malom.
Kitörések, csendes órák,
elrágott szavak.
Mik megnyergelik a szívem.
Hirdetik lelkemben élő vágyaim,
ami valóság is és eltemetett álmok.
Mi lett belőlem, firkász.
És mit akartam egykoron,
talán azt elértem, örök vágyam,
mi utolért, szeretetet adni.
Vár rám, tiszta szívű
szerelemmel, minden nap
elérem, kimondja,
remegve, halkan.
De jó, hogy itt vagy
Szeretlek
Ezzel a mottóval indította 2023 09 21-én a Zila kávéházban a Krúdy Kör estjét Horváth Edit költőnő.
A mai műsorvezetés talán még egy kicsit közelebb is van a szívemhez, hiszen ma olyan költők, művészek ülnek itt és mutatkoznak be, akik közül többekkel nem csak itt a Krúdy rendezvényeken találkozom, hanem
a napi életben is tartjuk egymással a kapcsolatot.
Lehet-e barátság
férfi és nő
között, és ha igen,
miért nem?
A barátság egy nagyon fontos dolog az emberi kapcsolatokban. Fontos, mert őszinte, hazugságmentes, tisztelet és tisztesség övezi a baráti kötődéseket.
„Ha megszeretlek, kopogtatás nélkül bejöhetsz hozzám,
de gondold jól meg, bántana, ha azután sokáig elkerülnél.”
Kállító Művész
Csomák Erzsébet
M. Nyulász Kriszta beszélgetett a művésszel megismertük a textilszobrászat technikát.
Erzsi elmondta nagyon büszke, hogy műveivel képviselhette Magyarországot a Római Betlehem kiállításon.
Tudj meg többet Csomák Erzsi közéleti munkájáról:
„A vers, a versírás most már narkotikum lett számomra. Nélküle csak egy szappanbuborék vagyok, ami bármikor kipukkadhat.”
„A most megjelent „Lelkem temploma” című verseskötetem címét első verseimből merítettem.”
„Szerelemről és a szenvedélyről mindig mély érzelmeket kifejező verseket írtam és írok.”
Térjünk át egy kicsit a művészet egy igazán felemelő ágához a zenéhez. Mai műsorunk színvonalát Zsuzsa Mihály Krúdy aranyérmes költő, színművész, előadóművész, opera és dalénekes emeli.
„Mióta bekerültem ebbe az irodalmi világba, nagyon sok barátot gyűjtöttem magam köré, és ez olyan, mintha egyre több és több drágagyöngy gyűlt volna össze.”
„Ami a mai napig is fontos és aktuális számomra, az a pékség. A sütés az életem, melyet otthon is folytatok. Ezeknek egy részét
elajándékozom a szegényeknek, hajléktalanoknak.”
” 3 évnyi Irodalmi tevékenységem az idén pályázataim kapcsán sok szép eredményt hozott. Sokat is fejlődtem, hiszen olyan versformákat is kipróbáltam, melyekhez a kezdetekkor hozzá sem mertem nyúlni.”
Gablovicz Ilusnak új verses kötete jelent meg a napokban ebből olvasott fel nekünk. Nagy feladat ez számára mert mint írja: „Nem voltam jó énekes, ezért a tanár minden adandó alkalommal megszégyenített. Később mindig
megszöktem az énekórákról, és a karénekről. Azóta, amikor szerepelnem kell, remegek.”
Nagyon köszönjük, hogy személyes megjelenésetekkel megtiszteltétek a mai műsort, tapsaitokkal ösztönöztétek Takács László Krúdy bronzérmes, Szatmári Ildikó Krúdy díszokleveles, Szabó Márta Krúdy díszokleveles, Vollay László Krúdydíszokleveles,
Gablovitz Ilus Krúdy díszokleveles, Csép Rózsika Krúdy bronzérmes,Váczi Zoltán Krúdy bronzérmes költőket, Csomák Lászlóné Cserzsi festőművészt, Major László, Majorné Nyulász Krisztina Krúdy bronzérmeseket és jómagam nevében is köszönöm a részvételeteket.
A műsort Németh NYIBA Sándor a Krúdy Kör elnöke zárta egy kedvenc versével.
Köszönjük a résztvevők a szervezők és a szereplők munkáját.
Ismét csodás kiállítással és irodalmi élménnyel lettünk gazdagabbak a Krúdy Kör rendezvényén.
Gratulálok az új kitüntetésekhez Csép Rózsikának, Vollay Lászlónak, Gabrovicz Ilusnak, Szemere Ildikónak.
Az oldal Horváth Edit forgatókönyvéből készült, M.Nyulász Kriszta szerkesztésében készült. Fotók tagjaink rendezvényen készült fotóiból válogatások. Verseket a szerzők jóváhagyásával közöljük.
2023 09 24
EMLÉKEZZÜNK!
Lator László író, költő és irodalomtudósra a Nemzet Művészére, a Krúdy Gyula Irodalmi Kör Örökös tiszteletbeli tagjára (1927 XI. 19 – 2023 VII. 17)
A huszadik századi magyar irodalom egyik Herkules-oszlopa volt a Tiszasásváron született Lator László. Majdnem száz évet élt a világ legzavarosabb időszakában. Elhunyt, napjainkban, 2023 július 17. –én Ispánkon.
Már a kezdet sem úgy indult mint egy szép lányregény, Lator még beregszászi gimnazistaként (mint levente ) hadifogságba esett a halálos keleti fronton, de túl élte, nem úgy mint sok sorstársai pl Gyóni Géza, vagy Rejtő Jenő.
Lator László
A hírhedt breszt-litovszki hadifogolytáborból a világháború után szabadult. 1945 karácsonyán talált rá családjára Makón, érettségijét már ott szerezte, 1947–1951 között magyar–német szakon végez a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen,,
tagja az elhíresült Eötvös Kollégiumnak, olyan társak körében mint: Fodor András, Spiró György, Szász Imre, Hankiss Elemér, Bibó István vagy Tamás Lajos s ahonnan 21 évesen kirúgták diáktársaival együtt. A nagy bűnt az volt, hogy nem hirdették fennhangon Rajk László és társainak bűnösségét, Radnóti szavaival szólva…” néma volt netán s csak lelkesedni rest”.S nem volt elég, ez az értelmiségi nemzedék soha sem heverte ki a Collegium bezárását, s azt ami utána következett, de szellemük mégis tovább élt. 1955-től 1989.
az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Sok száz kortársa, írók és költők műveinek, valamint klasszikusaink munkáinak , szerkesztésében és kiadásában töltött be komoly szerepet.
Versekkel a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentkezik először. A Kárpátaljai Kör elnöke, 1992-től alapító tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Már az 1940-es második felében elkészült első verseskönyve, a Sárangyal de csak 1969-ben jelenik meg. Addig főleg műfordítóként volt jelen a magyar irodalmi életben. Összes versei 1997-ben jelennek meg.
A puhuló rezsim is felismeri zsenialitását,
Az Európa kiadó oszlopos tagjaként , mind pedig a rendszerváltás utáni minőségi ismeretterjesztés legendás alakjaként számtalan elismeréssel jutalmazták, többek között:.
Ami Lator költészetét első pillantásra megkülönbözteti a kortárs magyar lírában,szűkszavúsága és a kötött formákhoz való ragaszkodása. Kortársa Domokos Mátyás írja a rájellemző lírai hajlamról és törekvésről: „a Létezés egyetlen ősképletét akarja fölírni a halál fekete táblájára”.
A hetvenes évektől a kilencvenes évekig népszerű és nagy hatású műfordítási szemináriumot (valójában költői mesterkurzust) vezetett az ELTE bölcsészkarán. megszámlálhatatlan tanítványainak a száma, közéjük tartozott többek közt
élete utolsó időszakát Ispánkon töltötte, Mondhatjuk, (átvitt értelemben), hogy túlélte korát, az utolsó polihisztorok közé tartozott, hiszen az olyasféle tudásra, műveltségre ami rá jellemző volt, napjainkban mér nem igen lehet szert tenni.
Gyárfás Tamás írása
Lator László és a Krúdy Gyula Irodalmi Kör
Az 1982 október 25. én Óbudán megalakult és helyiség problémával küszködő Krúdy Gyula Irodalmi Kör s a Mókus utcában a Kéhli vendéglőt felújító fiatal vendéglős Cecei-Horváth Tibor, aki maga is költő volt egymásra találtak. A felújított vendéglő pincehelyiségében létrehozták a Krúdy Szalont.
Melynek első vendége és aki a Krúdy Kör tiszteletbeli tagja lett, Fodor András a később Kossuth-díjas költő, a legendás Eötvös Collegium volt diákja . Aki magával hozta barátját és harcostársát Lator Lászlót, aki szintén a kör tiszteletbeli tagja lett .
Lator Lászlónak az Európa Kiadó főszerkesztőjének nagy szerepe volt abban, hogy a Krúdy Kört s annak építő hagyományait a rendszerváltás zavaros időszakában sikerült átmenteni az utókornak.
A későbbiekben is amíg Budapesten élt figyelemmel kísérte a Krúdy Gyula Irodalmi Kör tevékenységét s rendszeresen megjelent a kör rendezvényein.
2018. – ban a Krúdy Kör elnöksége Király Lajos elnök vezetésével meglátogatta otthonában a már betegeskedő írót.
Ajándékot vittek neki, Krúdy Díszoklevelet, Simon M. Veronika Krúdy portréját, a Krúdy Kör „három és fél évtized” című antológiáját, benne a nagy költő egy szép versével.
Nem oly régen Németh Nyiba Sándor a Krúdy Irodalmi Kör jelenlegi elnöke látogatást tett Lator László otthonában, megzenésített verses CD.-t vitt ajándékba a kör legendás és Örökös tiszteletbeli tagjának, közösen hallgatták végig a Németh Nyiba Sándor által megzenésítet és elszavalt szebbnél szebb Lator László verseket, közösen nézték végig a videót.
A Tanár úr meghatódva és elérzékenyülve köszönte meg a látogatást s az ajándékot, az oldott hangulatban folytatott beszélgetés során kérdésre válaszolva, –hogy mit csinál, hogyan telnek napjai? elmondta, hogy azokat a verseit, írásait szerkeszti melyek életében nem jelentek meg , hogy rendben legyenek s talán majd halála után fognak kiadásra kerülni.
EMLÉKÉT MEGŐRIZZÜK!
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör valamennyi tagja nevében :
Németh Nyiba Sándor a Krúdy Gyula Irodalmi Kör elnöke, a Magyar Kultúra lovagja
Gyárfás Tamás írása
Lator László
(Tiszasásvár, Csehszlovákia, 1927. november 19. – Ispánk, 2023. július 17.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, esszéista, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
Krúdy Kör tagjai 2023 szeptember 7-én találkoztak újra az Újpesten Krúdy Esték keretében KÖNYVTÁRBAN az Olvasó ligetben a1047 Budapest, Király út 5 szám alatt.
Örömmel tapasztaltuk, hogy a Könyvtár Olvasó ligete Napvitorlákkal gazdagodott. Így a több árnyékos hely nagyobb komfortérzetet biztosít a napos udvaron.
A könyvtár termében Wittenberger Erzsébet csodálatos festményei fogadtak.
A ligetbe kiérve, Matus Mihály tárogatójátéka fogadott bennünket. Mire megérkeztünk a pódium és a közönség tér készen állt a rendezvényre érkezők fogadására. Meglepetésként a pódiumon újabb szemet gyönyörködtető festmény galéria fogadott bennünket.
Alexander az est házigazdája / azaz Stefanic Ferenc Alexander / csillogó szemmel és várakozzással fogadta az érkező szereplőket és közönséget.
Nem hiába, újfajta gondolat, ami a szereplő kortárs Írók költők bemutatására kigondolt igazi felüdülést nyújtott a résztvevőknek.
Nyitásként átadta Horváth Editnek a pályázaton 3. helyezettnek, Gyárfás Tamásnak és Takács Lászlónak a KÉPVERSEK pályázat bizonyítványait melyen a kép és vers egyaránt megtalálható. Bizonyítvány egyben azt is jelenti mind a költő mind a festő jogtisztán használhatja kiadványaiban alkotásokat.
Első körben bővítette Németh NYIBA Sándornak a Krúdy Kör elnökének „” Ne szégyeld , hogy van lelked” gondolatkörét tágítva egy Kun Magda Idézettel:
„Ne szégyelld, ha lelked gyengédebb, mint másé, ha mások szíve sokkal-sokkal érdesebb,
mert hidd el, mindig csak a gyenge lélek képes, ég-magasba emelni a nehéz könnyeket. Ne
szégyelld, ha olykor könny csordul a ráncon, s elerednek a szomorúság bánat cseppjei, hisz
csak azok tudnak mindig lélek mélyből sírni, kik megtanultak valaha emberként szeretni.”
„Ne csak arra figyelj, amit ezer helyről is megtudhatsz, válogatva összeolvashatsz egy kis
kutatómunkával – mert az nem több, mint egy-egy állomás egy-egy tartalmasnak ítélt életéből,
hanem az keltse fel igazán a kíváncsiságod, amit egy jól célzott kérdéssel tőle, a Valakitől
tudhatsz meg! Ettől válik a Valaki sokkal emberibbé, szerethetőbbé, érdekesebbé. Nem
csupán egy lesz a sok közül, akire éppen ráesett a választásod, hanem a Valaki, aki felkeltette
az érdeklődésed! Hibát követsz el, ha csak olvasod a Valaki életét,- mert a fejben folyton
kalandozó gondolatok megcsalhatják még a legélesebb elmét is -, így, ha alkalmad lesz rá,
tégy fel számára 5+1 kérdést, amire nem készülhetett fel addig, s a kapott válaszokból
megismered a Valaki lelkét és lényét. Soha ne szégyelld, ha a Valaki lelkét valóban meg
akarod ismerni.”
Így az este a Fellépő költőink lelkének megismeréséről szólt csak azért, hogy jobban megismerjük nem csak verseik , festményeik dalaik , hanem saját szavaik által.
Megtudtunk 5-5 dolgot amit magukról fontosnak tartanak. Majd minden előadó választott egy számot és a szám egy kérdést takart.
Az est előadói ezekre a kérdésekre adtak gyors választ:
Slezák Marikát, ki Keskeny –Farkas Anikónak és NYiBA mesternek külön megköszönte a Krúdy Körért kifejtett munkát.
Megismerkedtünk Királyné Erzsikével ki Király Lajos verseiből olvasott fel, majd megtudtuk ,hogy Király Lajos szeretettel írt kertjéről, cicáiról és a természetről. S ha megjelent benne egy gondolat akár az éjszaka közepén is tollat ragadott . Ezúton köszönjük a CD-ket melyen Király Lajos verseket hallgathatunk. Mindenki számára örömöt okozott az ajándék.
Szőllősi Dávid ez alkalommal filmzene slágerekkel örvendeztett meg bennünket : így hát Összecsendült két pohár…
Kádi Péter 3 új festményét is elhozta versei mellett és megtudtuk nincs bakancslistája , mert fiatal
Ezzel én is egyetértek, bár egyre jobban megszokom , hogy a tervek célok lassan bakacsncslitás kifejezéssé vállnak. Nekem ez zavaró a Bakancslista c. film felkavaró elgondolkodtató azért ne felejtsük el akkor is arról szól, halálomig mit akarok még mindenféleképpen megtapasztalni, kipróbálni .A kettő nem ugyan azzal a tartalommal bír.
Ekkorra betoppan Zsuzsa Mihály is aki egy saját dallal is a házasság csodájáról kápráztatott el minket.
Meghallgattuk Jágerné Molnár Juli gyönyörű fohászát , megtudtuk szereti a természetet sokat kirándul.
Katona Marika Ady-ra emlékezet dalával. Ezzel kifejezve mennyire sajnálja, hogy nem tudott ottlenni a táborban, ahol a Krúdy Kör Ellátogatott és verselt Ady szülőházában.
Witti azaz Wittenberger Erzsébet Önálló kiállítással ejtett rabul minket, ahol megcsodálhattuk a sokféle technikával magas szinten készült festményeit . Ebből tegnap nekem a Fekete macskás képe okozott nagy örömöt. Nézzétek meg eredetiben képeit!
Az estet Németh NYiba Sándor szavalatai zárták, és két Radnóti vers között Nemec Mariann a Képversek pályázat nyertes írója Krúdy díszoklevélben részesült.
Záróakkordként Német NYIBA Sándor Sinka Éva versét olvasta fel.
Majd vidám beszélgetések közepette elfogyasztottuk a Szereplők által hozott finomságokat.
Te mit válaszolnál Alexander kérdéseire?
Jó játékot!
Kelt Kistarcsa 2023 09 08 Fotók és szerző : Majorné Nyulász Kriszta
A haiku irodalom talán legtöbbek által magyar nyelvre lefordított műve Macuo Baso egyik
verse.
Az ínyencek kedvéért bemutatok néhányat a fordítások közül. Nem állítom, hogy ez az
összes, én ennyit találtam egy felületes keresés után:
öreg-öreg tó
béka középre ugrik
a loccsanásba (Ásványi Tibor)
A vén tavacska, a!
ugró békára cuppant –
a víz hangja.
(Bakos Ferenc)
Lábát kinyújtja hosszan
a versenyúszó béka,
mikor a tóba lottyan.
(Faludy György)
Mocsaras tó:
Beleugrik a béka.
Ó! A vízi zaj!
(Gergely Ágnes)
Mozdulatlan tó.
Vizébe béka pottyan:
halkan csobban – csend.
(Greguss Sándor)
Öreg kerti tó!
béka ugrik a partról,
víz csobbanása.
(Horváth Ödön)
Tó. A hinárba
most be egy béka –
Micsoda lárma!
(Illyés Gyula)
Halk, öreg tóba,
Lomha, zöld béka szökken,
Hangja szétfröccsen…
(Jankuly Imre)
Csobbanások és
fodrok az öreg tavon.
Csak egy béka volt.
(Jávorka Ágnes)
tavacska szunnyad
zöldhasú béka ugrik
csattan a felszín
(Káliz Endre)
Ó, az öreg tó!
Egy béka ugrott belé –
megcsobbant a víz.
(Képes Géza)
Öreg halastó szendereg a langyos
Magányba némán…Most beléje cuppan
Loccsanva, egy loncsos varangyos.
(Kosztolányi Dezső)
álmos-öreg tó
béka ugrik a vízbe
apró loccsanás
(Kulcsár F. Imre)
Öreg tótükör.
Békavendég érkezik:
– Loccs! – a köszöntés.
(Laborcz Mónika)
Egy régi halastó!
Béka ugrik belé…
Víz hangja kél.
(Lomb Kató)
Korhadó vén tó,
békaugrás borzolja,
vize megcsendül
(Papp p Tibor)
Tó, békalencsés.
Béka ugrik, zsupsz, bele!
Vén vize csobban.
(Tandori Dezső)
Öreg tócsába
levelibéka ugrik.
Csöndes csobbanás.
(Török Attila)
Jó öreg béka
Beleugrott a tóba,
Loccsant egy nagyot
(Vermes György)
Elsősorban azt kell leszögeznünk, hogy az újság az alanyi jogon közlésre beküldött művekből épül fel. Ez azt is jelenti, hogy a beérkező művek színvonala, témája, jellege végső soron meghatározza a lapot. Ugyan nem minden művet tudunk közölni terjedelem, téma miatt egy lapszámban, de ha egy témában nem érkeznek be művek, akkor nincs ilyen témában lapszám. (Eddig egy ilyen eset fordult elő a 31 év alatt.)
Beérkezett érdekes témájú mű is adhat ötletet későbbi témához.
A lapszámok tematikus jellege részben nehezíti a szerkesztést, másrészt érdekessé teszi, melyik szerző mit gondol az adott témáról. Emellett az olvasók figyelmét is vezeti valamelyest, lapozva az újságot.
A korábban beérkezett műveket ismerjük, de azt nem tudhatjuk, mi érkezik még be az adott számhoz lapzártáig, amit mindig érdeklődéssel várunk.
Külön értékük van a Kláris számára írt műveknek (amelyek természetesen másutt is közölhetők).
Fontos megjegyezni, ami bár természetes, de talán nem mindig gondolunk rá: a témához tartozó műveik beküldésével a szerzők maguk is részt vesznek a szerkesztésben, ha nem is közvetlenül.

Bárkinek a művét örömmel fogadjuk, ha az megfelel az újság szellemiségének: a megfelelő színvonal mellett a magyar nyelv ápolása, ma már hozzá kell tennünk: magyarságunk megőrzése, a nyitottság, de alapvető értékrendünk megőrzésével, nehéz helyzetből megfelelő kiút keresése, felmutatása.
A Krúdy Gyula Irodalmi Kör tagjaitól azért tudunk rendszeresen műveket közölni, mert általában találkozik a felfogásunk.
Várunk, várok tehát műveket, ötletet, javaslatot egyaránt!
A lap honlapcíme: www.klarisujsag.hu, itt csak válogatást közlünk a megjelent lap írásaiból.
A műveket a következő e-mail címre várjuk:
uranus21@t-online.hu
Tegnap délután( 2023 08 17) a Zila kávéházban tartottuk a Krúdy kör aktuális irodalmi műsorát. Rendkívül érdekes előadásokat hallhattunk olyan előadóktól, akik már hosszú ideje kimagasló értékeket képviselnek a művészetek terén.
Első előadónk Stabcsics Erzsébet Simonyi Imréről tartott előadása egy másik korba vezett bennünket.
Előadásának anyagát ide kattintva tekinthetitek meg.
Erzsike érzelemgazdag tolmácsolásában meghallgattuk Simonyi Imre Bihari emlék c. versét. A verset ide kattintva Te is olvashatod.
. Dr. Györgypál Katalin Petőfiről tartott érdekes beszédet, valamint a Kláris újság szerkesztéséről, keszítéséről kaptunk fontos információkat.
A keresett oldal nem található. Próbálja meg finomítani a keresést vagy használja a fenti navigációt, hogy megtalálja a bejegyzést.
Bepillantást nyerhettünk a haiku izgalmas világába dr. Vermes György nagyszerű előadásában, a műfordítás komolyságáról kaptunk képet Szöllősi Dávid tartalmas előadásából.
Szöllősi Dávid mandolinon zenél

fordítások
Jó öreg béka
Beleugrott a tóba,
Loccsant egy nagyot
(Vermes György)
Macuo Basho békája fordításokért kattints
Három festőművész, mint Somogyi Éva, Szemere Judit, Koszorús Aranka bemutatkozását halhattuk, és csodálhattuk meg gyönyörű festményeiket. A festők bemutatkozását Koós László geleji alelnök koordinálta. Hallhattuk Pánti Anna csodálatos énekhangját, Katona Mária szép énekét, valamint Szöllősi Dávid mandolin zenéjét is.Vendégünk volt dr. Miss Irisz, a MOIK elnöke, aki elhozta az elkészült első közös antológiát, melyben a Krúdy tagok versei is szerepeltek egy külön fejezetben.
Végül, de nem utolsó sorban dr. Vermes György hosszú évtizedes munkájának elismeréseként Krúdy aranyérem kitüntetésben részesült.
A műsort Sándor Németh Nyiba gyönyörű szavalata zárta két Ady verssel.
Büszke vagyok, hogy a tegnapi műsort én vezettem.
Ez a nagyszerű délután olyan művészi értékekben gazdag program volt, amire még sokáig emlékeznek majd a résztvevők. Minden igyekezetemmel azon voltam, hogy fordulatos, érdekes, izgalmas, felemelő tartalmat kapjon a műsor, és a résztvevők érezzék, milyen csodálatos, egyedi alkotóközösséghez tartoznak.
Lehet akár elfogultsággal is „vádolni”, de úgy gondolom, ez teljes mértékben sikerült is.
A jó hangulat, a sok taps ezt mindenképp alátámasztotta.
A műsorhoz saját gondolataim:
Mi dolgom nekem e világban…
Mi az, ami tőlem lesz könnyebb?
Ad e fényt csillagom vigyázva
Annak, aki majd engem követ.
Tanítani kell fiatalt nemes értékre,
Hogy jelen igaz jövőt vetítsen képre.
Utam végén egyszer, ha tárul aranykapu,
Érezzem, hogy csoda marad hagyatékul.
Horváth Edit
Ha megszólítanánk száz embert az utcán, hogy ismeri-e Simonyi Imrét, 99
nemet mondana. Ne csodálkozzunk, hiszen kifejezetten gyulai költőnek tartják
és inkább azon a vidéken ismerik. 1920-ban született Simonyifalván és 1994-
ben Gyulán halt meg. Néhány évet segédmunkásként dolgozott, figurásként
alkalmazták, így bejárta az ország nagy szeletét. Édesapja egy éves korában
meghalt, anyjával áttelepült Magyarországra, hogy magyar iskolába járhasson.
Felfoghatatlan szegénységben éltek.
Részlet :
…és történt akkor Karácsony este
hogy anyám mosolyogva jött be
a fásszínből a kisfejszével
s hozzáértő mozdulatokkal
feldarabolta a fásládát
amely a korábbi időben
a halott ember katonaládája volt – az apámé
ezután a szomszéd lakótól
parazsat szerzett s oly kipirultan
gyújtott alá, miként valahaa jobb
időkben öreganyám
kire akkor még emlékeztem…
Anyám azután kézen fogva
az utcára vezetett és hosszan
bámult utána a kéményből messze szálló
füstkarikáknak
és én akkor Karácsony este
oly boldog voltam s olyan büszke
anyámra, aki a legokosabb
asszony a világon, amiért hogy
így kitalálta ezt adolgot
a fásládával…
18 éves korában kezdett publikálni fővárosi és vidéki lapokban.
Rendkívül tehetséges, széles európai és hazai tájékozottságú, egyéni stílusú
költőre vallottak írásai. Ám élete folyamán örök ellenzéki maradt, aki szolidaritást vállalt a diákokkal, munkásokkal, szegényekkel, kritizálta a vezetőket, politikusokat. Megosztó természete miatt vagy gyűlölték, vagy
rajongtak verseiért. Bár mértéktartó cikkei jelentek meg az újságokban, 1956-ban ellenforradalmi tevékenységéért letartóztatták és Kistarcsára internálták. Szabadulása után hamarosan perbe fogták a szovjet hősök emlékművéről ledöntött vörös csillag miatt. Ez után tíz évet töltött segédmunkásként a fővárosban, ekkor lett tagja a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek is.
Kapcsolata Budapesttel most már kifejezetten irodalmi jellegű volt, rendszeresen publikált az
Azt vallotta, hogy
az elhallgatás is a hazugság egyik módja, ezért nem fogja be soha a száját.
Verseiből kiderül, hogy sok más jeles költő mellett Krúdy Gyulát és
Márai Sándort tekintette szellemi elődjének, esztétikai példaképnek. Máraival
rendszeresen levelezett, Lola asszony halálakor a gyulai templomban gyászmisét mondatott. Polgári életében viszont kifejezetten Krúdy szokásait keltette életre borozgatásokban, konflissal való utazásaiban, öltözködésében.
Neki a Száz éves cukrászda volt a törzshely, ahogy Krúdynak a Kéhli.
Humanista beállítottsága miatt állandó ellenzékiség munkált benne a mindenkori elnyomókkal szemben. Úrgyűlölőnek vallotta magát, elsősorban azokkal a minden rezsimet kiszolgáló hivatalnokokkal szemben, akiket példaképe, Márai „íróasztal-proliknak” nevezett. Ezért minden politikai rendszer saját ellenségének tekintette, figyelték és megfigyelték, különösen Békés megyében, ahol nyolc ügynököt állítottak rá, akik több ezer oldalnyi jelentést írtak a veszélyesnek tartott emberről.
Költészete indulatos, érzékeny és elszánt, fanyar és groteszk tépelődéseiben emberi
magányát is elpanaszolja. Haragja azonban a közösség sorsában gyökerezik: a
kisemberek, a „Szabó Jánosok” ügyét érzi mindenekelőtt magáénak. 14 kötete
jelent meg, melyekben féltő haraggal rázza meg a hétköznapok közönyös nyugalmát élvező emberiség lelkiismeretét.
Egy régi óra alatt
„A kristály csöndbe óraszám
kondul a régi óramár…
– Felettem a lejárt idő
(a padon ülök) eltűnődő
árnyéka(ím, egy varjú száll)
károg(lélegzetem eláll)- mert az szállt el: a jóremény,lebegek a kétely hegyén,
ami belőlem fönnakad:
egy nyársra húzott pillanat…”
Simonyi nem gondolta, hogy a Százéves cukrászda nemcsak törzshelye, hanem otthona is lesz. Mivel folyamatos anyagi gondokkal küzdött, a Tanács kiutalta a cukrászda udvaráról nyíló helyiséget, amit két szobás lakássá alakítottak számára. Itt élte le utolsó éveit. Halála után múzeum lett, amit a 2000-es évek elején a Krúdy Kör tagjaival meglátogattunk és koszorút helyeztünk el az emléktáblán. Láthattuk az elmaradhatatlan ballonkabátját, sétabotját, fekete kalapját a fogason és a hamutartóban az utoljára elszívott cigaretták csikkjeit. A tárlókban pedig a személyes relikviáit, levelezéseit.
Stancsics Erzsébet Zila kávéház előadás közben
És most engedjék meg, hogy szóljak Simonyi Imrével való személyes találkozásomról. 1988-ban, az addig megjelent köteteit mind elolvastam, amelyek igen nagy hatással voltak rám. Írtam neki egy levelet, amelyben tisztelettel gratuláltam a verseihez. A címét nem tudtam, a borítékra csak ennyit írtam: Simonyi Imre, Gyula és bedobtam, mint tengerbe a palackpostát. Két nap múlva megérkezett a válasz! Akkor még jól ismerték a nevét és jól működött a posta! Ettől kezdve rendszeresen leveleztünk, majd egy év múlva egy napra meghívott Gyulára. Akkor még nem tudtam, hogy súlyos beteg.
Elegáns volt, mint Krúdy, vagy Márai, ballonkabátja kigombolva, hogy látszódjék kifogástalan hófehér inge, nyakkendője és fekete zakója. Megebédeltünk az ódon Feketesas vendéglőben, majd végigsétáltunk Gyulán, ahol mindent
megmutatott, melyeket megörökített verseiben. Végül betértünk a Száz éves
cukrászdába, ahol a sarokban láthattam törzshelyét, és szinte hallani véltem a
régi beszélgetések cigarettafüstbe burkolt hangulatát is.
Stancsics Erzsébet írása
Elhangzott Zila kávéház Krúdy esték 2023 07 20